Test na Radioanalitikai módszerek és sugárzás detektálása

Question 1: A radioaktív sugárzás felhasználási területei közé tartozik a növények növekedésének támogatása a mezőgazdaságban.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyagok a radioaktív sugárzás felhasználását az energetika, mintaelemzés, kormeghatározás, orvostudomány, sterilizálás (élelmiszerek, víz, orvosi anyagok, vetőmagok), jelzés (füstérzékelők) és genetikai mutáció (durumbúza = semolina) területén említik, de nem említik a növények növekedésének támogatását a mezőgazdaságban.

Question 2: Az ionizációs kamrákat és a szcintillációs detektorokat használják-e detektorként gamma spektroszkópiában?

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a gamma spektroszkópiában ionizációs kamrákat, Geiger-Müller számlálókat, szcintillációs detektorokat és félvezető detektorokat használnak.

Question 3: Melyik állítás jellemzi a legjobban a félvezető detektorokat a StudyFi tananyagok szerint?

A. 30-szor rosszabb az energiafelbontásuk, mint a szcintillációs detektoroknak.

B. Gáztöltés és gázionizáció elvén működnek.

C. Gyakran folyékony nitrogénnel hűtik őket, de az újabb modellek szobahőmérsékleten is működhetnek.

D. Kizárólag szerves anyagokból készülnek, és csak alfa-sugárzást detektálnak.

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a félvezető detektorok 30-szor jobb energiafelbontással rendelkeznek, mint a szcintillációs detektorok, nem rosszabbal. Az ionizációs detektorok analógiái, ahol a gázt félvezető váltja fel, és nem gáztöltés elvén működnek. Szervetlen germánium monokristályokból készülnek, és gamma-sugárzás detektálására használhatók, nem kizárólag szerves anyagokból alfa-sugárzás detektálására. Az anyagok azt állítják, hogy folyékony nitrogénnel hűtik őket, de az újabb detektoroknál elektronikus hűtőrendszert használnak, és némelyik szobahőmérsékleten is működik, ami megfelel a helyes válasznak.

Question 4: Melyik állítás írja le helyesen az ionizációs kamrák és a Geiger-Müller detektorok közötti különbségeket?

A. Az ionizációs kamrák lineáris választ adnak a sugárzás intenzitásának széles tartományában, míg a Geiger-Müller detektorok a kis aktivitásokat is érzékelik a kisülés keletkezésével.

B. A Geiger-Müller detektorok atmoszférikus nyomású argonnal vannak töltve, míg az ionizációs kamrák atmoszférikusnál alacsonyabb nyomású gázzal.

C. A Geiger-Müller detektorokat radioterápiában használják, míg az ionizációs kamrákat elsősorban spektrometriára szánják.

D. Egy primer elektronból az ionizációs kamrában akár 10^10 szekunder elektron is keletkezik, ami lehetővé teszi az intenzív sugárzás detektálását.

Explanation: Az ionizációs kamrákat a sugárzás intenzitásának széles tartományában mutatott lineáris válaszuk jellemzi, de alacsony a detektálási hatékonyságuk (csak intenzív ionizáló sugárzás esetén). Ezzel szemben a Geiger-Müller detektoroknál egy primer elektronból akár 10^10 szekunder elektron is keletkezik, ami kisüléshez vezet, és lehetővé teszi a kis aktivitások detektálását is. Az ionizációs kamrákat radioterápiában használják, nem spektrometriára, és a Geiger-Müller detektorok atmoszférikusnál alacsonyabb nyomású gázzal vannak töltve, nem atmoszférikus nyomású argonnal. A 10^10 szekunder elektron keletkezése a Geiger-Müller detektorokra jellemző, nem az ionizációs kamrákra, amelyek alacsony detektálási hatékonysággal rendelkeznek.

Question 5: A pozitronemissziós tomográfia során használt radionuklidok közé tartozik a 11 C, 13 N, 15 O és 18 F.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a pozitronemissziós tomográfiához használt radionuklidok a 11 C, 13 N, 15 O és 18 F.