Test na Nemzetközi kapcsolatok és világgazdaság
Nemzetközi kapcsolatok és globális gazdaság: Elemzés hallgatóknak
Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – politikai aspektusok Konfliktusok, biztonság és geopolitika Környezetbiztonság és klíma Jog, biztonság és környezeti kihívások A nemzetközi kapcsolatok gazdaságtana – nemzetközi pénzügyek és intézmények A nemzetközi kapcsolatok gazdaságtana – nemzetközi kereskedelem A nemzetközi kapcsolatok gazdaságtana – függőség és világrendszer Globális fejlődés és biztonság Geopolitika és a demográfia biztonsági hatásai Biztonság és migráció Európai integráció és EU intézmények Politika és az Európai Unió költségvetése Európa története a 17–19. században: Franciaország a 17. században Európa története a 17–19. században: XIV. Lajos és a francia abszolutizmus Európa története a 17–19. században: Francia forradalom és a napóleoni háborúk Európa története a 17–19. században: Napóleon és az európai politika Európa története a 17–19. században: Nagyhatalmak és a Bécsi rendszer Európa története a 17–19. században: Forradalmak és a 19. századi diplomáciai reakciók Európa története a 17–19. században: Az 1848–1849-es forradalmak Európa története a 17–19. században: Nagyhatalmak és a 19. századi nemzetközi politika Európa története a 17–19. században: Balkán és a keleti kérdés Európa története a 17–19. században: Átmenet a 20. századba és nagyhatalmi kapcsolatok Európa története a 17–19. században: Nemzeti mozgalmak és egyesülés Európa története a 17–19. században: Oroszország és az ázsiai politika Világháborúk és a két világháború közötti rendezés Hidegháború – diplomácia Hidegháború – Európa biztonsága Hidegháború – tanulmányok és elemzések Hidegháború – nemzetközi politika Hidegháború – SZSZK–USA kapcsolatok A kommunizmus bukása és a szovjet blokk felbomlása Cseh Köztársaság – integráció és tagság A Cseh Köztársaság külpolitikája A Cseh Köztársaság külpolitikája – EU Európai integráció és bővítés A Cseh Köztársaság külpolitikája – szomszédos államok A Cseh Köztársaság külpolitikája – Visegrád és Közép-Európa Külpolitika és a Cseh Köztársaság biztonsága A Cseh Köztársaság biztonságpolitikája és a NATO Makrorégiók, földrajz és demográfia Balkán és regionális konfliktusok A globális politika intézményei: nemzetközi szervezetek A globális politika intézményei: nem állami szereplők Cseh Köztársaság, Oroszország és regionális biztonság Energetika, biztonság és geopolitika A Cseh Köztársaság biztonság- és védelempolitikája Az SZSZK története és a kommunista politika Nukleáris fegyverek és stratégiák Nukleáris fegyverek ellenőrzése, leszerelése és szerződések Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – áttekintés Állam, nemzet és politikai identitás Hatalom a nemzetközi kapcsolatokban és a hatalom megoszlása Kutatásmódszertan a külpolitikában Mérés és validitás a külpolitikában Gyarmati birodalmak és dekolonizáció Brit Birodalom és domíniumok Dekolonizáció és globális függőség Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – posztpozitivista irányzatok Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – realizmus Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – strukturális elméletek Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – liberalizmus Általános nemzetközi kapcsolatok és elméletek – marxizmus és világrendszer Külpolitikai elemzés: FPA elméletek
20 questions
Question 1: A realizmus feltételezi, hogy a nemzetközi környezetben az államok elsősorban kollektív biztonsági rendszerekre támaszkodnak az önsegély helyett.
A. Yes
B. No
Explanation: Az önsegély (self-help) elve a realizmusban azt hangsúlyozza, hogy egy anarchikus nemzetközi környezetben minden államnak magának kell gondoskodnia magáról. Az anyagok továbbá megemlítik, hogy az államok saját érdekükből (túlélés, biztonság) cselekszenek, és a kollektív biztonsági rendszerek létrehozása a gyakorlatban problémás, mivel nem lehet közös kollektív érdeket meghatározni.
Question 2: Mely állítások írják le helyesen Kennan feltartóztatási stratégiájának aspektusait és a nemzetközi kapcsolatokról alkotott nézeteit?
A. Kennan azon a véleményen volt, hogy a szovjet politika elsősorban pragmatikus, nem pedig kizárólag ideológiai.
B. Kijelentette, hogy a morál megengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban, és az államoknak pragmatikusan kell cselekedniük.
C. Előnyben részesítette a szakemberek által vezetett „háttérdiplomáciát” a közvéleményt tükröző „legfelsőbb szintű diplomáciával” szemben.
D. A feltartóztatási stratégia célja az SZSZSZK belpolitikájának rövid távú megváltoztatása és rezsimjének megdöntése volt.
Explanation: George Kennan azt állította, hogy a szovjet politika pragmatikus, nem pedig ideológia által vezérelt, és azon a véleményen volt, hogy a morál megengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban, és pragmatikusan kell fókuszálni. Továbbá különbséget tett a „legfelsőbb szintű diplomácia” (negatív, a közvélemény által befolyásolt) és a „háttérdiplomácia” (pozitív, szakemberek által vezetett) között. A feltartóztatási stratégia célja az SZSZSZK terjeszkedésének korlátozása és politikájának hosszú távú megváltoztatása volt, nem pedig rövid távú megfordítása vagy a rezsim megdöntése.
Question 3: Az anarchikus nemzetközi rendszer egységei funkcionálisan erősen differenciáltak, és egyedi, egymást kiegészítő szerepeket töltenek be, amelyek államonként eltérőek?
A. Yes
B. No
Explanation: Az anarchikus rendszer egységei funkcionálisan megkülönböztethetetlenek, és a nemzetközi rendszerben minden állam funkcionális szempontból hasonló, kénytelen ugyanúgy viselkedni, fő funkciójuk pedig a saját biztonságukra való törekvés.
Question 4: A tananyagok szerint mely elvek definiálják a nemzeti egységet?
A. a szerveződés elve
B. az egységek differenciálódása
C. a kompetenciák egységek közötti megosztása
D. az egységek képességeinek eloszlása a nemzetközi rendszerben
Explanation: A nemzeti egységet a tananyagok szerint 1) a szerveződés elve, 2) az egységek differenciálódása és 3) a kompetenciák egységek közötti megosztása definiálja. Az egységek képességeinek eloszlása a nemzetközi rendszerben a nemzetközi rendszer struktúrájának három jellemzője közül az egyik, nem pedig a nemzeti egység definíciójának elve.
Question 5: A liberális neoinstitucionalizmus egyik jellemzője az államközpontú modellhez való visszatérés.
A. Yes
B. No
Explanation: A liberális neoinstitucionalizmus négy jellemzője közül az egyik az államközpontú modellhez való visszatérés, ami de facto a realizmushoz való visszatérést jelenti.