Podcast na Az orr, az ajkak és a szájüreg patológiája

Přepis

Filip: Mi az az egy dolog, ami a fizikális vizsgálat vizsgán a diákok nyolcvan százalékát összezavarja? Az egyenetlen pupillaméret. És pont ez az, ami segíthet felismerni egy agyi érkatasztrófát, vagyis egy sztrókot. Pár perc múlva pontosan tudni fogjátok, hogyan is van ez.

Kristýna: Pontosan! A Studyfi Podcastot hallgatjátok. Kezdjük tehát a pupilláknál. Normális körülmények között egyforma tágasságúak és reagálnak a fényre.

Filip: Tehát összeszűkülnek, ha rájuk világítok, ugye?

Kristýna: Igen, ezt miózisnak hívjuk. Épp ellenkezőleg, a tágulás, a midriázis, bekövetkezhet például eszméletlenség esetén, vagy atropin alkalmazása után.

Filip: És mi van azzal az egyenetlen pupillamérettel, az anizokóriával, amit említettél?

Kristýna: Az anizokória kulcsfontosságú tünet. Ahogy mondtad, jelezhet agyi érkatasztrófát. De létezik egy speciális Argyll-Robertson-reakció is, amikor a pupillák nem reagálnak a fényre, csak a közeli fókuszálásra. Ez a neuroluesre jellemző.

Filip: Rendben, ez lenyűgöző. Mi mást kellene még a szemen figyelnünk? Például a szaruhártyát?

Kristýna: Persze. A szaruhártyának tökéletesen átlátszónak kell lennie. Bármilyen homály vagy fekély rossz jel – gyakran sérülés vagy gyulladás következménye, például herpeszvírustól.

Filip: És mi van azokkal a változásokkal, amik az életkorral vagy más betegségekkel járnak?

Kristýna: Telitalálat. Létezik az úgynevezett arcus senilis. Ez egy szürkésfehér csík a szaruhártya szélén. Lényegében zsír rakódik le ott.

Filip: Szóval egy ilyen gyűrű, ami azt mondja, hogy már nem vagyunk a legfiatalabbak?

Kristýna: Lehet így mondani. De jelezhet hiperlipoproteinémiát is. Sokkal specifikusabb a Kayser-Fleischer-gyűrű, amit Wilson-kórban látunk.

Filip: Lépjünk egy kicsit lejjebb. Mi van az orral? Amellett, hogy átjárhatónak kell lennie.

Kristýna: A méret és az alak fontos. Az óriási orr akromegália jele lehet, a nyeregorr pedig veleszületett szifiliszé. És persze figyeljük a vérzést, az epistaxist.

Filip: Ez az a klasszikus orrvérzés, gyakran magas vérnyomás miatt, ugye?

Kristýna: Pontosan. Leggyakrabban az úgynevezett Kiesselbach-helyről. És mi van az ajkakkal? Mit mondanak neked például a kék ajkak?

Filip: Oxigénhiány? Valamilyen szív- vagy tüdőprobléma?

Kristýna: Kiváló, ez a cianózis. A száraz ajkak pedig dehidratációt jeleznek. A berepedezett szájszél, szaknyelven anguli infectiosi, B2-vitamin vagy vashiányra utalhat.

Filip: És végül valami, amit valószínűleg nem a legkellemesebb vizsgálni… a szájszag.

Kristýna: Igen, a foetor ex ore. Gyakran nem jellegzetes – például rossz higiénia vagy ínygyulladás miatt.

Filip: De néha a diagnózishoz is vezethet, nem?

Kristýna: Határozottan. Jellemző az acetonszag a diabéteszes ketoacidózisban. Ez annyira specifikus, hogy gyakorlatilag nem lehet eltéveszteni. És persze az alkoholos, intoxikáció esetén.

Filip: Ezt valószínűleg nem kerülhetjük el néhány betegnél. Köszönöm, Krisztina, ez egy nagyszerű összefoglaló volt. Térjünk rá a következő témára.

Filip: Szóval, miután átbeszéltük az arc külső aspektusait, logikus, hogy benézzünk... belülre. Mit mindent fedezhetünk fel, ha belenézünk a szájba?

Kristýna: Pontosan. És meglepően sok mindent. De mielőtt egyáltalán benéznénk, néha már a páciens lehelete is sokat elárul. Ez ugyan nem a legkellemesebb téma, de fontos.

Filip: Értem, a szájszagról beszélsz, vagyis a foetorról.

Kristýna: Igen. És most nem csak arra gondolok, hogy valaki elfelejtett fogat mosni. Specifikus szagok komoly problémákat jelezhetnek. Például a foetor hepaticus – az egérszagra vagy friss májra emlékeztető szag – májelégtelenségre utal.

Filip: Hűha, ez elég specifikus. És mi van még?

Kristýna: Aztán ott van például az urémiás, ammóniás szag. Ez veseelégtelenség esetén jelentkezik. Ezek apró, de alapvető nyomok, amelyek a helyes irányba terelhetnek minket.

Filip: Rendben, szóval a szagláson túl vagyunk. Most végre benézünk. Kezdjük a nyálkahártyával?

Kristýna: Persze. Élettani szempontból rózsaszínűnek, fényesnek és nedvesnek kell lennie. Bármilyen eltérés jelzés. A sápadt nyálkahártya vérképellenőrzést igényel vérszegénység miatt. A vöröses pedig gyulladásra utal, például szájgyulladásra.

Filip: És mi van azokkal a különlegesebb leletekkel? Az anyagokban grafitfoltokra bukkantam.

Kristýna: Igen, azok az Addison-kórra jellemzőek, és úgy néznek ki, mintha a páciens szájában... ceruza nyoma maradt volna. Ez egy nagyon jellegzetes tünet. Vagy a kanyaróban megjelenő Koplik-foltok, azok ilyen sárgásfehér pöttyök.

Filip: Úgy hangzik, mintha minden betegség otthagyná a névjegyét.

Kristýna: Lényegében igen. És nem szabad elfeledkeznünk a soorról, vagyis a szájpenészről. Ezek fehéres lerakódások, amik letörölhetők. Gyakran antibiotikumos kezelés után vagy legyengült immunrendszerű embereknél jelentkeznek.

Filip: Szuper. És mi van a nyelvvel? Az is egyfajta... testbeszélő?

Kristýna: Pontosan! Az egészséges nyelv rózsaszínű, nedves, és kinyújtva egyenesen áll. Ha az egyik oldalra hajlik, az agyi érkatasztrófát jelezhet.

Filip: Ez kulcsfontosságú információ! És mi van, ha a nyelv száraz?

Kristýna: Ez egy hatalmas figyelmeztető jel a dehidratációra! Különösen idősebb embereknél vagy lázas állapotban. A száraz, barnásan bevont nyelv olyasmi, amit azonnal kezelnünk kell. Ne feledjétek, a hidratáció az alap.

Filip: Értem. És mi van azzal a „málnanyelvvel“?

Kristýna: Az egy klasszikus a skarlátnál! Pontosan úgy néz ki, ahogy hangzik. Aztán ott van például a sima, vöröses nyelv B12-vitamin hiány esetén, vagy épp ellenkezőleg, a fehéres csíkok, az úgynevezett leukoplakia, ami egy prekancerózus állapot. Szóval a nyelvet tényleg nem szabad alábecsülni.

Filip: Rendben, menjünk egy emelettel lejjebb. Az ínyhez és a fogakhoz. Mit keresünk ott?

Kristýna: Az ínyen főleg a gyulladást figyeljük – tehát a vörösséget és a duzzanatot. És persze a vérzékenységet, ami utalhat paradontózisra, de akár C-vitamin hiányra is, amit skorbutként ismerünk.

Filip: Skorbut? Ez úgy hangzik, mint valami tengerésztörténetből.

Kristýna: Így van, de még mindig találkozhatunk vele. És figyeljetek, a szürkés szegély az ínyen krónikus nehézfémmérgezés, például ólommérgezés tünete lehet.

Filip: És a fogazat? Ott valószínűleg főleg a szuvasodást kezeljük, ugye?

Kristýna: A szuvasodás persze probléma, főleg mint fertőzésforrás. De fontos figyelni a hiányzó fogakra vagy a rosszul illeszkedő protézisre is. Mindez táplálkozási problémákhoz vezethet. És ami kulcsfontosságú... eszméletlen betegnél mindig azonnal el kell távolítani a protézist!

Filip: Perfekt. És mi van teljesen hátul? A lágy szájpad és a mandulák?

Kristýna: Ott hasonló a helyzet. Szimmetriát, színt és bármilyen szokatlan képződményt keresünk. A sárgás szájpad a sárgaság első jele lehet. A vörösség és a hólyagok pedig légúti fertőzésekre utalnak.

Filip: És a tonsillák, vagyis a torokmandulák?

Kristýna: Náluk a méretet, a szimmetriát és a lepedék, vagy az úgynevezett tüszők jelenlétét értékeljük. A megnagyobbodott, vöröses, lepedékes mandulák azt kiáltják: „akut mandulagyulladás!”. Ezzel szemben az aszimmetria valami súlyosabbat jelezhet, például tályogot vagy akár daganatot.

Filip: Remek, Krisztina. Tényleg részletesen átbeszéltük. Számomra a kulcsfontosságú felismerés az, hogy a száj valójában az általános egészség tükre.

Kristýna: Pontosan. És most, hogy már tudunk a szájba nézni, lépjünk csak egy kicsit odébb, és nézzük meg, mit árulhatnak el nekünk a fülkagylók.

Filip: Remek, akkor az arcot letudtuk. És mi van a fülekkel? Fogadok, hogy ott is többet lehet találni, mint elsőre gondolnánk.

Kristýna: Pontosan, Filip. A fülkagylók minden embernél egyediek, majdnem mint egy ujjlenyomat. Élettani szempontból a külső hallójárat tiszta, váladékmentes, és a tragusra gyakorolt nyomás vagy a fül mögötti csontra való koppintás nem fáj.

Filip: És mi van, ha fáj, vagy van ott valami?

Kristýna: Ez egy jó kérdés. A fájdalom általában gyulladásra utal. A sárgás csomók úgynevezett köszvényes tofusok lehetnek, a váladék pedig hallójárat- vagy középfülgyulladásra utal.

Filip: Értem. Akkor menjünk egy emelettel lejjebb. A nyak!

Kristýna: Igen, a nyak vizsgálata. Kezdjük a megtekintéssel. Az alaknak és a hosszúságnak meg kell felelnie az alkatnak. Például a beesett kulcscsont feletti árkokkal járó sovány nyakat kachexiában látjuk, a vastag nyakat pedig elhízott embereknél.

Filip: És van még valami, amire különösen figyelni kell?

Kristýna: Persze. A látható carotis pulzációk. Sovány embereknél megerőltetéskor ez normális, de egyébként jelezhet például magas vérnyomást vagy pajzsmirigybetegséget.

Filip: Szóval nincsenek vámpírok.

Kristýna: Pontosan, inkább magas vérnyomás.

Filip: Perfekt. Ez kimerítő volt! Krisztina, össze tudnád foglalni villámgyorsan a mai epizód legfontosabb részeit a végére?

Kristýna: Persze. Átvettük a szisztematikus vizsgálatot a szemtől a füleken át a nyakig. Kulcsfontosságú, hogy figyeljetek az aszimmetriákra és a normától való eltérésekre, amiket leírtunk. Ez adja a legnagyobb előnyt.

Filip: Köszönjük, Krisztina! És köszönjük nektek is, hogy hallgatjátok a Studyfi Podcastot. Tanuljatok okosan, ne keményen. Sziasztok!

Kristýna: Viszont hallásra!