Shrnutí na Carlo Goldoni
Carlo Goldoni: Egy jelentős olasz drámaíró élete és munkássága
Bevezetés
Carlo Osvaldo Goldoni (1707. február 25., Velence – 1793. február 6., Párizs) jelentős olasz drámaíró és librettista volt. Hírnevét az olasz komédia modernizálásával, valamint az improvizált commedia dell'arte-ról a pontosan megírt jelenetekre és karakterekre való áttéréssel szerezte, amelyeket mind a mai napig játszanak.
Élete
Gyermekkora és tanulmányai
- Giulia Goldoni gyógyszerész és Margherita Salvioni gyermekeként született.
- Már négyévesen megtanult írni és olvasni, első darabját kilencévesen írta.
- Filozófiát tanult a dominikánusoknál Riminiben (1720–1721) és jogot Paviában (1723–1724), később Modenában (1727), jogi tanulmányait pedig 1731-ben Ravennában fejezte be.
Definíció: Commedia dell'arte – a hagyományos olasz színházi forma, amely improvizáción, maszkokon és tipizált karaktereken alapul.
Korai karrierje és színházi munkássága
- Apja vándorélete és saját nyughatatlansága miatt Észak-Olaszország városai között mozgott.
- Színitársulattal vándorolt, ügyvédi irodákban dolgozott, és többek között saját irodát is nyitott Velencében.
- Veronába költözött, ahol teljes mértékben a színháznak szentelte magát; a velencei nagykövet titkáraként szolgált Milánóban, és 1734-ben részt vett a parmai csatában.
Fénykora és Párizs
- Velencében és Genovában színházi társulatok igazgatója volt, operalibrettókat és több tucat komédiát írt.
- 1757-ben udvari költővé nevezték ki Parmában, nyugdíjjal; 1758-ban XIII. Kelemen pápa fogadta.
- 1763-ban Párizsba utazott, ahol a királyi hercegnők nevelőjeként tevékenykedett, és folytatta az írást. 1784–1787 között írta meg Emlékiratait.
- 1792-ben a Nemzeti Konvent felfüggesztette a nyugdíját; 1793 februárjában visszaállították a nyugdíját, de szegényen halt meg egy nappal a döntés előtt.
Részletes témák és hatás
Átállás az improvizációról az írott szövegre
- Goldoni csökkentette az improvizáció szerepét, és növelte az írott szöveg, valamint a realisztikus karakterek hangsúlyát.
- Szigorúbban strukturált párbeszédeket és helyzeteket hozott létre; ez lehetővé tette a karakterek mélyebb pszichológiáját.
Definíció: Librettó – opera vagy kantáta szövege, amelyet énekre és drámai előadásra terveztek.
Stílus és témák
- Goldoni komédiái gyakran ábrázolnak polgári és mindennapi helyzeteket, hangsúlyozva a karaktert és az erkölcsi dilemmákat.
- Az egyszerű nyelv, a gyors tempó és a szituációs humor preferálása, amely a karakterekből fakad.
Főbb művek (válogatás)
| Év | Mű | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1724 | Kolos | Szatíra, amiért kizárták a paviai kollégiumból |
| 1734 | Belisar | Az első teljes színdarab, amit kőszínházban játszottak |
| 1738 | A világfi Jeronim | Az első komédia, amelyben a főszereplő írott szöveggel szólalt meg |
| 1743 | A grófnő | Az első megvalósult librettó egy vígoperához |
| 1745 | Két úr szolgája | Goldoni egyik legismertebb műve |
| 1750 | Pamela | Samuel Richardson regényének dramatizálása |
| 1750–1751 | A hazug | Komédia a megtévesztésekről és identitásokról |
| 1751 | A színlelt beteg | Komikus színdarab a hipochondriáról |
| 1753 | Mirandolina (La Locandiera) | Színdarab egy fogadósnőről, mesteri manipulációról és szerelemről |
| 1756 | A terecske (Il Campiello) | A velencei élet társadalmi képe |
| 1759 | A szmirnai impresszárió | Szatíra a színházi vállalkozásokról |
| 1762 | Csetepaté Chioggiában (Le baruffe chiozzotte) | Komédia halászokról és kisvárosi viszályokról |
Összehasonlítás: Commedia dell'arte vs. Goldoni reformjai
| Jellemzők | Commedia dell'arte | Goldoni írott komédiája |
|---|---|---|
| Improvizáció | +++ | + |
| Írott szöveg | - | ++ |
| Tipizált maszkok | +++ | + |
| Karakterek pszichológiája | - | ++ |
| Színpadi szerkezet | laza | kötött |
Gyakorlati példák és alkalmazások
- Jelenetelemzés: Hasonlíts össze egy commedia dell'arte jelenetet (improvizált) egy "Két úr szolgája" jelenettel, és azonosítsd, hogyan változtatja meg a rögzített szöveg a tempót és a karakterek motivációit.
Sign up for the full summaryFlashcardsKnowledge testSummaryPodcastMindmap
Start for free Already have an account? Sign in
Carlo Goldoni áttekintés
Klíčové pojmy: Carlo Goldoni olasz drámaíró és librettista volt, 1707-ben született., Goldoni az improvizált commedia dell'artéból a szigorúan megírt komédiákra tért át., Első nagy darabját, a Belisart (1734) kőszínházban játszották., "Sluha dvou pánů" (1745) a legnevesebb komédiái közé tartozik., Goldoni librettókat és komédiákat is írt, és színházigazgató volt Velencében és Genovában., 1763-ban Párizsba költözött, és ott további komédiákat írt; megírta a "Paměti"-t 1784–1787 között., Goldoni kiemelte a karakterek pszichológiáját és a realista nyelvezetet a párbeszédekben., Összehasonlítás: commedia dell'arte = improvizáció; Goldoni = írott szöveg és szilárd szerkezet., Érdekesség: A "Paměti" betekintést nyújt a 18. századi színészek és színházak életébe., Goldoni 1793-ban Párizsban hunyt el, nyugdíjának megújítása után egy nappal.
## Bevezetés
Carlo Osvaldo Goldoni (1707. február 25., Velence – 1793. február 6., Párizs) jelentős olasz drámaíró és librettista volt. Hírnevét az olasz komédia modernizálásával, valamint az improvizált commedia dell'arte-ról a pontosan megírt jelenetekre és karakterekre való áttéréssel szerezte, amelyeket mind a mai napig játszanak.
## Élete
### Gyermekkora és tanulmányai
- Giulia Goldoni gyógyszerész és Margherita Salvioni gyermekeként született.
- Már négyévesen megtanult írni és olvasni, első darabját kilencévesen írta.
- Filozófiát tanult a dominikánusoknál Riminiben (1720–1721) és jogot Paviában (1723–1724), később Modenában (1727), jogi tanulmányait pedig 1731-ben Ravennában fejezte be.
> Definíció: Commedia dell'arte – a hagyományos olasz színházi forma, amely improvizáción, maszkokon és tipizált karaktereken alapul.
### Korai karrierje és színházi munkássága
- Apja vándorélete és saját nyughatatlansága miatt Észak-Olaszország városai között mozgott.
- Színitársulattal vándorolt, ügyvédi irodákban dolgozott, és többek között saját irodát is nyitott Velencében.
- Veronába költözött, ahol teljes mértékben a színháznak szentelte magát; a velencei nagykövet titkáraként szolgált Milánóban, és 1734-ben részt vett a parmai csatában.
### Fénykora és Párizs
- Velencében és Genovában színházi társulatok igazgatója volt, operalibrettókat és több tucat komédiát írt.
- 1757-ben udvari költővé nevezték ki Parmában, nyugdíjjal; 1758-ban XIII. Kelemen pápa fogadta.
- 1763-ban Párizsba utazott, ahol a királyi hercegnők nevelőjeként tevékenykedett, és folytatta az írást. 1784–1787 között írta meg Emlékiratait.
- 1792-ben a Nemzeti Konvent felfüggesztette a nyugdíját; 1793 februárjában visszaállították a nyugdíját, de szegényen halt meg egy nappal a döntés előtt.
## Részletes témák és hatás
### Átállás az improvizációról az írott szövegre
- Goldoni csökkentette az improvizáció szerepét, és növelte az írott szöveg, valamint a realisztikus karakterek hangsúlyát.
- Szigorúbban strukturált párbeszédeket és helyzeteket hozott létre; ez lehetővé tette a karakterek mélyebb pszichológiáját.
> Definíció: Librettó – opera vagy kantáta szövege, amelyet énekre és drámai előadásra terveztek.
### Stílus és témák
- Goldoni komédiái gyakran ábrázolnak polgári és mindennapi helyzeteket, hangsúlyozva a karaktert és az erkölcsi dilemmákat.
- Az egyszerű nyelv, a gyors tempó és a szituációs humor preferálása, amely a karakterekből fakad.
## Főbb művek (válogatás)
| Év | Mű | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1724 | Kolos | Szatíra, amiért kizárták a paviai kollégiumból |
| 1734 | Belisar | Az első teljes színdarab, amit kőszínházban játszottak |
| 1738 | A világfi Jeronim | Az első komédia, amelyben a főszereplő írott szöveggel szólalt meg |
| 1743 | A grófnő | Az első megvalósult librettó egy vígoperához |
| 1745 | Két úr szolgája | Goldoni egyik legismertebb műve |
| 1750 | Pamela | Samuel Richardson regényének dramatizálása |
| 1750–1751 | A hazug | Komédia a megtévesztésekről és identitásokról |
| 1751 | A színlelt beteg | Komikus színdarab a hipochondriáról |
| 1753 | Mirandolina (La Locandiera) | Színdarab egy fogadósnőről, mesteri manipulációról és szerelemről |
| 1756 | A terecske (Il Campiello) | A velencei élet társadalmi képe |
| 1759 | A szmirnai impresszárió | Szatíra a színházi vállalkozásokról |
| 1762 | Csetepaté Chioggiában (Le baruffe chiozzotte) | Komédia halászokról és kisvárosi viszályokról |
## Összehasonlítás: Commedia dell'arte vs. Goldoni reformjai
| Jellemzők | Commedia dell'arte | Goldoni írott komédiája |
|---|---:|---:|
| Improvizáció | +++ | + |
| Írott szöveg | - | ++ |
| Tipizált maszkok | +++ | + |
| Karakterek pszichológiája | - | ++ |
| Színpadi szerkezet | laza | kötött |
## Gyakorlati példák és alkalmazások
- Jelenetelemzés: Hasonlíts össze egy commedia dell'arte jelenetet (improvizált) egy "Két úr szolgája" jelenettel, és azonosítsd, hogyan változtatja meg a rögzített szöveg a tempót és a karakterek motivációit.
-