Test na Röntgen-struktúraanalízis

Question 1: A röntgendiffrakciós analízis során az egyes anyagokra jellemző reflexiós diffraktogramot analóg detektorral kapjuk.

A. Yes

B. No

Explanation: A röntgendiffrakciós analízis során a reflexiós diffraktogramot digitális detektorral kapjuk, nem analóggal.

Question 2: Melyik állítás írja le helyesen, hogyan teszi lehetővé a röntgendiffrakciós analízis az atomok háromdimenziós térbeli helyzetének és a kötéshosszak meghatározását?

A. A diffraktált sugárzás intenzitásából következtetünk az atomok elrendezésére az elemi cellában, majd geometriai függvények segítségével meghatározzuk a kötéshosszakat és a kötésszögeket.

B. Az atomok helyzetét az analizált anyag elektronsűrűség-térképe alapján határozzuk meg, amelyből később elkészül a molekula háromdimenziós ábrázolása.

C. A síkközi távolság (d) és a beeső sugárzás kristálysíkokkal bezárt szöge (θ) közvetlen mérésével.

D. A kristály diffrakciós helyzetbe állításával goniostát segítségével, és az egyes sugarak késésének mérésével a kristályban.

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a diffraktált sugárzás intenzitásából következtetni lehet az atomok elrendezésére az elemi cellában, majd geometriai függvények felhasználásával meghatározhatók a kötéshosszak és a kötésszögek. Továbbá elkészül az analizált anyag elektronsűrűség-térképe, amelyből a molekula háromdimenziós ábrázolása nyerhető, lehetővé téve az atomok helyzetének meghatározását. A síkközi távolság és a θ szög a Bragg-egyenlet paraméterei, nem pedig az atomok helyzetének és a kötéshosszaknak a végső meghatározása. A goniostát a kristály diffrakciós helyzetbe állítására szolgál, és a sugarak késése a diffrakciós feltételek teljesülésével függ össze, nem pedig a kötéshosszak közvetlen meghatározásával.

Question 3: A röntgendiffrakciós adatok elsődleges számításával az összes nem-hidrogén atom helyzete meghatározható.

A. Yes

B. No

Explanation: Az adatok matematikai értelmezése számítógépes alkalmazásokon alapul, ahol az elsődleges számítás során az összes nem-hidrogén atom helyzete meghatározásra kerül.

Question 4: Oldószer-diffúziós kristályosítás során a mintát illékonyabb oldószerben oldják fel.

A. Yes

B. No

Explanation: Oldószer-diffúziós kristályosítás során a mintát kevésbé illékony oldószerben oldják fel, és csak ezután helyezik egy illékonyabb oldószert tartalmazó edénybe.

Question 5: Melyik állítás írja le a legjobban a nagyon lassú hőmérséklet-változással járó kristályosítási módszert a mellékelt tananyagok szerint?

A. A mintát hagyják hűlni néhány órától hetekig terjedő időtartamon keresztül.

B. A kristályok az illékonyabb oldószernek a keverékből való fokozatos elpárolgásának köszönhetően jönnek létre.

C. Az anyag feloldódik kevésbé illékony oldószerben, majd diffúzióval változik az oldószerek aránya.

D. Ez a módszer megköveteli a minta gyors lehűtését néhány percen belül.

Explanation: A tananyagok szerint a nagyon lassú hőmérséklet-változással járó kristályosítás az a folyamat, amikor „a minta néhány órától hetekig hűl”. A többi lehetőség más kristályosítási módszereket ír le, vagy nem felel meg a definíciónak.