Test na Arisztotelész Retorikája: Alapok és Elvek

Question 1: Az a jel, amely a különös és az általános viszonyában áll, például hogy Szókratész bölcs és igazságos volt, mint annak jele, hogy a bölcs emberek általában igazságosak, megcáfolható, még akkor is, ha igaz.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A szöveg szerint: „Példája az ilyen jellegű jeleknek, amelyek a különös és az általános viszonyában állnak, amikor valaki annak jeleként, hogy a bölcs emberek általában igazságosak, felhozza, hogy Szókratész bölcs és egyben igazságos volt. Ez tehát egy olyan jel, amely megcáfolható, még akkor is, ha igaz, amit mondtak; mert ebből nem lehet következtetést levonni.”

Question 2: Mely állítások igazak a szöveg szerint a szónok jellemére és a hallgatók érzelmeire mint meggyőző eszközökre vonatkozóan?

A. A szónok erkölcsi jelleme a legfontosabb a hallgatók bizalma szempontjából, még akkor is, ha a hallgatóknak már előzetes véleményük van a szónokról.

B. A szónok jellemének hatását a szónoki teljesítménynek kell elérnie, nem pedig a szónokról alkotott előzetes véleménynek.

C. A hallgatók lelkiállapota, mint például a szomorúság vagy az öröm, befolyásolja döntéseiket, és hatékony meggyőző eszköz.

D. A modern retorikaelméletírók kizárólag a szónok becsületességére összpontosítanak, és teljesen figyelmen kívül hagyják a hallgatók érzelmeinek hatását.

Explanation: A szöveg szerint: „De még ezt a hatást is a szónoki teljesítménynek kell elérnie, és nem lehet az előzetes véleményünk eredménye arról, hogy milyen a szónok.” Ezzel cáfolja azt a lehetőséget, hogy a szónokról alkotott előzetes vélemény automatikusan biztosítaná a hitelességet. Épp ellenkezőleg, az erkölcsi jellem döntő, de azt szónoki teljesítménnyel kell bizonyítani. Továbbá a szöveg kifejezetten említi: „Másodszor a hallgatók lelkiállapotára hatunk, ha a beszéd bizonyos érzést ébreszt bennük. Mert nem ugyanúgy döntünk, ha szomorúak vagyunk, vagy örülünk, ha szerelemtől lángolunk, vagy gyűlölettel teliek vagyunk.” Az utolsó lehetőség helytelen, mert a szöveg szerint az erkölcsi jellem dönt a bizalomról, de egyes teoretikusok nem sorolják a művészethez, és a jelenlegi retorikaelméletírók éppen a hallgatók lelkiállapotának céljára rendezik be magyarázatukat.

Question 3: A bírósági beszéd lényeges elemei a bátorítás és az elrettentés.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A tanácskozó retorika lényeges elemei a bátorítás és az elrettentés. A bírósági retorikához a vádak és a védelem tartoznak.

Question 4: Az ünnepi beszédtípusban a szónok az időt illetően kizárólag a jelenre korlátozódik, anélkül, hogy múltbeli vagy jövőbeli eseményeket is bevenne.

A. Ano

B. Ne

Explanation: Bár az ünnepi beszédtípusban a jelen a legfontosabb, a szónok gyakran bevonja a múltat (ami megtörtént) és a jövőt is, amikor előretekint rá.

Question 5: Melyek a tanácskozó beszédtípus lényeges elemei?

A. vádak és védelem

B. dicséret vagy bírálat

C. bátorítás és lebeszélés

D. jog és jogtalanság

Explanation: A szöveg szerint a tanácskozás lényeges elemei a bátorítás és a lebeszélés, mivel a tanácsadók magánügyekben, és a szónokok közügyekben is mindig az egyiket vagy a másikat teszik.