Summary of Diabéteszes kóma: Típusai és patofiziológiája
Diabéteszes kóma: Típusai és patofiziológiája hallgatóknak
Bevezetés
A diabéteszes kómás állapotok olyan akut kórképeket foglalnak magukban, amelyek a glükóz anyagcsere zavarával és annak szervezetre gyakorolt következményeivel járnak. Ez az anyag a diabéteszes betegeknél előforduló hiperglikémiás és laktacidózisos állapotok, valamint a hipoglikémia elkülönítésére, tüneteire, kialakulási mechanizmusaira, továbbá a felismerés és az elsősegélynyújtás alapvető megközelítéseire összpontosít (anélkül, hogy megismételné a „Diabéteszes kóma” című külön fejezetet). Az anyag önálló tanulásra készült, és világos részeket, példákat és táblázatokat tartalmaz a könnyebb megjegyzés érdekében.
Definíció: A diabéteszes kómás állapotok a glükóz szabályozásának és anyagcseréjének zavarából adódó akut szövődmények, amelyek tudatzavarhoz, neurológiai tünetekhez, valamint a folyadék- és elektrolit-háztartás felborulásához vezethetnek.
A főbb állapotok áttekintése
- Hyperglikémiás hiperozmoláris állapotok (nem ketoacidotikus) – jellemzően 2-es típusú cukorbetegségben fordul elő, extrém hiperglikémia és dehidratáció jellemzi.
- Laktacidotikus kóma (laktacidózis) – magas laktátszint, összefüggésbe hozható biguanidokkal (metformin) vagy más, laktátszintet emelő tényezőkkel.
- Kómához vezető hipoglikémia – inzulin túladagolás, étkezés kihagyása vagy fokozott fizikai aktivitás következménye.
Főbb különbségek (röviden)
Definíció: Hiperozmoláris állapot = extrém magas plazma ozmolalitás, dehidratációval járó állapot jelentős ketózis nélkül.
Definíció: Laktacidózis = a laktát kóros emelkedése a szokásos értékek fölé, gyakran $8\ \mathrm{mmol/L}$ fölé, acidotikus légzéssel és agyödéma kockázatával.
Definíció: Hipoglikémia = a vércukorszint $2\ \mathrm{mmol/L}$ alatti értéke, klinikailag jelentős neuroglikopéniás tünetekkel.
A kialakulás mechanizmusai és patofiziológiája
Hyperglikémiás hyperozmoláris állapotok
- Extrém hiperglikémia (pl. plazma glükóz $40$–$90\ \mathrm{mmol/L}$) víz ozmózisát okozza a plazmába → polyuria és nagy folyadékveszteség.
- A dehidratáció következtében aktiválódik a szimpatikus-adrenális tengely és a RAAS → tachycardia, a keringés centralizációja (hideg, sápadt bőr).
- A hyperozmolalitás sejtek exsiccosisát okozza, beleértve a KIR-t is → neurológiai zavarok, akár kóma is.
- A natrémia másodlagosan változhat a víz sejtekből való elmozdulása miatt (kísérlet a hyperozmoláris plazma hígítására) → hyperozmoláris hyponatrémia alakulhat ki.
Tünetek: hideg, sápadt végtagok, extrém szomjúság, hyperthermia, neurológiai megnyilvánulások (pozitív Babinski-jel, parézis/paralízis, szenzoros zavarok, görcsrohamok).
Laktacidózisos kóma
- A $8\ \mathrm{mmol/L}$ feletti laktátszintet súlyos laktacidózisnak tekintjük; súlyos formájában hemodialízis segíthet.
- A biguanidok (történelmileg toxikusabb készítmények; ma metformin) növelhetik a laktátképződést a piruvát Krebs-ciklusba való bejutásának blokkolásával. Mechanizmus: a biguanidok csökkentik a piruvát oxálacetáttá és Acetil-CoA-vá történő átalakulását → a Krebs-ciklusba való bejutás zavart szenved → fokozott laktátképződés, amely meghaladja a máj Cori-ciklusának kapacitását.
- További kockázati tényezők: intenzív fizikai aktivitás, szívelégtelenség, mikro-/makroangiopátia, csökkent vesefunkció.
Definíció: A biguanidok által okozott laktacidózis mechanizmusa a piruvát Krebs-ciklusba való bejutásának blokkolásában rejlik, ami fokozott laktáttermeléshez és felhalmozódásához vezet.
- Klinikailag hyperventiláció (kompenzáló) jelentkezhet, azonban idősebb betegeknél vagy veseelégtelenség esetén a kompenzáció korlátozott.
- Hasonlóan a ketoacidózishoz, fokozott kapilláris permeabilitás és agyödéma léphet fel, ami növeli a kóma kockázatát.
Hypoglikémiás kóma
- A $2\ \mathrm{mmol/L}$ alatti glikémiás szintnél alakul ki inzulinnal kezelt betegeknél, túladagolás, étkezés kihagyása vagy fokozott aktivitás esetén.
- A tünetek közé tartozik a zavartság, tachycardia, izzadás, remegés, akár eszméletvesz
Sign up for the full summaryAlready have an account? Sign in
Diabéteszes kómás állapotok – áttekintés
Klíčové pojmy: Hiperozmoláris állapot: extrém hiperglikémia $40$–$90\ \mathrm{mmol/L}$ dehidratációval, A hiperozmolalitás a sejtek, beleértve a KIR-t is, kiszáradásához vezet, és kómát okozhat, Laktát > $8\ \mathrm{mmol/L}$ súlyos laktátacidózist jelez, A metformin hozzájárulhat a laktátacidózishoz kockázati tényezők (veseelégtelenség, hipoperfúzió) fennállása esetén, A hipoglikémia klinikailag akkor jelentkezik, ha a glükózszint < $2\ \mathrm{mmol/L}$, Ismeretlen eredetű eszméletlen diabéteszes beteg esetén: adjunk be 40%-os glükózt (gyors, életmentő beavatkozás), Hiperozmoláris állapotban prioritás az intravénás rehidratáció és az elektrolitok korrekciója, Súlyos laktátacidózis esetén fontoljuk meg a hemodialízist, A kómatípusok megkülönböztetése laboratóriumi vizsgálatokat igényelhet (glükóz, laktát, vérgázok, elektrolitok), Idősebb betegeknél az acidózis kompenzációja és a víz- és veseműködés szabályozása korlátozott, így nagyobb a súlyos szövődmények kockázata