# A Közel-Kelet nemzetközi és regionális története (a két világháború közötti időszak) ## Bevezetés Ez az anyag összefoglalja a főbb politikai eseményeket, mozgalmakat és személyiségeket a Közel-Kelet térségében a két világháború közötti időszakban (körülbelül 1918–1946). Fókuszában áll a mandátumok alatt álló államok kialakulása és átalakulása, a nacionalista és vallási mozgalmak, a cionista szervezetek és a regionális erőegyensúlyt befolyásoló kulcsfontosságú események. > Definíció: Népszövetségi mandátum — a mandátumrendszer a nemzetközi felügyelet egy formája volt a volt gyarmatok vagy a legyőzött hatalmak területei felett az első világháború után, hivatalosan a megbízott gyarmati hatalmak által igazgatva. ## 1. Irak, Hidzsáz, Nedzsd és a Szaúdiak ### Irak megalakulása és függetlensége - Irak **1921–1932** között brit mandátum alatti királyság volt. - **1932. október 3-án** Irak kinyilvánította függetlenségét. > Definíció: Mandátumkirályság — olyan állam, amelynek formálisan független kormánya (királya) van, ám a mandátumot gyakorló hatalom erős politikai és katonai befolyása alatt áll. ### Felkelés és ellenállás - Az **1920-as iraki felkelés** a brit uralom ellen tört ki; egy tömeges, arab nacionalizmussal összefüggő gyarmatellenes akció volt. ### Hidzsáz, Nedzsd és Ibn Szaúd felemelkedése - Huszein al-Hásemi brit elismerést kapott **Hidzsáz királyaként**. - **1926-ban** Abdul-Aziz Ibn Szaúd kinyilvánította magát **Hidzsáz és Nedzsd királyának**, ezzel folytatva azon területek konszolidációját, amelyek később Szaúd-Arábiát alkották. - A Hidzsáz és Nedzsd közötti konfliktusban **Mekka elesett és kifosztották** (ezen hatalmi központok közötti háborús összecsapások kontextusában). - Az **Ihván** radikális vahhábita katonai törzsi egységek/mozgalom voltak, amelyek az első muszlimok életét utánozták, és szerepet játszottak Ibn Szaúd hatalmának terjeszkedésében. ## 2. Palesztina, cionizmus és az arab ellenállás ### Főbb személyiségek és szervezetek - **Hadždž Amin al-Husajní** — jeruzsálemi főmufti, a cionizmussal szembeni arab ellenállás vezető alakja. - **Revizionista cionizmus** — a Chaim Weizmann és David Ben-Gurion által vezetett cionizmus fősodrának revízióját szorgalmazta; erősebben nacionalista és néha militánsabb megközelítést képviselt a zsidó állam felépítéséhez. ### Kulcsfontosságú megállapodások és a nagyhatalmak politikája - **Weizmann–Fajszal (1919. január 3.)**: megállapodás, amelyben Fajszal hajlandóságot mutatott a cionista törekvések támogatására egy szíriai arab állam gondolatának támogatásáért cserébe; a megállapodást bonyolította a francia mandátum Szíria felett. - **MacDonald fehér könyve** (Nagy-Britannia) korlátozta a zsidó migrációt Palesztinába, és az arab elégedetlenség enyhítésére tett kísérletet fejezett ki. ### A zsidó települések védelme - **Hagana** — védelmi szervezetként jött létre a palesztinai zsidó települések védelmére, és fokozatosan kulcsfontosságú félkatonai erővé vált. ## 3. Szíria és Libanon — francia mandátumok - A két világháború közötti időszakban Szíria és Libanon egyaránt **Franciaország** igazgatása alatt állt, a Népszövetség mandátumaiként. - Az 1925–1927-es szíriai felkelés élén **Sultán al-Atráš** állt, aki nagyszabású felkelést vezetett a francia uralom ellen. - **Libanon** az **1926**-os alkotmány értelmében maronita (keresztény közösség) államfővel (elnökkel) rendelkezett, ami hatással volt a felekezeti politikai berendezkedésre. Érdekesség: 1939-ben Törökország megszállta Hatay tartományt Franciaország hallgatólagos beleegyezésével, mivel a terület demográfiailag és geopolitikailag is Törökországhoz kötődött, és Franciaország nem akart tovább beavatkozni a vitába. ## 4. Egyiptom és a függetlenségi mozgalom - Egyiptom **1922. február 22-től** formálisan független királyság volt, azonban továbbra is erős brit befolyás alatt állt. - A **Wafd** egyiptomi politikusok delegációjaként jött létre, akik a brit főbiztossal való tárgyalásokra törekedtek; később tömeg