Summary of Közel-Kelet a világháborúk között
Közel-Kelet a világháborúk között: Elemzés és összefoglalás
A Közel-Kelet nemzetközi és regionális története (a két világháború közötti időszak)
Bevezetés
Ez az anyag összefoglalja a főbb politikai eseményeket, mozgalmakat és személyiségeket a Közel-Kelet térségében a két világháború közötti időszakban (körülbelül 1918–1946). Fókuszában áll a mandátumok alatt álló államok kialakulása és átalakulása, a nacionalista és vallási mozgalmak, a cionista szervezetek és a regionális erőegyensúlyt befolyásoló kulcsfontosságú események.
Definíció: Népszövetségi mandátum — a mandátumrendszer a nemzetközi felügyelet egy formája volt a volt gyarmatok vagy a legyőzött hatalmak területei felett az első világháború után, hivatalosan a megbízott gyarmati hatalmak által igazgatva.
1. Irak, Hidzsáz, Nedzsd és a Szaúdiak
Irak megalakulása és függetlensége
- Irak 1921–1932 között brit mandátum alatti királyság volt.
- 1932. október 3-án Irak kinyilvánította függetlenségét.
Definíció: Mandátumkirályság — olyan állam, amelynek formálisan független kormánya (királya) van, ám a mandátumot gyakorló hatalom erős politikai és katonai befolyása alatt áll.
Felkelés és ellenállás
- Az 1920-as iraki felkelés a brit uralom ellen tört ki; egy tömeges, arab nacionalizmussal összefüggő gyarmatellenes akció volt.
Hidzsáz, Nedzsd és Ibn Szaúd felemelkedése
- Huszein al-Hásemi brit elismerést kapott Hidzsáz királyaként.
- 1926-ban Abdul-Aziz Ibn Szaúd kinyilvánította magát Hidzsáz és Nedzsd királyának, ezzel folytatva azon területek konszolidációját, amelyek később Szaúd-Arábiát alkották.
- A Hidzsáz és Nedzsd közötti konfliktusban Mekka elesett és kifosztották (ezen hatalmi központok közötti háborús összecsapások kontextusában).
- Az Ihván radikális vahhábita katonai törzsi egységek/mozgalom voltak, amelyek az első muszlimok életét utánozták, és szerepet játszottak Ibn Szaúd hatalmának terjeszkedésében.
2. Palesztina, cionizmus és az arab ellenállás
Főbb személyiségek és szervezetek
- Hadždž Amin al-Husajní — jeruzsálemi főmufti, a cionizmussal szembeni arab ellenállás vezető alakja.
- Revizionista cionizmus — a Chaim Weizmann és David Ben-Gurion által vezetett cionizmus fősodrának revízióját szorgalmazta; erősebben nacionalista és néha militánsabb megközelítést képviselt a zsidó állam felépítéséhez.
Kulcsfontosságú megállapodások és a nagyhatalmak politikája
- Weizmann–Fajszal (1919. január 3.): megállapodás, amelyben Fajszal hajlandóságot mutatott a cionista törekvések támogatására egy szíriai arab állam gondolatának támogatásáért cserébe; a megállapodást bonyolította a francia mandátum Szíria felett.
- MacDonald fehér könyve (Nagy-Britannia) korlátozta a zsidó migrációt Palesztinába, és az arab elégedetlenség enyhítésére tett kísérletet fejezett ki.
A zsidó települések védelme
- Hagana — védelmi szervezetként jött létre a palesztinai zsidó települések védelmére, és fokozatosan kulcsfontosságú félkatonai erővé vált.
3. Szíria és Libanon — francia mandátumok
- A két világháború közötti időszakban Szíria és Libanon egyaránt Franciaország igazgatása alatt állt, a Népszövetség mandátumaiként.
- Az 1925–1927-es szíriai felkelés élén Sultán al-Atráš állt, aki nagyszabású felkelést vezetett a francia uralom ellen.
- Libanon az 1926-os alkotmány értelmében maronita (keresztény közösség) államfővel (elnökkel) rendelkezett, ami hatással volt a felekezeti politikai berendezkedésre.
Érdekesség: 1939-ben Törökország megszállta Hatay tartományt Franciaország hallgatólagos beleegyezésével, mivel a terület demográfiailag és geopolitikailag is Törökországhoz kötődött, és Franciaország nem akart tovább beavatkozni a vitába.
4. Egyiptom és a függetlenségi mozgalom
- Egyiptom 1922. február 22-től formálisan független királyság volt, azonban továbbra is erős brit befolyás alatt állt.
- A Wafd egyiptomi politikusok delegációjaként jött létre, akik a brit főbiztossal való tárgyalásokra törekedtek; később tömeg
Already have an account? Sign in
A két világháború közötti Közel-Kelet
Klíčové pojmy: Irak 1921–1932: királyság brit mandát alatt, Irak 1932. október 3-án kikiáltotta függetlenségét, Az 1920-as iraki felkelés a brit uralom ellen irányult, Szíria és Libanon francia mandátumterületek voltak, Szultán al-Atrás vezette az 1925–1927-es szíriai felkelést, Abdalazíz Ibn Szaúdot 1926-ban Hidzsáz és Nedzsd királyává nyilvánították, A MacDonald-féle fehér könyv korlátozta a zsidó bevándorlást Palesztinába, A Hagana a zsidó telepek védelmi szervezeteként jött létre, Egyiptom 1922: formális függetlenség, erős brit befolyás; a Wafd és Szaad Zaghlúl, Transzjordánia: Abdalláh emír; függetlenség 1946; 1928-ban egyezmény Britanniával, A Muszlim Testvériség nem hajlott a fasizmus felé, Falanga: libanoni nacionalista, főként keresztény párt