Test na Nukleáris medicina és sugárterápia
Nukleáris medicina és Sugárterápia: Áttekintés hallgatóknak
Az atom-, mag- és részecskefizika alapjai – részecske kölcsönhatások Az atom-, mag- és részecskefizika alapjai – kvantum- és magszerkezet Elektromágneses sugárzás – alapvető tulajdonságok Elektromágneses sugárzás – alkalmazások és források Az atom-, mag- és részecskefizika alapjai – radioaktivitás és bomlások Ionizáló sugárzás detektálása, mérése és elleni védelem Információelmélet és jelfeldolgozás Termodinamika és transzportjelenségek Biokémia és Biofizika Membránok, iontranszport és sejtfiziológia Neurofiziológia és bioszignál-feldolgozás Diffúzió, diszperzió és transzport biológiai rendszerekben Kardiovaszkuláris fiziológia Légzésfiziológia Akusztika, hallás és alkalmazások a gyógyászatban Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásai és kockázatai Bioszignál-feldolgozás és vitális funkciók mérése Mikroszkópia és mikroszkopikus szintű képalkotó technikák Diagnosztikai képalkotás – ultrahangos módszerek Diagnosztikai képalkotás – konvencionális radiográfia Diagnosztikai képalkotás – keresztmetszeti módszerek Diagnosztikai képalkotás – nukleáris és funkcionális módszerek Fizioterápia, rehabilitáció és fizikai terápia Lézer- és sebészeti technológia Sugárterápia és sugárzás terápiás alkalmazása
20 questions
Question 1: A szövetek hidrogénmagjainál a longitudinális T1 relaxációs idő jellemzően 2-10-szer rövidebb, mint a transzverzális T2 relaxációs idő.
A. Yes
B. No
Explanation: A tananyag szerint a transzverzális T2 relaxációs idő 2-10-szer rövidebb, mint a longitudinális T1 relaxációs idő, és nem fordítva.
Question 2: Melyik állítás írja le helyesen a szövetek megjelenését a T1 és T2 súlyozott mágneses rezonancia képeken?
A. T1 súlyozott képeken a szürkeállomány jelintenzitása alacsonyabb, mint a fehérállományé, míg T2 súlyozott képeken ez fordítva van.
B. A folyadékok T1 súlyozott képeken magas, T2 súlyozott képeken pedig alacsony jelintenzitással rendelkeznek.
C. T1 súlyozott képeken a folyadékok alacsony jelintenzitással, míg T2 súlyozott képeken magas jelintenzitással jelennek meg.
D. T2 súlyozott képeken a szürkeállomány jelintenzitása alacsonyabb, mint a fehérállományé, és a folyadékok alacsony jelintenzitással jelennek meg.
Explanation: A tananyag szerint T1 súlyozott képeken a szürkeállomány jelintenzitása alacsonyabb, mint a fehérállományé, T2 súlyozott képeken pedig a szürkeállomány jelintenzitása magasabb, mint a fehérállományé. Továbbá, T1 súlyozott képeken a folyadékok alacsony jelintenzitással, míg T2 súlyozott képeken magas jelintenzitással jelennek meg. Ezért a 0. és 2. opcióban szereplő állítások helyesek.
Question 3: A szcintillációs detektorban a fotonok közvetlenül az anódhoz jutnak, ahol feszültségimpulzust generálnak.
A. Yes
B. No
Explanation: A szcintillációs detektorban a fotonok először a fotonsokszorozó előlapjának üvegén keresztül a fotokatódhoz jutnak, ahol elektronokat keltenek. Ezeket az elektronokat azután a dinódák vonzzák, és csak a sokszorozás után érik el az anódot, ahol kis feszültségimpulzusként jelentkeznek. Tehát nem jutnak közvetlenül az anódhoz.
Question 4: Válassza ki a helyes állításokat a Larmor-frekvenciával és a kémiai eltolódással kapcsolatban az NMR elve szerint:
A. A Larmor-szögfrekvencia a magok precessziós mozgásának szögfrekvenciája, és egyenesen arányos a B mágneses indukcióval.
B. A kémiai eltolódás a Larmor-frekvencia eltolódása az elem kémiai környezete által.
C. Hidrogén esetén a Larmor-szögfrekvencia 42,6 MHz/T.
D. A kémiai eltolódást szerkezeti kémiai analízisre – NMR-spektroszkópiára – használják.
Explanation: A Larmor-szögfrekvencia (ω) a magok precessziós mozgásának szögfrekvenciájaként van definiálva, és az ω = γ. B kifejezéssel adható meg, ami azt jelenti, hogy egyenesen arányos a B mágneses indukcióval. Hidrogén esetén az értéke 42,6 MHz/T. A kémiai eltolódás a Larmor-frekvencia eltolódásaként írható le, amelyet az elem kémiai környezete okoz. Ezt a kémiai eltolódást szerkezeti kémiai analízisre, azaz NMR-spektroszkópiára használják.
Question 5: A diadynamikus áramok tonizáló hatással rendelkeznek.
A. Yes
B. No
Explanation: A diadynamikus áramoknak különböző hatásai vannak, többek között fájdalomcsillapító, reszorpciós, ödémaellenes és tonizáló.