Summary of Pulmonális hipertónia és pulmonális ödéma

## Bevezetés A tüdőödéma egy olyan kóros állapot, amelyet a tüdő interstíciumában és adott esetben az alveolusokban is fellépő túlzott folyadékfelhalmozódás jellemez. Ez a folyadék zavarja a gázcserét, ami az oxigéndiffúzió csökkenéséhez és néha szén-dioxid retencióhoz is vezet. > **Definíció:** A tüdőödéma a folyadék túlzott felhalmozódása a tüdő intersticiális terében és/vagy az alveolusokban, ami a tüdőventiláció és a gázdiffúzió romlásához vezet. ## Alapvető mechanizmusok (részekre bontva) ### 1) Nyomásviszonyok egyensúlya a tüdőkapillárisokban - Normális körülmények között a tüdőkapillárisokban a hidrosztatikai nyomás alacsonyabb, mint az onkotikus nyomás, ami megakadályozza a folyadék kijutását az interstitiumba. - Amennyiben a hidrosztatikai nyomás emelkedik, a folyadék felhalmozódik. > **Definíció:** A hidrosztatikai nyomás az a nyomás, amit a kapillárisban lévő vér térfogata okoz; az onkotikus nyomás pedig az a nyomás, amit a vér fehérje (főleg albumin) összetevője okoz. ### 2) A kapillárisok permeabilitásának változásai - A kapilláris fal permeabilitásának növekedése (pl. gyulladás esetén) lehetővé teszi a fehérjék és a folyadék kijutását az interstitiumba. ### 3) Az onkotikus nyomás csökkenése - A plazma albumin szintjének csökkenése csökkenti az onkotikus nyomást, és elősegíti a folyadék kijutását a kapillárisokból. ## Fő etiológiai tényezők - Megnövekedett hidrosztatikai nyomás a tüdőkapillárisokban: - **Mitralis stenosis** - **Mitralis insufficientia** - **Balkamrai szívelégtelenség** (itt az ödéma jellemzően a tüdőbázisokban kezdődik) - Csökkent onkotikus nyomás: - Hipóalbuminémia (pl. nefrotikus szindróma, májelégtelenség) - A kapillárisfal permeabilitásának növekedése: - Cirkulációs sokk - ARDS (acidózis, szisztémás gyulladás) ## Klinikai tünetek (a folyadék lokalizációja szerinti felosztás) - Interstitialis ödéma: - Tachypnoe - Dyspnoe - Orthopnoe - Cyanosis - Intraalveolaris (alveolaris) ödéma: továbbá - Buborékos zörejek (rale) - Köhögés - Rózsaszínű habos köpet - Vitálkapacitás csökkenése ## Gyakorlati példák és alkalmazások 1) Egy beteg akut bal szívfél elégtelenséggel infarktus után: - A bal oldali nyomás emelkedése túlnyomáshoz vezet a tüdőkapillárisokban, tüdőödéma kialakulásához, dyspnoe-hoz és rózsaszín köpethez. 2) Egy beteg súlyos nephrosis szindrómával: - A vizelettel történő fehérjevesztés miatt csökken az onkotikus nyomás, kialakul generalizált ödéma, valamint tüdőödéma. 3) Egy beteg szeptikus sokkban: - A gyulladás növeli a kapillárisok permeabilitását, így folyadék jut a tüdőterekbe még szívelégtelenség nélkül is. ## A tüdőödéma okainak összehasonlítása | Mechanizmus | Jellemző okok | Megjegyzés | |---|---|---| | Fokozott hidrosztatikai nyomás | Mitrális stenosis, mitrális elégtelenség, bal szívfél elégtelenség | A tüdőbázisokban kezdődik | | Csökkent onkotikus nyomás | Hipoalbuminémia (nefrózis szindróma, májelégtelenség) | Általánosabb állapot | | Fokozott permeabilitás | ARDS, keringési sokk | Normális szívműködés mellett is kialakulhat | ## Diagnosztika (röviden) - Klinika: fent említett tünetek - Mellkasröntgen: interstitialis rajzolat, súlyos ödéma esetén pillangó alakú árnyék - Pulzoximetria / ABG: hypoxaemia, esetenként hypercapnia - Laboratóriumi vizsgálatok: albumin, NT-proBNP (kardialis ok esetén) ## A kezelés alapvető megközelítései (tájékoztató jelleggel) 1. Stabilizálás: oxigén, vitális funkciók monitorozása 2. Nyomáscsökkentés: diuretikumok (pl. furoszemid) kardiogén ödéma esetén 3. A kiváltó ok kezelése: szívelégtelenség kezelése, hipoalbuminémia korrekciója, szepszis/ARDS kezelése 4. Súlyos esetekben: nem-invazív lélegeztetés vagy intubáció és lélegeztetés Érdekesség: Akut tüdőödéma esetén a beteg rózsaszín, habos köpetet produkálhat a tüdőhólyagocskákban (alveolusokban) lévő fehérje és levegő jelenléte miatt, ami klasszikus klinikai jel.