Shrnutí na Veszélyeztetés tudatmódosító szer hatása alatt

## Bevezetés Az anyagi büntetőjog szabályozza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, és milyen büntetések szabhatók ki értük. Ez a jogrendszer azon része, amely meghatározza a büntetőjogi felelősség tartalmát és a büntetőjog funkcióit: a védelmi, megelőző, represszív és szabályozó funkciót. ## A Büntető Törvénykönyv általános felosztása A Büntető Törvénykönyv (a 40/2009 Sb. számú törvény) két alapvető részre oszlik: 1. Általános rész – meghatározza az alapvető fogalmakat és a büntetőjogi felelősség feltételeit. 2. Különös rész – leírja az egyes bűncselekményeket és az azokhoz tartozó büntetési tételeket. > Megjegyzés: Az anyagi büntetőjog nem részletezi a büntetőeljárás menetét sem a nyomozást; ezt az eljárásjogi büntetőjog rendezi (pl. a büntetőeljárási törvénykönyv). ## Alapfogalmak és magyarázatuk ### Bűncselekmény > A bűncselekmény olyan jogellenes cselekmény, amely a büntető törvénykönyvben rögzített ismérveket mutatja. - Nem minden jogellenes cselekmény bűncselekmény. - A bűncselekmények **vétségekre** és **bűntettekre** oszthatók. ### Vétség vs. bűntett | Kritérium | Vétség | Bűntett | |---|---:|---:| | Súlyosság és büntetési tétel | Szabadságvesztés legfeljebb 5 évig | Minden olyan bűncselekmény, amely nem vétség | | Bűnösség | Lehet szándékos vagy gondatlan, a törvény kifejezetten megkövetelheti a szándékosságot | Általában súlyosabb büntethetőségi fok | ### Fiatalkorúak bűncselekménye > A fiatalkorúak bűncselekménye olyan bűncselekmény, amelyet $15$–$18$ éves korú fiatalkorú követ el; a büntetési tétel felére csökkenthető. ### Büntetőjogi felelősség - Bűncselekményért általában a tettes felel a **bűnösség** (szándékosság vagy gondatlanság) fennállása esetén, hacsak a törvény kifejezetten másként nem rendelkezik. - Ha hiányzik a bűnösség, a tettes nem feltétlenül büntetőjogilag felelős, kivéve, ha a törvény úgy rendelkezik, hogy elegendő a gondatlanság. > Definíció: A bűnösség a tettes belső viszonya a cselekményhez és a bűncselekmény következményéhez; ez a tényállás szubjektív oldala (szándékosságra és gondatlanságra osztható). ### Szándékosság - Közvetlen szándékosság: a tettes akarta a következményt. - Esetleges szándékosság: a tettes tudott a következmény lehetőségéről és belenyugodott abba. ### Gondatlanság - Tudatos gondatlanság: a tettes tudott a kockázatról, de bízott abban, hogy a kockázat nem valósul meg. - Nem tudatos gondatlanság: a tettes nem tudott a kockázatról, de tudnia kellett volna és tudhatott is volna (pl. olyan szakember, akinek körültekintően kellett volna eljárnia). ### További fogalmak az általános részből - Kor, beszámíthatatlanság, végszükség, jogos védelem, testi sértés és súlyos testi sértés. ## Gyakorlati példák 1. Egy sofőr, aki balesetet okoz, mert figyelmen kívül hagyta a sebességkorlátozást, és ezzel más halálát okozza: azt vizsgálják, hogy szándékosan járt-e el (ritka) vagy gondatlanságból (valószínű). Ha gondatlanságról van szó, akkor bűncselekményről lehet szó, melynek elbírálásában a büntetési tétel mértéke lesz a döntő. 2. Egy fiatalkorú (16 éves), aki lopást követ el: ez vétségnek minősül; büntetése enyhébb lehet egy felnőttéhez képest, jellemzően a törvényi tétel feléig. 3. Egy orvos, aki műtét közben elhanyagolja a szabályokat, és a páciens meghal: hanyagságot vizsgálnak, ha az orvosnak az adott helyzetben körültekintően kellett volna eljárnia, és ismernie kellett volna a kockázatot. ## Alkalmazás a valós világban - A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok az általános részt a bűnösség megítélésére, a különös részt pedig a cselekmény minősítésének és a büntetésnek a meghatározására alkalmazzák. - Képzéseken és a megelőzésben tanítják, mely viselkedés vezet büntetőjogi felelősségre vonáshoz (pl. biztonsági képzés járművezetők vagy egészségügyi személyzet részére). Tudtad, hogy a Büntető Törvénykönyv kifejezetten hivatkozik az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájára, de csak törvény határozhatja meg kifejezetten, mely cselekmény büntetendő és mil