Test na Phillips-görbe: Infláció és munkanélküliség

Question 1: Rövid távon az infláció és a munkanélküliség között átváltási viszony áll fenn, ami választási lehetőséget kínál a gazdaságpolitikai döntéshozóknak.

A. Yes

B. No

Explanation: Rövid távon a társadalom választás előtt áll az infláció és a munkanélküliség között. Ha a politikusok növelik az aggregált keresletet, csökkenthetik a munkanélküliséget, de csak magasabb infláció árán. Ezzel szemben az aggregált kereslet korlátozásával csökkenthetik az inflációt, de csak átmenetileg magasabb munkanélküliség árán.

Question 2: Milyen hatással van egy kedvezőtlen kínálati sokk a rövid távú Phillips-görbére, és az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolatra?

A. A rövid távú Phillips-görbe balra tolódik, ami alacsonyabb inflációhoz vezet egy adott munkanélküliségi ráta mellett.

B. A rövid távú Phillips-görbe jobbra tolódik, ami magasabb inflációs rátát jelent bármely adott munkanélküliségi ráta mellett.

C. A rövid távú Phillips-görbe jobbra tolódik, de ugyanakkor csökken a munkanélküliség egy adott inflációs ráta mellett.

D. A kedvezőtlen kínálati sokk csak a hosszú távú Phillips-görbét befolyásolja, nem a rövid távút.

Explanation: Egy kedvezőtlen kínálati sokk jobbra tolja a rövid távú Phillips-görbét, ami az infláció és a munkanélküliség kevésbé kedvező kombinációit kínálja a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen sokk után a politikusoknak el kell fogadniuk egy magasabb inflációs rátát bármely adott munkanélküliségi ráta mellett, vagy egy magasabb munkanélküliségi rátát bármely adott inflációs ráta mellett.

Question 3: Az aggregált kereslet változásai jobbra vagy balra tolják a rövid távú Phillips-görbét.

A. Yes

B. No

Explanation: Az aggregált kereslet változásai a gazdaságot a Phillips-görbe mentén mozgatják (alacsonyabb munkanélküliség és magasabb infláció pontjához, ha az aggregált kereslet nő), nem pedig magát a görbét tolják el. A Phillips-görbe eltolódásait más tényezők okozzák, például az inflációs várakozások vagy a kínálati sokkok.

Question 4: Melyik szereplőt említi a szöveg példaként arra, hogy az 1970-es években aggregált kínálati sokkot okozott, ami eltolta a rövid távú Phillips-görbét?

A. Világbank

B. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)

C. Nemzetközi Valutaalap (IMF)

D. Európai Központi Bank (EKB)

Explanation: A szöveg szerint 1974-ben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) elkezdte érvényesíteni kartell erejét, ami a kőolaj kínálatának korlátozásához és árának majdnem megduplázódásához vezetett. Ez az olajár-emelkedés az aggregált kínálat kedvezőtlen sokkjának példája volt, amely jobbra tolta a rövid távú Phillips-görbét.

Question 5: A Volcker-féle dezinfláció alapján az infláció csökkentésére vonatkozó áldozati ráta becsléseinek többsége magasabb volt, mint a korábbi adatokon alapuló becslések.

A. Yes

B. No

Explanation: A tananyag szerint „A Volcker-féle infláció alapján az áldozati ráta becsléseinek többsége alacsonyabb, mint a korábbi adatokon alapuló becslések.”