Podcast na Magyar történelem: Mátyás király és a Jagellók

Kapitoly

A zseniális trükk

Igazságos király vagy zsarnok?

A kártyavár összedől

Nemesi jogok és paraszti sors

A mohácsi katasztrófa

A felkelés kezdete

A következmények

Összegzés és búcsú

Přepis

Chloe: Mi a különbség egy közepes és egy ötös felelet között Mátyás királyról? A közepes felelet annyit mond, hogy harcolt a törökök ellen. Az ötös pedig elmagyarázza, miért harcolt inkább a csehek és az osztrákok ellen, és miből fizette mindezt. Ez utóbbit fogjuk most tisztázni.

Jack: Pontosan. És a válasz meglepőbb, mint gondolnád. Ez a Studyfi Podcast.

Chloe: Szóval, Jack, mindenki úgy tudja, hogy Mátyás a nagy törökverő. De a valóság... bonyolultabb, igaz?

Jack: Nagyon is. Mátyás rájött, hogy a hatalmas Oszmán Birodalom ellen egyedül kevés. Európai szövetségesek kellettek neki. A célja a német-római császári cím megszerzése volt.

Chloe: Várjunk, a császári cím? Az elég ambiciózus. De ehhez rengeteg pénz kellett, nem?

Jack: Dehogynem! És itt jön a trükk. Mátyás gyakran nem nevezett ki püspököket, így az egyházmegyék jövedelmét egyszerűen... zsebre tette.

Chloe: Vagyis a hadseregét egyházi pénzből finanszírozta? Ez zseniális és egyben elképesztően pimasz.

Jack: Az volt. Így tudta fizetni a híres Fekete Sereget, és így tudott háborúzni a cseh trónért, majd a Habsburgok ellen. A csúcspont az volt, amikor 1485-ben még Bécset is elfoglalta.

Chloe: A népmesékben ő az álruhás, igazságos király. De a főurak ezek szerint nem annyira szerethették, ha így kijátszotta őket.

Jack: Egyáltalán nem. A Fekete Sereg pont azért kellett neki, hogy ne függjön a bárók katonai segítségétől. Simán megkerülte őket, sőt, keményen megadóztatta őket.

Chloe: Közben pedig itthon virágzott a reneszánsz. A Corvina könyvtár, a visegrádi palota... Felesége, Aragóniai Beatrix révén igazi európai kulturális központ lettünk.

Jack: Igen, ez Mátyás kettőssége. Egyfelől egy modern, a kultúrát támogató uralkodó, másfelől egy kőkemény politikus, aki a céljaiért bármit megtett.

Chloe: De mi történt a halála után? Miért nem maradt meg ez a nagyhatalom?

Jack: Mátyásnak nem volt törvényes fia. Corvin Jánost, a törvénytelen fiát szerette volna utódjának, de a bárók hallani sem akartak róla.

Chloe: Sejtettem. Egy újabb erős királytól féltek?

Jack: Pontosan. Olyan uralkodót akartak, akit könnyen irányíthatnak. Meg is találták: a cseh királyt, II. Ulászlót, akit Mátyás korábban annyiszor legyőzött.

Chloe: Micsoda irónia! És mi lett a Fekete Sereggel?

Jack: Ulászló a nemesek követelésére eltörölte Mátyás adóit. Nem volt pénz a zsoldra, így a híres sereg fosztogatni kezdett, végül pedig szétkergették őket. Az ország déli védvonala teljesen meggyengült. Mátyás birodalma gyorsabban omlott össze, mint ahogy felépült.

Chloe: Szóval, Mátyás halálával tényleg véget ért egy aranykor. Nem véletlenül mondták, hogy „Meghalt Mátyás, oda az igazság!”

Jack: Pontosan. Az utána következő Jagiello-kor már a központi hatalom gyengüléséről szólt. A lengyel származású királyokat, mint II. Ulászlót, a nemesek csak „Dobzse Lászlónak” csúfolták, mert mindenre rábólintott.

Chloe: Elég beszédes név. Gondolom, a nemesség ezt ki is használta...

Jack: Ki bizony! Werbőczy István össze is állította a Hármaskönyvet, a Tripartitumot. Ez lényegében a nemesi jogok szentírása lett évszázadokra.

Chloe: És mi lett a parasztsággal? Ekkor volt a Dózsa-féle parasztfelkelés, igaz?

Jack: Így van. A felkelés véres leverése után a jogfosztottságukat törvénybe is iktatták. Eközben délen egy sokkal nagyobb veszély közeledett.

Chloe: Az Oszmán Birodalom... és az új szultán, Szulejmán?

Jack: Igen. A déli végvárrendszer kulcsa, Nándorfehérvár, 1521-ben elesett. Mindenki érezte, hogy jön a nagy támadás, de az ország széthúzott.

Chloe: De úgy tűnik, nem készültek fel eléggé a végső összecsapásra.

Jack: Sajnos nem. 1526. augusztus 29-én Mohácsnál a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett. Maga a király, II. Lajos is a Csele-patakba fulladt menekülés közben.

Chloe: Ez a csata tehát nemcsak egy vereség volt, hanem a középkori Magyar Királyság végét is jelentette.

Jack: Pontosan. És ezzel meg is érkeztünk az ország három részre szakadásának drámai időszakához, amiről a következő részben beszélünk majd.

Chloe: És ezzel el is érkeztünk az utolsó, de talán legdrámaibb témánkhoz mára.

Jack: Igen, az 1514-es Dózsa-féle parasztháború. Elképesztő, hogy egy törökellenes keresztes hadjáratnak indult az egész, amit Bakócz Tamás hirdetett meg.

Chloe: És hogy lett ebből végül felkelés a nemesek ellen?

Jack: Nagyon egyszerű oka volt: a nemesek nem akarták elengedni a jobbágyokat a hadjáratba. Féltek, hogy ki fogja elvégezni a mezőgazdasági munkákat. A feszültség pedig robbant.

Chloe: Tehát a jobbágyok a saját földesuraik ellen fordultak Dózsa György vezetésével.

Jack: Pontosan. Bár értek el sikereket, Szapolyai János erdélyi vajda serege végül leverte őket. Dózsa kivégzése pedig… nos, legendásan brutális volt.

Chloe: És mi lett a felkelés hosszú távú következménye?

Jack: A legfontosabb az 1514-es országgyűlés törvénye. Ez gyakorlatilag röghöz kötötte a jobbágyokat, elvették a szabad költözés jogát. Nagyon sötét időszak volt.

Chloe: Tehát összefoglalva: egy rosszul szervezett hadjáratból lett a magyar történelem legnagyobb parasztfelkelése, ami végül a jobbágyok jogfosztásához vezetett. Hát, nem egy vidám befejezés.

Jack: Nem bizony, de egy kulcsfontosságú pont a vizsgán! Ezzel a végére is értünk a mai témáknak.

Chloe: Így van! Köszönjük, hogy velünk tartottatok! Ne feledjétek, ezt is meg tudjátok csinálni! Sok sikert a tanuláshoz, sziasztok!

Jack: Sziasztok!