# Történelem — fontos események áttekintése (Nem kötelező) ## Bevezetés Rövid összefoglaló: Az anyag bemutatja a főbb politikai eseményeket Közép-Európában és Oroszországban a 19. században egészen a 20. század elejéig. Kiemelten foglalkozik az Osztrák-Magyar Monarchia (Habsburg Monarchia) átalakulásaival, Németország és Olaszország egyesítésével, valamint Oroszország és az USA fejlődésével. A szöveg áttekinthető blokkokra tagolódik, definíciókat, példákat és összehasonlító táblázatokat tartalmaz. > Definíció: Habsburg Monarchia (Osztrák-Magyar Monarchia) — többnemzetiségű állam a Habsburg-ház uralma alatt, amely a 19. században ment keresztül alapvető alkotmányos és nemzetiségi átalakulásokon. ## Ausztria (Habsburg Monarchia) — főbb pontok ### Évek és mérföldkövek - 1859 — vereség a Szardínia elleni olasz háborúban - 1860 — Októberi Diploma: az abszolutizmus végének kezdete, az alkotmányosság felé vezető út - 1861 — kiadták az alkotmányt (részleges alkotmányosodás) - 1866 — vereség Poroszország ellen, kilépés a Német Szövetségből - 1867 — az Osztrák‑Magyar Monarchia létrejötte (dualista monarchia), az 1867. decemberi új alkotmány - 1906 — az általános férfi választójog bevezetése Ciszlajtániában ### Politikai változások - Az abszolutizmus vége: a császári hatalom megosztotta hatásköreit a birodalmi tanáccsal. - Dualista monarchia: közös uralkodó, hadsereg, pénznem, külpolitika; Ciszlajtánia (Ausztria) és Transzlajtánia (Magyarország) saját belső igazgatással rendelkezett. - Nemzetiségi kérdés: nyomás a cseh nyelv hivatalos nyelvként való bevezetésére, az egyetem felosztása (Károly Egyetem német és cseh részre). > Definíció: Ciszlajtánia — a dualista monarchia cseh és osztrák része, saját parlamenttel és belső igazgatási szabályozással. ### Társadalmi és jogi változások - A politikai jogok fokozatos bővítése, beleértve a vagyonosabb férfiak választójogát, majd az általános férfi választójogot 1906-ban. - Politikai frakciók kialakulása nemzetiségek szerint: csehek, németek, magyarok. Érdekesség: A Károly Egyetemet hivatalosan felosztották cseh és német részre, ami a 19. század második felében tapasztalható etnikai feszültségeket és a nemzeti mozgalmak erősödését tükrözte. ## Összehasonlítás: Ciszlajtánia vs. Transzlajtánia | Szempont | Ciszlajtánia (Ausztria) | Transzlajtánia (Magyarország) | |--------|--------------------------|-------------------------------| | Beligazgatás | Önálló | Önálló | | Hadsereg | Közös | Közös | | Pénznem | Közös | Közös | | Külpolitika | Közös | Közös | | Nyelvpolitika | Centralizációs törekvések és a nemzeti nyelvek elismerése | Magyar dominancia | ## Példák és alkalmazások (gyakorlati szempontból) - Hogyan változott a döntéshozatal a birodalomban: 1867 után a képviselőknek figyelembe kellett venniük a különböző nemzetek érdekeit a törvényalkotás során. - Választások: a választójog kiterjesztése a középrétegek nagyobb mértékű bevonásához vezetett; a hallgató elképzelheti, hogyan különböznének a választási eredmények különböző választójogi rendszerek esetén (vagyoni cenzusos vs. általános). ## Oroszország – főbb pontok ### Kulcsfontosságú események - 1853–1856 — Krími háború, Oroszország veresége a Franciaország és Nagy-Britannia által támogatott Oszmán Birodalom ellen - 1861 — a jobbágyság eltörlése Oroszországban - A Transzszibériai vasútvonal megépítése (Moszkva összekötése Kelettel) - 1904–1905 — Oroszország veresége az orosz–japán háborúban → forradalom Szentpéterváron - Az általános férfi választójog bevezetése és az Állami Duma (parlament) megalakulása > Definíció: Jobbágyság — a parasztok földhöz és eredeti tulajdonosukhoz való kötöttsége, korlátozott személyes szabadsággal. ### Gyakorlati következmények - A jobbágyság eltörlése (1861) nagy társadalmi és gazdasági hatással járt; alapját képezte a későbbi reformoknak és modernizációnak. - A Japán elleni vereség és az azt követő forradalom felgyorsította a politikai átalakulást és korlátozta a cárok önkényuralmi hatalmát. Tudt