Az emberi tenyér anatómiája

Gyors áttekintés az emberi tenyér anatómiájáról (TL;DR)

Az emberi tenyér anatómiája komplex és kulcsfontosságú a kéz működésének megértéséhez. A tenyér, mint a kéz elülső oldala a kézközépcsontok (metacarpus) tartományában, vastag bőrből, tapintóredőkből, bőraljából (subcutis) és fasciák komplex hálózatából épül fel, amelyek oszteofasciális tereket hoznak létre: radiális, ulnáris és középső. Ezek a terek izmokat (thenar, hypothenar, interosseus, lumbricalis), hajlítóinak inait, a felületes és mély tenyéri artériás ívet (arcus palmaris superficialis et profundus), valamint kulcsfontosságú idegeket (n. medianus, n. ulnaris) rejtenek. Klinikailag fontosak az ínhüvelyek (V-phlegmone), a kötőszöveti elváltozások (Dupuytren-kontraktúra) és az idegbénulások (majomkéz, esküdő kéz, karomkéz) közötti összefüggések.

Mi a tenyér és hogyan határozzuk meg? A kéz anatómiája a tenyéren

A tenyér a kéz elülső oldalát, pontosabban a kézközépcsontok (metacarpus) tartományát jelenti. Bár a klasszikus anatómiában néha a csuklót is hozzárendelik, sajátosságai miatt ezt a területet általában külön fejezetben tárgyalják. A helyes tájékozódás érdekében emlékezzünk, hogy a laterális (radiális) oldal a hüvelykujj felőli, míg a mediális (ulnáris) oldal a kisujj felőli.

A tenyéren tapintható képletek elsősorban az izompárnák. A thenar a hüvelykujj izomcsoportját alkotja, proximolaterálisan elhelyezkedve. Ezzel szemben a hypothenar a kisujj izomcsoportja, mediálisan található. A tenyér disztális határán lévő lágyrészeken keresztül kitapinthatók a metakarpofalangeális ízületek.

A tenyér bőre és bőralja: Felületes struktúrák

A tenyér bőre jellegzetesen vastag és szorosan hozzánőtt a mélyebb rétegekhez. Felületét a bőrfelszín domborzati viszonyai jellemzik, amelyek magukban foglalják a hajlítóredőket, tapintóredőket és tapintópárnákat. Ezek az elemek kulcsfontosságúak a kéz érzékenysége és fogófunkciója szempontjából.

A tenyér fasciális elrendeződése: Kulcs a mélyebb rétegek megértéséhez

A tenyér bőralatti kötőszövetét a fascia palmaris superficialis (1), a fascia felületes lemeze fedi, amely oldalt körülveszi a hüvelykujj és a kisujj izmait. A tenyér közepén ez a felületes fascia egybeolvad az aponeurosis palmaris (2) nevű, háromszög alakú, erős kötőszövetes lemezzel. Ez az aponeurózis szilárdságában egy ínnal vetekszik.

Az aponeurózis széleiről két sagittalis intermuscularis septum nyúlik a mélybe: a radiális (thenar) intermuscularis septum (3), amely a 3. kézközépcsontra (os metacarpale III) (4) tapad, és az ulnáris (hypothenar) septum (5), amely a kisujj kézközépcsontjához (6) csatlakozik. Ezek a septumok az aponeurózissal együtt három hosszanti oszteofasciális térre osztják a tenyeret.

A tenyér három oszteofasciális tere: Elemzés és funkció

Az intermuscularis septumok így három fontos oszteofasciális teret hoznak létre: a spatium palmare radiale (7), a medium (8) és az ulnare (9) teret. Ezen terek közül csak a középső kommunikál szélesen az alkarral, ami az infekciók terjedése szempontjából jelentőséggel bír. A legmélyebben helyezkedik el a fascia palmaris interossea (10), amely a kézközépcsontokhoz tapad és fedi az interosseus izmokat (mm. interossei), ezáltal határolva a spatia interossea manus (11) tereket.

Spatium palmare radiale (thenar): A hüvelykujj területe

Ez a tér a hüvelykujj rövid izmait tartalmazza, amelyek a felszíntől a mély felé haladva a következők:

• m. abductor pollicis brevis
• m. flexor pollicis brevis (két fejjel: caput superficiale és caput profundum)
• m. opponens pollicis
• m. adductor pollicis (caput obliquum és caput transversum fejekkel)

Továbbá itt halad át a m. flexor pollicis longus ina, amely a rövid hajlító két feje között helyezkedik el. Az arcus palmaris profundus radiális része szintén benyúlik ebbe a térbe.

Spatium palmare ulnare (hypothenar): A kisujj területe

Ebben a térben találjuk a kisujj izmait, amelyek a következők:

• m. abductor digiti minimi
• m. flexor digiti minimi brevis
• m. opponens digiti minimi

Spatium palmare medium – a tenyér szíve: Részletes összefoglaló

A tenyér középső tere a legkiterjedtebb és tartalmát tekintve a legjelentősebb. Megértéséhez fontos leírni azt a néhány réteget, amelyek boncolás során fokozatosan tárulnak fel.

A középső tenyéri tér rétegei

1. Aponeurosis palmaris
2. Arcus palmaris superficialis + idegek
3. A m. flexor digitorum superficialis és a m. flexor digitorum profundus inai
4. Arcus palmaris profundus
5. Fascia palmaris interossea és mm. interossei

1. Aponeurosis palmaris – a szilárd tenyér

Mint már említettük, az aponeurosis palmaris egy ín szilárdságával rendelkező kötőszövetes réteg. Háromszög alakú, melynek csúcsa proximálisan irányul. A tenyér középső oszteofasciális tere felett teljesen egybeolvad a felületes fasciával. A csukló területén részben összenő a mélyebben fekvő retinaculum flexorummal.

Az aponeurózis széleiről két sagittalis intermuscularis septum (septum intermusculare radiale et ulnare) nyúlik a mélybe. Az aponeurózison négy jól kivehető hosszanti köteg (fasciculi longitudinales, más néven pretendinosi) és gyengébb harántirányú fasciculi transversi különböztethetők meg. Disztálisan egy harántirányú összeköttetés (lig. metacarpale transversum superficiale) és az ujjak hajlítóinak vaginae fibrosae-jával való egybeolvadás zárja le. A tenyéri aponeurózisba tapadnak olyan izmok, mint az alkarból eredő m. palmaris longus (ha kialakult, kb. az emberek 90%-ánál) és a tenyér ulnáris oldalának bőraljában található m. palmaris brevis (kb. az emberek 50%-ánál).

2. Arcus palmaris superficialis és a tenyér idegei

Az arcus palmaris superficialis egy artériás ív, amely az a. ulnaris és az a. radialis r. palmaris superficialisának anasztomózisából jön létre. Az esetek több mint felében fejlett, néha csak egy S-alakban kanyargó a. ulnaris található a helyén. Körülbelül a kézközépcsontok hosszának felébe vetül.

Ebből az ívből erednek az ujjközti rések felé tartó aa. digitales palmares communes, amelyek tovább oszlanak aa. digitales palmares propriae-ra. Az artériás ívet alulról keresztezik az idegágak – a nn. digitales palmares communes. Ezek az érzőidegek az ujjak bőréhez tartoznak, és disztálisan az azonos nevű artériákat kísérik.

Ezen idegek forrása a nervus ulnaris (az a. ulnarissal együtt érkezik, ágai a kisujj felőli 1 és fél ujjhoz) és a nervus medianus (a canalis carpiból érkezik, ágai a hüvelykujj felőli 3 és fél ujjhoz). Mindkét ideg mély ágat (r. profundus) is küld a kéz izmaihoz. A tenyér artériáinak kísérő vénái nagyon vékonyak.

3. Az ujjak hajlítóizmainak inai: m. flexor digitorum superficialis és profundus

A téren áthaladnak a m. flexor digitorum superficialis és a m. flexor digitorum profundus inai. Mindkét izom az alkaron ered, és inaik, már a 2-5. ujjakhoz elágazva, a canalis carpin keresztül futnak. A szakirodalom a tenyérben az inak eltérő keresztmetszeti alakját írja le: a mély hajlító inai keresztmetszetben kerekek, míg a felületes hajlítóéi lapítottak. A m. flexor digitorum profundus inainak radiális (részben ulnáris) oldaláról négy vékony mm. lumbricales ered, és disztálisan az ujjak felé folytatódnak.

4. Arcus palmaris profundus – a tenyér mély vérellátása

Az arcus palmaris profundus az a. radialis folytatása, amely a dorsum manus felől érkezik, és a m. interosseus dorsalis I-en keresztül jut a radiális, majd a tenyér középső terébe. Itt anasztomizál az a. ulnaris gyengébb r. palmaris profundusával. Körülbelül a kézközépcsontok hosszának proximális negyedébe vetül. Ebből a mély tenyéri ívből erednek disztálisan az aa. metacarpales palmares a fascia palmaris interossea mentén.

5. Fascia palmaris interossea és az interosseus izmok: A legmélyebb struktúrák

Az mm. interossei a tenyér legmélyebben elhelyezkedő izmai. Már a spatia interossea metacarpi-ban találhatók, és a fascia mély lemeze – a fascia palmaris interossea – fedi őket, amely a kézközépcsontokhoz tapad. Megkülönböztetünk 3 tenyéri és 4 háti interosseus izmot, amelyek alakjukban és funkciójukban eltérnek, és részletes leírásuk a szisztémás anatómia körébe tartozik.

Klinikai megjegyzések: Mi történhet a tenyérrel? A tenyér patológiái

A tenyér anatómiai ismeretei a klinikai gyakorlatban is kulcsfontosságúak. Íme néhány fontos klinikai összefüggés:

Mi az a „V-phlegmone” és hogyan kapcsolódik a tenyérhez?

Az ujjak mindkét hajlítóizmának inai a canalis carpiban közös synovialis hüvellyel rendelkeznek. A tenyérben ez a hüvely megszakad, és disztálisan az ujjon újra megjelenik. Ezen anatómiai norma leggyakoribb kivétele az 5. ujj és a csukló közötti hüvelyek összeköttetése. Ez utat jelent a gyulladás esetleges terjedésének a kisujjról a csukló területére, és onnan, a m. flexor pollicis longus normálisan összefüggő synovialis hüvelyén keresztül, ismét a hüvelykujjra. Ezért írják le a sebészetben a hüvelykujj, a csukló és a kisujj egyidejű gennyes gyulladását – az úgynevezett „V-phlegmone”-t.

Mi okozza a Dupuytren-kontraktúrát?

A Dupuytren-kontraktúra a tenyér kötőszövetének, különösen a tenyéri aponeurózis elváltozásaival jellemezhető betegség. Ezek az elváltozások egy vagy több ujj tartós hajlított helyzetéhez vezethetnek, ami jelentősen korlátozza a kéz működését.

Hogyan nyilvánul meg a n. medianus és a n. ulnaris bénulása a kézen?

A kézideg-bénulások jellegzetes tünetei fontosak a diagnózis szempontjából:

• N. medianus (középső ideg): A n. medianus károsodása esetén a hüvelykujj oppozíciójának képtelensége – az ún. „majomkéz” – nyilvánul meg. Továbbá kialakulhat az „esküdő kéz”, amelyet az mm. lumbricales és a II. és III. ujj mély hajlítójának beidegzési károsodása okoz. Hosszú távú érintettség esetén a thenar izmainak (hüvelykujj-párna) atrófiája következik be.
• N. ulnaris (singcsonti ideg): A n. ulnaris bénulása jellegzetes „karomkézhez” vezet, ami az mm. lumbricales beidegzésének károsodása és az mm. interossei (interosseus izmok) atrófiájának következménye.