Summary of Tökéletlen verseny és piaci struktúrák

## Bevezetés A tökéletlen verseny egy olyan piaci helyzet, ahol az egyes vállalatok nem csupán árelfogadók, hanem bizonyos piaci erővel rendelkeznek, és befolyásolhatják az eladott termék árát vagy mennyiségét. A valós gazdaságban a tökéletlen verseny gyakoribb, mint a tökéletes verseny. > Definíció: A tökéletlen verseny egy olyan piac, ahol a vállalatoknak lehetőségük van befolyásolni az árakat vagy a mennyiséget a termékdifferenciálásnak, a korlátozott számú versenytársnak vagy a belépési korlátoknak köszönhetően. ## Alapvető jellemzők és feltételek ### Főbb jellemzők - A vállalatok különböző vagy differenciált termékeket gyártanak - A vállalatok reklám és marketing segítségével képesek befolyásolni a keresletet - A vállalatok korlátozott versennyel szembesülnek, és belépési korlátok léteznek - A piaci információk nem átláthatóak vagy tökéletlenek lehetnek ### A tökéletlen verseny feltételei - Korlátozott számú vállalat vagy jelentős vállalatok a piacon - Termékdifferenciálás (minőség, márka, design) - Belépési korlátok az ágazatba (tőkeköltségek, szabadalmak, licencek) - A fogyasztók tökéletlen informáltsága - A vállalatok bizonyos piaci erővel rendelkeznek > Definíció: A belépési korlátok olyan akadályok, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az új vállalatok piacra lépését, például magas tőkeköltségek, szabadalmak vagy erős márkák. ## A vállalat árképzési és kibocsátási logikája A tökéletlen versenyben működő vállalat csökkenő keresleti görbével szembesül. Ha többet akar eladni, általában csökkentenie kell az árat, ami az ár és a határbevétel közötti kapcsolathoz vezet - általánosságban érvényes: $MR < P$ - a profit ott maximális, ahol: $MR = MC$ - az ár általában magasabb, mint a határköltség: $P > MC$ > Definíció: A határbevétel (MR) a teljes bevétel növekedése egy további egység eladásakor; a határköltség (MC) pedig a teljes költség növekedése egy további egység előállításakor. Gyakorlati következmény: Mivel $MR < P$, a vállalat csökkenti az árat a mennyiség növelése érdekében, és ezért hosszú távon gazdasági profitot érhet el, ellentétben a tökéletes versennyel. ## A tökéletlen verseny típusai Áttekintő táblázat: | Típus | Vállalatok száma | Termékdifferenciálás | Belépési korlátok | Jellemzők | |---|---:|---:|---:|---| | Monopólium | 1 | igen | magas | árszabályozás, szabályozás | | Monopolisztikus verseny | sok | igen | alacsony vagy közepes | reklám, rövid távú profit | | Oligopólium | néhány | lehet | magas | kölcsönös függőség, stratégiai viselkedés | ### Monopólium - Kialakulása: ritka erőforrás tulajdonlása, állami engedély, szabadalmak - Viselkedése: maga határozza meg az árat és a mennyiséget, általában kevesebbet termel és magasabb árat állapít meg - Következménye: magas profit, gyakran állami szabályozás alá esik Gyakorlati példa: Helyi vízellátó egy alternatíva nélküli területen. ### Monopolisztikus verseny - Sok vállalat, mindegyik rendelkezik egy bizonyos piaci szegmenssel a differenciálásnak köszönhetően. - A vállalatok versenyeznek a minőséggel, márkával, reklámmal, dizájnnal. - Hosszú távon a gazdasági profitok általában megszűnnek az új vállalatok belépésével. Példák: Éttermek, fodrászatok, ruházati butikok. ### Oligopólium - A piacon néhány (erős) vállalat működik. - Magas belépési korlátok, a döntések kölcsönös függősége. - Erős verseny a reklámban, innovációkban és árstratégiákban. Példák: Autóipar, mobiltelefon-szolgáltatók, légitársaságok. > Definíció: Az oligopólium egy olyan piaci szerkezet, ahol kevés vállalat működik, és döntéseik befolyásolják a piacon lévő többi vállalatot. Érdekesség: Tudtad, hogy sok nagy, oligopol piaci szerkezetű iparág (pl. légitársaságok) az ún. árvezérlést alkalmazza, ahol egy vállalat a piacon gyakran meghatározza az árat, és a többiek általában követik azt? ## Viselkedési típusok oligopóliumban - Kartell: vállalatok megállapodása az árakról vagy a piacfelosztásról; a legtöbb országban illegális. - Árvezérlés: a domináns vállalat meghatár