Test na A Khí-négyzet teszt és az asszociációs mértékek értelmezése

Question 1: A 30 000 – 79 999 lakosú településeken a nagy, szinte megoldhatatlan lakhatási problémák ritkábban fordulnak elő, mint várható lenne.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A 30 000 – 79 999 lakosú településeken a 'nagy, szinte megoldhatatlan' lakhatási problémák kategóriájára vonatkozó korrigált reziduum 2,6. A korrigált reziduum pozitív értéke azt jelenti, hogy ezeknek a problémáknak a gyakorisága valójában gyakoribb, mint várható lenne, nem pedig ritkább.

Question 2: A 799 fő alatti lakosságú településeken a leggyakrabban a lakhatási problémák hiányát jelentik, ami az esetek több mint 60%-át teszi ki ebben a településméret-kategóriában.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A '799 fő alatti' sorban a 'nincs' kategóriánál a '%települések' oszlop alatt 61,8% szerepel, ami több mint 60%, és a problémák legmagasabb arányát jelenti ebben a településméret-kategóriában.

Question 3: A személyes lakhatási problémák és a településméret közötti kereszttáblás elemzés alapján az alábbi állítások közül melyik írja le a legjobban a településméret és a lakhatási problémák megoldhatósága közötti kapcsolatot?

A. Az 1 999 fő alatti lakosságú települések lakói gyakrabban szembesülnek nagy, részben megoldható lakhatási problémákkal, mint a nagyobb települések lakói.

B. A 30 000 fő feletti nagyvárosokban a nagy, részben megoldható problémák és a nagy, szinte megoldhatatlan lakhatási problémák átlag feletti gyakorisággal fordulnak elő.

C. A településméret növekedésével csökken azon lakosok aránya, akiknek nincsenek lakhatási problémáik.

D. A 800 és 1 999 fő közötti lakosságú települések lakói átlag feletti gyakorisággal számolnak be lakhatási problémák hiányáról és kisebb problémákról.

Explanation: Az A állítás helytelen, mivel a 800-1999 fős településeknél a nagy, részben megoldható problémákra vonatkozó reziduum -2,9, ami átlag alatti gyakoriságra utal. A B állítás helyes: a 30 000 – 79 999 fős településeknél a nagy, szinte megoldhatatlan problémákra vonatkozó reziduum 2,6, a 80 000 – 999 999 fős településeknél pedig a nagy, részben megoldható problémákra vonatkozó reziduum 2,3, az 1 000 000 fő feletti településeknél pedig a nagy, szinte megoldhatatlan problémákra vonatkozó reziduum 2,5. A C állítás helytelen, mivel például a 80 000 – 999 999 fős településeknél a problémák hiányára vonatkozó reziduum 0,2, ami nem jelentős csökkenés, míg a kisebb településeknél (1 999 fő alatt) a reziduumok jelentősen pozitívak. A D állítás helyes: a 800 – 1 999 fős településeknél a korrigált reziduum a problémák hiányára 3,3, a kisebb problémákra pedig 3,1, ami átlag feletti gyakoriságot jelez.

Question 4: A mellékelt táblázat korrigált reziduumai alapján mely állítások helyesek a településméret és a személyes lakhatási problémák közötti kapcsolatról?

A. A 799 fő alatti lakosságú települések lakói a vártnál gyakrabban számolnak be nagy, szinte megoldhatatlan lakhatási problémákról.

B. A 800 – 1 999 fő közötti lakosságú településeken a vártnál lényegesen ritkábban jelentenek nagy, részben megoldható lakhatási problémákat.

C. A nagyvárosok (1 000 000 fő és annál több lakos) lakói a vártnál gyakrabban számolnak be mind nagy, részben megoldható, mind nagy, szinte megoldhatatlan lakhatási problémákról.

D. A 15 000 – 29 999 fő közötti lakosságú településeken a vártnál gyakrabban jelentenek kisebb lakhatási problémákat.

Explanation: A 0. opció helyes, mivel a 799 fő alatti lakosságú településeknél a 'nagy, szinte megoldhatatlan' lakhatási problémákra vonatkozó korrigált reziduum 3,0, ami azt jelzi, hogy ezeket a problémákat a vártnál gyakrabban jelentik. Az 1. opció helyes, mivel a 800 – 1 999 fő közötti lakosságú településeknél a 'nagy, részben megoldható' lakhatási problémákra vonatkozó korrigált reziduum -2,9, ami a vártnál ritkább előfordulásra utal. A 2. opció helyes, mivel az 1 000 000 fő és annál több lakosú településeknél a 'nagy, részben megoldható' problémákra vonatkozó korrigált reziduum 1,6, a 'nagy, szinte megoldhatatlan' problémákra vonatkozó pedig 2,5, ami mindkettő a vártnál gyakoribb előfordulásra utal. A 3. opció helytelen, mivel a 15 000 – 29 999 fő közötti lakosságú településeken a 'kisebb' problémákra vonatkozó korrigált reziduum 1,8, ami bár pozitív, de nem a legjelentősebb érték, és az állítás nincs úgy megfogalmazva, hogy teljes mértékben kifejezze az eltéréseket ebben a kategóriában a többihez képest (ahol például a 'nincs' problémák reziduuma -1,5, a 'nagy, szinte megoldhatatlan' problémáké pedig -1,5, ami ritkább előfordulásra utal).

Question 5: A Cramer-féle V asszociációs mérőszám értéke 0,145.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Cramer-féle V értéke 0,145.