A retroperitoneum anatómiája és tartalma

TL;DR: A Retroperitoneum anatómiája – Kulcsfontosságú tudnivalók

A retroperitoneum a hasüregben található fontos térség, amely a fali hashártya (peritoneum parietale) hátsó lemeze mögött helyezkedik el. Számos életfontosságú szervet, eret és ideget tartalmaz. Cranialis határát a rekeszizom, dorsalis határát a gerinc és az izmok, ventralis határát pedig a hashártya képezi.

Elsődlegesen a vesék, mellékvesék, húgyvezetékek, nagyerek, mint az aorta és a vena cava inferior, valamint jelentős idegfonatok találhatók benne. Másodlagosan a patkóbél és a hasnyálmirigy helyezkedik el itt. Ennek a területnek a megértése kulcsfontosságú az orvostanhallgatók és a klinikai gyakorlat számára.

A Retroperitoneum anatómiája és tartalma: Részletes elemzés

A retroperitoneum, vagy más néven spatium retroperitoneale, a hasüreg legnagyobb extraperitoneális tere. A fali hashártya (peritoneum parietale) hátsó lemeze mögött dorsálisan helyezkedik el, és számos fontos szerv és ér elhelyezkedése szempontjából kulcsfontosságú.

A Retroperitoneum határai

A retroperitoneális térnek jól definiált határai vannak:

• Ventrálisan: A peritoneum parietale hátsó lemeze.
• Dorsálisan: Az ágyéki gerinc az m. psoas major-ral, a hasfal hátsó szakaszának izmai (m. quadratus lumborum, m. transversus abdominis), melyeket a fascia endoabdominalis borít.
• Cranialis irányban: A rekeszizom. Nyílásain keresztül kommunikál a hátsó mediastinummal.
• Caudalis irányban: Az aditus pelvis-en keresztül szűkülettel megy át a medencébe, ahol a subperitoneális térrel kommunikál.
• Laterálisan: A fali hashártya (peritoneum parietale) az fascia endoabdominalis-hoz való tapadásával.

A Retroperitoneum szervei: Szekunder és primer

A retroperitoneumban található szerveket szekunder és primer retroperitoneális szervekre osztjuk.

Szekunder retroperitoneális képletek

Ezek a szervek eredetileg intraperitoneálisak voltak, de a fejlődés során összenőttek a hátsó hasfallal:

• Patkóbél (duodenum) – a vékonybél proximális szakasza. (Bővebben róla a Hashártyaüreg leckében).
• Hasnyálmirigy (pancreas) – a hasüregben haránt irányban, az L1-L2 csigolyák magasságában elhelyezkedő mirigy.
• Membrana retropancreatica Treitzi – a hasnyálmirigy mögötti kötőszövetes réteg, amely az eredeti hashártya átalakulásával jött létre.

Primer retroperitoneális képletek: Mediális szakasz

Ez a szakasz a gerinchez simul, és a legnagyobb ereket, valamint azok ágait tartalmazza:

• Aorta abdominalis (átmérő > 2 cm)

  • A hiatus aorticus-on keresztül lép be. A gerinc bal oldalán száll le, enyhén közelítve a középvonalhoz.
  • Az L4 csigolya magasságában ágazik ketté aa. iliacae communes-re, az úgynevezett bifurcatio aortae-ban.

• Az aorta páratlan ágai (az elülső kerületből erednek):

  • Truncus coeliacus (átmérő ≤ 1 cm) – kb. 1 cm hosszú törzs, a Th12 csigolya alsó szélénél ered.
  • a. gastrica sin. – a leggyengébb, a plica gastropancreatica-t alkotja.
  • a. hepatica communis – jobbra halad, a plica hepatopancreatica-t alkotja.
  • a. lienalis – balra halad a hasnyálmirigy mentén, belép a lig. pancreaticolienale-ba.
  • A. mesenterica sup. – a truncus coeliacus alatt kb. 2 cm-rel (L1) ered, a hasnyálmirigy feje és a processus uncinatus között halad át a patkóbél felett.
  • A. mesenterica inf. – az L3 csigolya magasságából ered, gyengébb. Első ága az a. colica sin., amely hosszú, felszálló lefutású a laterális szakaszban.

• Az aorta páros ágai (inkább az oldalsó részből erednek):

  • A. phrenica inf. – gyakran a tr. coeliacus-ból ered, a hiatus-ban lép ki, követi a rekeszizom boltozatát.
  • A. suprarenalis media – vékony artéria, merőlegesen ered a mellékveséhez.
  • A. renalis – erős ág (átmérő ≤ 1 cm), az L1 csigolya alsó szélének magasságában ered a vesehilusba.
  • A. gonadalis (a. testicularis / a. ovarica) – vékony ág hosszú, ferde lefutással. Az a. ovarica belép a lig. suspensorium ovarii-ba, az a. testicularis a lágyékcsatornába.
  • Aa. lumbales – kb. 4 pár szegmentális ág, az aorta dorsolateralis felszínéből erednek.

• Vena Cava Inferior (alsó üres véna, VCI) – a has legerősebb ere (átmérője akár 3 cm).

  • A vv. iliacae communes összefolyásából jön létre (közvetlenül az aorta bifurcatiojától jobbra).
  • Felszáll a gerinc előtt vagy annak jobb oldalán a rekeszizom foramen venae cavae-jához.
  • A VCI mellékágai (cranio-caudalis irányban): Vv. phrenicae inf., vv. hepaticae, v. suprarenalis dx., v. renalis (a bal hosszabb, elölről keresztezi az aortát, beleömlik a v. suprarenalis sin. és a v. ovarica/testicularis sin.), v. testicularis dx./v. ovarica dx., vv. lumbales (hátulról keresztezik az aortát).

• V. portae (hepatis) – páratlan vénás törzs (átmérője kb. 1,5 cm, hossza 7 cm).

  • A hasnyálmirigy feje mögött jön létre a v. lienalis és a v. mesenterica sup. összefolyásából.
  • Lefutásának nagy része a lig. hepatoduodenale-ban van (intraperitoneálisan).
  • Mellékágai: v. lienalis, v. mesenterica sup., v. mesenterica inf. (közvetetten a v. lienalis-en keresztül), vv. gastricae dx. et sin., vv. paraumbilicales.

Primer retroperitoneális képletek: Laterális szakasz

Ez a szakasz az izmokon fekszik, és főként a veséket és a húgyvezetékeket tartalmazza.

• Vese és burkai (elölről hátrafelé rendezve):

  • Corpus adiposum pararenale – elülső, gyengébb zsírszövetréteg.
  • Fascia renalis – elülső lemez (fascia prerenalis) kollagén rostos kötőszövetből.
  • Capsula adiposa – a vesét és a mellékvesét közvetlenül körülvevő zsíros kötőszövetréteg.
  • Vese – páros, bab alakú szerv (12 x 6 x 4 cm), felszínén capsula fibrosa található.
  • A hilus-ba lépnek be (elölről hátrafelé): v. renalis, a. renalis, vesemedence, r. retropelvicus.
  • Vetület a hátra: A bal vesét a 12. borda felezi, a jobb vese kb. 2 cm-rel lejjebb helyezkedik el. Skeletotópia Th12-L2, hilus az L1 alsó széle.
  • Szintópia: A jobb vese a májra, a patkóbélre és a flexura coli dx.-re fekszik rá. A bal vese a hasnyálmirigyre, a flexura coli sin.-re, a gyomorra és a lépre. Mindkettő felső pólusán a mellékvesével, alsó pólusán a jejunum kacsaira támaszkodik. Hátsó felszíneik érintkeznek a hasfal hátsó részének izmaival és cranialis irányban a rekeszizommal.
  • Mellékvese (glandula suprarenalis) – páros mirigy (kb. 3 cm), mediálisan helyezkedik el a hilus és a vese felső pólusa között. Három artériás forrása van (a. suprarenalis sup., media, inf.) és egy vénás elvezetése (v. suprarenalis dx. közvetlenül a VCI-be, v. suprarenalis sin. a v. renalis sin.-be).
  • Capsula adiposa – a vese mögötti zsíros tok hátsó rétege.
  • Fascia renalis – hátsó lemez (fascia retrorenalis).
  • Corpus adiposum pararenale – hátsó, vastag zsírszövetréteg.

• Caudalisan a vese alatt:

  • Ureter (húgyvezeték) – átmérője kb. 5 mm, függőlegesen száll le a paravertebrális vonalban. Keresztezi az m. psoas major-t.
  • A. + v. gonadalis – elölről keresztezi az uretert.
  • V. mesenterica inf. – a bal összenövési mezőben, az aortától balra, az ureter közelében száll fel. Elölről keresztezi a gonadális artériát.
  • A. + v. colica sin. – az artéria a bal uretertől laterálisan száll fel.
  • A. + v. colica dx. – vízszintesen jobbra halad a pars descendens vagy horizontalis duodeni felett.

• Plexus lumbalis (ágyéki idegfonat) – kiválasztott idegek lépnek ki az m. psoas major-ból:

  • n. iliohypogastricus és n. ilioinguinalis – közös szakasszal kezdődnek a vese mögött, ferdén laterocaudalis irányba.
  • n. cutaneus femoris lat. – párhuzamosan, caudalisanabbul.
  • n. femoralis – rövid szakasz teljesen caudalisan, a lig. inguinale alatt.
  • n. genitofemoralis – az egyetlen, amely az m. psoas major elülső felszínén halad, hátulról keresztezi az uretert.

• Aa. iliacae communes – az aorta átmérőjének 1/2-e (≥ 1 cm), laterocaudalis irányba ágaznak szét, a linea terminalis felett. Az a. iliaca int. ered belőle, az a. iliaca ext. folytatódik.

• Vv. iliacae communes – kísérik az artériákat, a v. iliaca comm. sin.-t az a. iliaca comm. dx. keresztezi. Mindkettőt a húgyvezeték keresztezi nagyjából az a. iliaca int. eredésének helyén.

Kulcsfontosságú anatómiai struktúrák a retroperitoneumban (illusztráció szerint)

Itt található a fontos struktúrák listája, amelyek elölről, a bal oldalon, a veseburkok eltávolítása után megfigyelhetők, ami fontos a retroperitoneum anatómiája és tartalma érettségi szempontjából.

1. truncus vagalis posterior
2. v. cava inferior
3. n. splanchnicus major
4. ggl. coeliacum
5. truncus coeliacus
6. n. l. coeliaci
7. ggl. aorticorenale
8. ggl. mesentericum superius
9. a. + v. renalis
10. a. mesenterica superior
11. n. l. paraaorticales
12. a. + v. testicularis/ovarica
13. ggl. mesentericum inferior
14. a. mesenterica inferior
15. a. suprarenalis superior
16. a. phrenica inferior
17. glandula suprarenalis
18. a. suprarenalis media
19. a. suprarenalis inferior + v. suprarenalis
20. lig. arcuatum mediale
21. Vese
22. n. subcostalis
23. pelvis renalis
24. n. iliohypogastricus
25. v. mesenterica inferior
26. n. ilioinguinalis
27. a. + v. colica sinistra
28. n. genitofemoralis
29. n. cutaneus femoris lateralis
30. Ureter

A Retroperitoneum nyirok- és idegrendszeri struktúrái

A retroperitoneum anatómiájának és tartalmának részét képezik a fontos nyirok- és idegrendszeri rendszerek is.

• Nodi lymphatici lumbales – a legnagyobb erek mentén (oldalt, elöl és hátul) elhelyezkedő nyirokcsomó-lánc. A truncus lumbalis-hoz csatlakoznak.
• Ductus thoracicus – az L1-2 csigolyák magasságában, az aorta mögött, a trr. lumbales és a tr. intestinalis összefolyásából jön létre, néha mint cisterna chyli. Belép a hiatus aorticus-ba.
• Truncus sympathicus – páros idegdúclánc a ggll. lumbalia (paravertebrális ganglionok) az ágyéki gerinc oldalai mentén.
• Prevertebrális ganglionok – ventrálisan a gerinctől, az aorta falához simulva:
  • ggl. coeliacum – a legnagyobb, páros (2-3 cm hosszú), az aorta oldalán, a truncus coeliacus eredésénél.
  • ggl. aorticorenale – páros, az a. renalis eredésénél.
  • ggl. mesentericum sup. – páratlan, jobbról az a. mesenterica sup. eredésénél.
  • ggl. mesentericum inf. – páratlan, az a. mesenterica inf. eredésénél.
• Plexus aorticus abdominalis – vegetatív idegfonat az aorta mentén, minden ganglionnal összeköttetésben. A felső részre, a truncus coeliacus tartományában, a plexus coeliacus kifejezést használjuk.

Gyakran Ismételt Kérdések a Retroperitoneum Anatómiájáról (GYIK)

Mi a retroperitoneum fő funkciója?

A retroperitoneum fő funkciója, hogy védelmet nyújtó teret és stabil környezetet biztosítson számos életfontosságú szerv, ér és ideg számára. Lehetővé teszi rögzítésüket, és egyúttal védelmet nyújt a közvetlen ütések ellen, miközben a zsírrétegek szigetelésként és mechanikai védelemként szolgálnak.

Mely szervek primer retroperitoneálisak?

A primer retroperitoneális szervek közé tartoznak a vesék, mellékvesék, húgyvezetékek, nagyerek, mint a hasi aorta és az alsó üres véna, valamint az ágyéki idegfonat és a szimpatikus dúclánc. Ezek a szervek a retroperitoneális helyzetben fejlődnek ki és maradnak ott egész életük során.

Miben különböznek a primer és szekunder retroperitoneális képletek?

A primer retroperitoneális képletek a retroperitoneumban fejlődnek ki és ott is maradnak. A szekunder retroperitoneális képletek eredetileg intraperitoneálisan (a hashártyaüregben) helyezkedtek el, saját hashártyakettőzetükkel, de az embrionális fejlődés során összenőttek a hátsó hasfallal, és retroperitoneálissá váltak. Tipikus példák erre a patkóbél és a hasnyálmirigy.

Mely nagyerek haladnak át a retroperitoneumon?

A retroperitoneumon haladnak át a has legfontosabb nagyerei: a hasi aorta számos páros és páratlan ágával (pl. truncus coeliacus, a. mesenterica sup., a. renalis), valamint az alsó üres véna (vena cava inferior) fő mellékágaival, mint a vv. renales és vv. lumbales.

Miért fontos a retroperitoneum ismerete?

A retroperitoneum anatómiájának és tartalmának ismerete alapvető fontosságú számos betegség diagnózisában és kezelésében. Segíti az orvosokat a képalkotó módszerek értelmezésében, a hasüregi sebészeti beavatkozások tervezésében, valamint a fertőzések vagy daganatok terjedésének megértésében ebben a komplex régióban. Ez kulcsfontosságú tudás minden orvostanhallgató és általában a klinikai gyakorlat számára.