Shrnutí na Pszichés depriváció és Zdeněk Matějček

## Bevezetés A pszichikai depriváció a gyermek korai fejlődésében az ingerek, a stabilitás és a minőségi kapcsolatok tartós hiányát jelenti. Ez az anyag összefoglalja a kutatások főbb megállapításait (különösen Matějček és mtsai., Langmeier), és bemutatja a hatásait a kognitív, szociális és érzelmi területekre. A cél érthető áttekintést nyújtani a hallgató számára, aki nem nappali tagozatos. > **Definíció:** Pszichikai depriváció olyan állapot, amikor a gyermek tartósan nélkülöz megfelelő érzelmi gondoskodást, stabil kapcsolatokat és a normális fejlődéshez szükséges stimulációt. ## Alapvető felosztás és kontextus ### A kutatásokban leírt nevelési körülmények típusai - Gyermekotthonok (intézeti nevelés, GY.O.) — gyakran hosszabb ideig tartó tartózkodás korai életkortól - Egyéni nevelőszülői ellátás — egy család egy gyermekre - SOS Gyermekfalvak — családi modellű csoportos helyettesítő gondoskodás - Saját család — továbbá megkülönböztetve „kívánt” és „nem kívánt” gyermekekre Tudtad, hogy egy hosszú távú követéses vizsgálatban (32 év) Matějček és mtsai. összehasonlítottak 60 gyermeket gyermekotthonokból, 93 gyermeket nevelőszülői ellátásban, 116-ot SOS Gyermekfalvakból és 440 gyermeket saját családjukból (220 kívánt és 220 nem kívánt)? ## Főbb megállapítások (kutatási eredmények) - A gyermekotthonban nevelkedett gyermekek felnőttkorban (átlagosan 37 éves korban) a következőket mutatják: - alacsony társas kompetenciát - alacsonyabb szintű iskolai végzettséget és foglalkoztatottságot korábbi intelligenciaeredményeikhez képest - alacsonyabb pontszámot a társadalmi integráció terén - a gyermekkori büntetéseket aránytalanul szigorúnak ítélik - Különbségek a csoportok között: Az egyéni nevelőszülői gondozásban élő gyermekek a legmagasabb élettel való elégedettséggel rendelkeznek. Az SOS Gyermekfalvakból származó férfiaknál magasabb bűnözési arányt (45%) mutattak ki, az egyéni nevelőszülői gondozásban nevelkedett férfiakhoz képest (20%). - A nevelőszülői gondozásban élő gyermekek és az SOS Gyermekfalvakban nevelkedettek között nem volt jelentős különbség a társadalmi integráció pontszámában. ## A pszichológiai depriváció hatásai területek szerint ### Kognitív fejlődés > **Definíció:** A kognitív terület magában foglalja az értelmi képességeket, a tanulást és a munkaképességeket. - Késlekedés a korai életkorban - Nem annyira az IQ önmagában való csökkenése, hanem inkább a megszerzett tudás hasznosításának csökkent képessége (ún. munkaképességek) - Csökkent általánosítási, mentalizációs, figyelem- és motivációs képesség Gyakorlati példa: Egy gyermek átlagos eredményeket érhet el intelligencia teszteken, de az iskolában kudarcot vall a tanultak új helyzetekben való alkalmazásakor. ### Érzelmi és szociális fejlődés > **Definíció:** Az érzelmi és szociális terület magában foglalja az érzelmek felismerését, az érzelmi szabályozást és a kapcsolatteremtő képességet. - Csökkent érzelmi intelligencia és nehézségek az érzelmi szabályozásban - Nehézség a nonverbális érzelmi jelek megkülönböztetésében; a semleges ingerek elutasításként vagy fenyegetésként érzékelhetők - Szociális megnyilvánulások: elzárkózás vagy éppen ellenkezőleg, „ragaszkodó” viselkedés a figyelem felkeltése céljából, nehézségek az intim kapcsolatok kialakításában és fenntartásában - Problémák a szabályok elfogadásával és az önbecsüléssel Gyakorlati példa: Egy felnőtt, aki intézetben nőtt fel, félhet a közelségtől, ugyanakkor túlzottan is függeni akarhat partnerétől vagy barátaitól. ### Traumatikus aspektusok és kötődés - Ha traumatikus események ismételten a gondozóhoz köthetők, komplex fejlődési traumáról van szó - A gondozóval való minőségi kapcsolat enyhítheti még a súlyos események következményeit is Érdekesség: A biztonságos kötődés jelentősége akkora, hogy még a korai traumák jelenlétében is a stabil és érzelmes gondoskodás jelentősen javíthatja a gyermek hosszú távú eredményeit. ## Táblázat: Következmények összehasonlítása gondozási típusok szerint |