TL;DR: Művészeti és kulturális marketing dióhéjban
- Art Marketing és az Arts Marketing határozza meg, hogyan népszerűsítik a művészetet és a kultúrát.
- Demarketing szabályozza a keresletet, hogy megóvja a művészetet és a látogatói élményt.
- A művészet ESZKÖZKÉNT, TÁRGYKÉNT vagy TERMÉKKÉNT funkcionálhat a marketingben.
- A művészeti piac elsődleges (új alkotások) és másodlagos (már bizonyított, történettel rendelkező alkotások) piacra oszlik.
Üdvözlünk a Művészeti és kulturális marketing átfogó elemzésében, egy olyan témában, amely alapvető fontosságú annak megértéséhez, hogyan mutatják be, népszerűsítik és terjesztik a művészetet és a kulturális örökséget a nagyközönség számára. Ez az útmutató ideális vizsgára vagy érettségire készülő diákoknak, illetve bárkinek, akit érdekel ez a lenyűgöző terület.
Művészeti és kulturális marketing: Alapok és definíciók
A művészeti és kulturális marketing specifikus megközelítéseket és stratégiákat foglal magában a művészeti és kulturális javak népszerűsítésére és hozzáférhetővé tételére. Két alapvető fogalmat különböztetünk meg: az Arts marketinget és az Art marketinget, amelyek bár átfedésben vannak, eltérő fókusszal rendelkeznek.
Mi az az Arts marketing?
Az Arts marketing elsősorban a képzőművészet marketingjére összpontosít. Megjelenik a művészeti piacokon, a művészet és a kulturális örökség kiállításának és a nagyközönség számára való hozzáférhetővé tételének területén. Jellemzően múzeumok és galériák marketingjében találkozunk vele, gyakran a non-profit szférában.
Mi az az Art marketing?
Az Art marketing tágabb fogalom, és az Arts marketing fölérendeltje. Nem csupán a képzőművészettel foglalkozik, hanem a kultúra és a művészet egyéb területeivel is. Ide tartozik az irodalom, a könyvtárak, a kiadók, a zene, a színház, az építészet, a film és az iparművészet.
Az iparművészet magában foglalja a mindennapi használati tárgyakban található művészeti elemeket, például egy díszes parki padot, egy festett tányért, egy lámpát vagy egy magazin designját. Az Art marketing továbbá foglalkozik mind az előadóművészek (színészek, énekesek, zenészek) marketingjével, mind a szerzői jogok marketingjével és a műalkotások értékesítésével.
Demarketing a kultúrában: A kereslet szabályozása a védelem és az élmény érdekében
A demarketing egy olyan stratégia, amelynek célja a kereslet szabályozása, nem pedig annak teljes megszüntetése. Akkor alkalmazzák, amikor egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet túl magas, és negatív következményekkel jár. Ezt az elvet a Művészeti és kulturális marketingben is megtaláljuk.
Például kastélyok vagy várak látogatásakor nem engedhető be korlátlan számú látogató. A túlzott látogatottság károsíthatja a belső tereket vagy a műalkotásokat, ronthatja az esztétikai élményt (hosszú sorok, az exponát megtekintésének lehetetlensége) és a biztonsági szabályok be nem tartásához vezethet. Ilyen esetben be kell avatkozni és szabályozni kell a keresletet.
A demarketinget óvatosan kell alkalmazni, mivel a látogatók inkább negatívan érzékelik. Többet megtudhatsz a demarketingről a Wikipédián.
A művészet három szerepe a marketingben: Eszköz, Tárgy, Termék
A művészeti és kulturális marketing a művészetet több különböző perspektívából szemléli, amelyek befolyásolják a marketingstratégiákat.
1) A művészet mint marketing ESZKÖZ
Itt a művészetet, a művészeket és a kulturális örökséget marketing célokra, kereskedelmi céllal használják fel. Ez segíthet javítani a szervezet imázsát és növelni a presztízsét. Példa erre a megrendelésre készült művészeti alkotás, mint például egy reklám kreatív része, vagy ismert személyiségek fellépése céges rendezvényeken. További lehetőség a művészek és maga a művészet szponzorálása.
2) A művészet mint marketingstratégiák TÁRGYA
Ez a perspektíva magában foglalja a marketingmódszerek alkalmazását a kultúra és a művészet területén. Nem csupán az Arts marketingről van szó, hanem a kultúra minden területén alkalmazott marketingről. Két szférára osztható: a kereskedelmi szférára és a non-profit szférára. A non-profit szférában a művészetet oktatásra vagy eszmék népszerűsítésére használják fel, anélkül, hogy ebből közvetlen pénzügyi nyereség származna.
3) A művészet mint PIACI TERMÉK
A művészet termékként is felfogható, amelyet adnak és vesznek. Lehet immateriális, például egy esemény (verniszázs, kiállítás), egy élmény (workshop), vagy egy hely (egy adott terület vagy koncert benyomásai). Másrészt lehet materiális is, mint egy műtárgy – egy konkrét műalkotás. A művészet mint termék marketingje során a 4P marketingmixet (Product, Place, Promotion, Price) alkalmazzák, amelyet gyakran kiegészítenek a People elemmel.
Művészeti piacok: Elsődleges és másodlagos művészeti piac
A művészeti piac egy komplex ökoszisztéma, amely elsődleges és másodlagos piacra oszlik, mindegyik saját jellemzőkkel és szereplőkkel. Ezen piacok megértése kulcsfontosságú a Művészeti és kulturális marketing szempontjából.
Elsődleges művészeti piac: Ahol az alkotások születnek
Jellemzők: Az elsődleges piacon az alkotások először kerülnek értékesítésre, soha korábban nem kereskedtek velük. Ez az alkotó általi közvetlen eladás vagy adományozás. Az elsődleges piacon történő műalkotásokba való befektetés kockázatos lehet, mivel az alkotás jövőbeli ára ismeretlen. Az alkotó abbahagyhatja a munkát, ami csökkenti az alkotás értékét, vagy éppen ellenkezőleg, művei ára sokszorosára nőhet.
Az elsődleges piac szereplői:
- Művészeti ügynökségek: Új művészeket keresnek, képviselik őket és rendezvényeket szerveznek.
- Értékesítő galériák: Magángalériák, amelyek bizonyos alkotói kört képviselnek. Kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak, mint például keretezés, restaurálás vagy régiségek értékesítése.
- Művészeti műhelyek: Olyan helyek, ahol eredeti, szerzői jelzéssel ellátott alkotások születnek. Gyakran együttműködnek internetes kereskedőkkel vagy értékesítő galériákkal.
Másodlagos művészeti piac: Bizonyított minőség és történelem
Jellemzők: A másodlagos művészeti piac olyan alkotásokkal foglalkozik, amelyek már átestek az elsődleges piacon. Ezen a piacon hosszabb ideje forognak, beleértve az elhunyt alkotók műveit is. A másodlagos piac előnye a már bizonyított műalkotás minősége. Általában ismert és elismert alkotók műveiről van szó, gyakran nyilvánosan ismert, szakértői véleménnyel ellátott alkotásokról.
A másodlagos piac szereplői:
- Közvetítők: Antikváriusok, magánügynökségek, egyéni kereskedők.
- Értékesítő galériák: Gyűjteményeket hoznak létre további értékesítés céljából. Lehetnek fizikai vagy online galériák.
- Aukciós házak és termek: A másodlagos piac meghatározó szereplői, az üzlet több mint 90%-át teszik ki. Az aukció a legmagasabb ajánlattevőnek történő eladás módja, nyilvánosan hozzáférhető, és előre meghatározott helyen, időben és a törvényben rögzített feltételek mellett zajlik.
Flashcards
Tap to flip · Swipe to navigate
Gyakran Ismételt Kérdések a Művészeti és kulturális marketingről (GYIK)
Mi az az Arts marketing és Art marketing?
Az Arts marketing elsősorban a képzőművészetre, kiállításokra és múzeumokra fókuszál, gyakran a non-profit szférában. Az Art marketing tágabb fogalom, magában foglalja a kultúra minden területét (irodalom, zene, film, iparművészet), valamint a művészek és a szerzői jogok marketingjét, tehát fölérendeltje az Arts marketingnek.
Miért fontos a demarketing a kulturális intézményekben?
A demarketing kulcsfontosságú a túlzott kereslet szabályozásához, hogy megelőzze a műalkotások és belső terek károsodását, a látogatók esztétikai élményének romlását és a biztonsági szabályok megsértését. Így segít fenntartani a kulturális élmények minőségét és fenntarthatóságát.
Melyek a művészet főbb szerepei a marketingben?
A művészet három fő szerepet játszik: mint ESZKÖZ (kereskedelmi célokra és presztízsre), mint TÁRGY (marketingmódszerek alkalmazása a kultúrában, kereskedelmi és non-profit célokra egyaránt) és mint TERMÉK (materiális műtárgy vagy immateriális esemény/élmény).
Mi a különbség az elsődleges és a másodlagos művészeti piac között?
Az elsődleges piac az alkotó által közvetlenül, első alkalommal értékesített művekkel foglalkozik, ami kockázatos befektetés. A másodlagos piac olyan alkotásokkal kereskedik, amelyek már átestek az elsődleges piacon, gyakran ismert és bizonyított alkotók művei, történettel és szakértői véleménnyel ellátva.
Kik a másodlagos művészeti piac főbb szereplői?
A másodlagos piac főbb szereplői az aukciós házak és termek (az üzlet több mint 90%-át teszik ki), továbbá a közvetítők (antikváriusok, magánügynökségek) és az értékesítő galériák, amelyek gyűjteményeket hoznak létre további értékesítés céljából.
Reméljük, hogy ez a Művészeti és kulturális marketing összefoglaló átfogó képet nyújtott nektek erről a fontos témáról. Akár vizsgára készültök, akár csak bővítitek tudásotokat, a művészeti és kulturális terület marketingje számos érdekes szempontot kínál a felfedezésre!