Test on Metán- és szénsavszármazékok

Question 1: Foszgén porított ónnal való reakciója során ón-klorid és szén-dioxid keletkezik.

A. Yes

B. No

Explanation: Porított cink vagy ón hatására a foszgén a megfelelő fém-kloridra és szén-monoxidra bomlik, nem szén-dioxidra.

Question 2: Foszgén szén-monoxid és klór egyesülésével kizárólag ultraibolya fény hatására keletkezik.

A. Yes

B. No

Explanation: A foszgén szén-monoxid és klór egyesülésével keletkezik 130 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, katalizátor, például aktív szén vagy szivacsplatina jelenlétében. Fény, különösen ultraibolya fény hatására is keletkezik foszgén az említett gázkeverékből, de nem kizárólagosan.

Question 3: Melyik anyag reagál foszgénnel karbamid képződése közben?

A. Szén-monoxid

B. Ammónia

C. Víz

D. Klór

Explanation: A karbamidot foszgén és ammónia reakciójával állítják elő, ahogy az a COCl2 + 2 NH3 → CO(NH2)2 + 2 HCl egyenletben látható.

Question 4: Mi jellemzi helyesen a foszgén nevét és felhasználását a szerves szintézisben?

A. A név a görög 'fós' (tűz) és 'gennaó' (alkotok) szavakból ered; a szerves szintézisben karbonilcsoport eltávolítására használják.

B. A név a görög 'fós' (fény) és 'gennaó' (alkotok) szavakból ered; a szerves szintézisben karbonilcsoport beépítésére használják.

C. A név a görög 'fós' (méreg) és 'gennaó' (keletkezem) szavakból ered; reaktivitása stabil klór felszabadításában rejlik.

D. A név a görög 'fós' (gáz) és 'gennaó' (alkotok) szavakból ered; a szerves szintézisben nem klórozott származékok előállítására használják.

Explanation: A foszgén neve a görög fós (fény) és gennaó (alkotok) szavakból ered. A foszgén nagy reaktivitását a szerves szintézisben klórozott származékok előállítására, illetve karbonilcsoport – CO – beépítésére használják szerves vegyületekbe.

Question 5: A karbamátésztereket uretánoknak is nevezik.

A. Yes

B. No

Explanation: A karbamátésztereket uretánoknak is nevezik.