Summary of Közel-Kelet a két világháború között
Közel-Kelet a két világháború között: Teljes útmutató
Bevezetés
A közel-keleti két világháború közötti politika az első és a második világháború közötti időszakot öleli fel, amikor az oszmán struktúrák felbomlottak, új államalakulatok jöttek létre, és a külföldi nagyhatalmak (főként Nagy-Britannia és Franciaország) alakították a határokat és a politikai rendszereket is. Ez az anyag összefoglalja a régió kulcsfontosságú eseményeit, szereplőit és ideológiai áramlatait, és segít megérteni, miért alakult ki a Közel-Kelet politikai térképe pontosan úgy, ahogyan történt.
Fő témakörök és felosztás
1) Mandátumok, függetlenség és brit-francia befolyás
- Az első világháború befejezése után a korábbi oszmán tartományok mandátumi igazgatás alá kerültek a Népszövetség felügyelete alatt.
- Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett a legnagyobb befolyással: Nagy-Britannia különösen Irakban, Palesztinában és Egyiptomban, Franciaország Szíriában és Libanonban.
Definíció: A Népszövetségi mandátum egy terület formálisan győztes hatalomra bízott igazgatása a Népszövetség nevében, azzal a kinyilvánított céllal, hogy a területet felkészítse az önkormányzásra.
Gyakorlati példa: Irak 1921–1932 között brit mandátum alatt álló királyság volt; 1932. október 3-án Irak kinyilvánította függetlenségét, azonban a brit befolyás továbbra is fennmaradt.
2) Kialakulás és ellenállás: felkelések és nemzeti mozgalmak
- Az 1920-as iraki felkelés a brit uralom ellen irányult.
- Szíriában az 1925–1927-es felkelést Szultán al-Atrás vezette a francia igazgatás ellen.
Tudtátok, hogy 1939-ben Törökország megszállta Hatayt Franciaország hallgatólagos beleegyezésével? (Hatay korábban egy különálló terület volt Szíria és Törökország között.)
3) Kiválasztott államok és helyzetük
- Irak: 1921–1932 között brit mandátum alatt álló királyság; Fejszál király (uralkodott 1921–1933).
- Egyiptom: 1922. február 22-től formálisan független királyság, de erős brit befolyás alatt; I. Fuád király (1922–1936).
- Transzjordánia: Abdullah emír (1921–1946), a független Hásimita Királyság 1946-ban került kikiáltásra; az 1928-as angol-jordán megállapodás névleges függetlenséget biztosított a brit katonai jelenlét feltételével.
- Szíria és Libanon: francia mandátum alatt; Libanon az 1926-os alkotmány szerint elnökkel rendelkezett, akinek maronitának kellett lennie.
Táblázat: Mandátumok és formális státusz
| Ország | Mandátum/Státusz | Fő hatalom | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Irak | Mandátum alatt álló királyság (1921–1932) | Nagy-Britannia | Függetlenség 1932.10.03. |
| Szíria | Mandátumi igazgatás | Franciaország | Felkelés 1925–1927 (Szultán al-Atrás) |
| Libanon | Mandátumi igazgatás | Franciaország | Alkotmány 1926: maronita elnök |
| Egyiptom | Formális függetlenség 1922 | Nagy-Britannia | Erős brit befolyás |
| Transzjordánia | Névleges függetlenség | Nagy-Britannia | Angol-jordán megállapodás 1928 |
4) Uralkodók és politikai elit
- Huszajn al-Hásimi: A britek Hidzsáz királyaként ismerték el.
- Abdul-Aziz Ibn Szaúd: 1926-ban Hidzsáz és Nedzsd királyává nyilvánítja magát (létrehozza Szaúd-Arábiát); Mekkát a Hidzsáz és Nedzsd közötti háború során elfoglalták és kifosztották.
- Hadzs Amín al-Huszajni: jeruzsálemi nagy mufti, a cionizmus elleni ellenállás vezető alakja.
5) Cionizmus és zsidó szervezetek
- Weizmann–Fejszál megállapodás (1919. január 3.): Fejszál támogatása a cionizmusnak Weizmann támogatásáért cserébe egy arab állam létrehozásához Szíriában, még annak ellenére is, hogy ez ellentétes volt Franciaország érdekeivel.
- Revizionista cionizmus: a Ch. Weizmann és David Ben Gurion által vezetett fősodratú cionizmus felülvizsgálatát szorgalmazta.
- MacDonald fehér könyve: korlátozta a zsidó migrációt Palesztinába.
- Hagana: a zsidó települések védelmére alakult szervezetként jött létre.
Érdekesség: A Hagana eredetileg helyi önvédelmi csoportokból fejlődött ki, és később az izraeli katonai struktúrák alapjává vált 1948 után.
6) Ideológiák és politikai áramlatok
- Muszlim Testvériség: egy
Sign up for the full summaryAlready have an account? Sign in
A Közel-Kelet két világháború közötti politikája
Klíčové pojmy: Irak 1921–1932: királyság brit mandát alatt, Irak 1932. október 3-án kikiáltotta függetlenségét, Az 1920-as iraki felkelés a brit uralom ellen irányult, Szíria és Libanon francia mandátum alatt álltak, Szultán al-Atrás vezette az 1925–1927-es szíriai felkelést, Libanon 1926: az elnöknek maronitának kell lennie, Huszein al-Hásemi-t a britek elismerték Hidzsáz királyaként, Abdul-Aziz Ibn Szaúd 1926-ban kikiáltotta magát Hidzsáz és Nadzsd királyának, Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi mufti és a cionizmus elleni mozgalom vezetője volt, Weizmann–Fajszal (1919) – támogatás cserébe egy arab államért Szíriában, MacDonald fehér könyve korlátozta a zsidó migrációt, A Hagana a zsidó települések védelmi szervezeteként jött létre