Test na Terhelésélettan, adaptáció és genetika

Terhelésélettan, adaptáció és genetika: Átfogó útmutató

Question 1 of 50%

A reaktív erő index (RSI) a felugrás magasságának és a talajérintkezési időnek a hányadosa drop jump vagy más pliometrikus feladatok során.

Sportedzés Erőedzés – biomechanika és kineziológia Tesztelés és diagnosztika Specifikus erőedzés módszerek Az erőedzés általános elvei Edzői ismeretek Motoros tanulás

20 questions

Question 1: A reaktív erő index (RSI) a felugrás magasságának és a talajérintkezési időnek a hányadosa drop jump vagy más pliometrikus feladatok során.

A. Ano

B. Ne

Explanation: Az RSI definíciója szerint a felugrás magasságának és a talajérintkezési időnek a hányadosa drop jump vagy más pliometrikus feladatok során.

Question 2: Melyik állítás írja le a legjobban az F-v görbét (erő–sebesség) és annak értelmezését a StudyFi tananyagok szerint?

A. Az F-v görbe az erő nagysága és a mozgás sebessége közötti kapcsolatot írja le, és segít meghatározni, hogy a sportoló inkább erő- vagy sebességorientált-e.

B. A nagy terhelések nagy mozgási sebességet és alacsony erőt eredményeznek, míg a könnyű terhelések nagy erőt és alacsony sebességet.

C. Az erőorientált profillal rendelkező sportolónak inkább az erőt kell fejlesztenie, míg a sebességorientált sportolónak a sebességet.

D. Az F-v görbét kizárólag 100% 1RM-nél mérik, és a maximális állóképességi erő előrejelzésére szolgál.

Explanation: Az F-v görbe (erő–sebesség) az erő nagysága és a mozgás sebessége közötti kapcsolatot írja le. A StudyFi tananyag szerint minden sportolónak egyedi F-v görbe profilja van, amely meghatározza az erő-sebesség jellemzőit, és különböző terhelések (30%, 60%, 90% 1RM) mérésével olyan görbe kapható, amely megmutatja, hogy a sportoló inkább „erős” vagy „gyors”. Az első lehetőség tehát helyes. A második lehetőség hibás, mert a nagy terhelések nagy erőt és alacsony sebességet jelentenek, a könnyű terhelések pedig alacsonyabb erőt és nagy sebességet. A harmadik lehetőség hibás, mert az erőorientált profilnak inkább a sebességet kell fejlesztenie, a sebességorientált profilnak pedig inkább az erőt. A negyedik lehetőség hibás, mert különböző terheléseknél (pl. 30%, 60%, 90% 1RM) mérik, nem kizárólag 100% 1RM-nél, és nem az állóképességi erő előrejelzésére szolgál.

Question 3: A Yielding isometrics módszer elsősorban a maximális erő fejlesztésére irányul.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Yielding isometrics módszer a szubmaximális terhelés statikus tartására összpontosít hosszabb ideig, és az erő-állóképesség egyik formája, nem pedig elsősorban a maximális erő fejlesztésére irányul.

Question 4: Melyik állítás írja le a maximális excentrikus erő fiziológiai mechanizmusait?

A. Az I-es típusú izomrostok fokozottabb bekapcsolódása

B. Az izom- és ín elasztikus komponenseinek kihasználása

C. Fokozott mechanikai inger a hipertrófiához

D. A II-es típusú izomrostok fokozottabb bekapcsolódása

Explanation: A maximális excentrikus erő fiziológiai mechanizmusai közé tartozik a II-es típusú izomrostok fokozottabb bekapcsolódása, az izom- és ín elasztikus komponenseinek kihasználása, valamint a hipertrófiához szükséges fokozott mechanikai inger. Az I-es típusú rostok bekapcsolódása nem az excentrikus erő elsődleges mechanizmusa.

Question 5: Az olyan pliometrikus gyakorlatok, mint a drop jump vagy a depth jump, az explozív erő fejlesztésének módszerei közé tartoznak.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A pliometria (drop jump, depth jump, bounding) a tananyagokban közvetlenül az explozív (gyors) erő fejlesztésének egyik módszereként szerepel.