Shrnutí na Informatikai jog és kiberbiztonság

## Bevezetés A digitális bizonyítékok olyan, elektronikusan tárolt vagy továbbított információk, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak nyomozások során. Ez az anyag ismerteti a digitális bizonyítékok beszerzésének gyakorlati módszereit, a jogi és eljárásrendi szempontokat (nem tárgyalva az IKT jogot, a Büntetőjogot és az Adatvédelmet), az eszközök biztosítására vonatkozó eljárásokat, a távoli adatokhoz való hozzáférést és a szolgáltatókkal való kommunikációt. ## A digitális bizonyítékokhoz való hozzáférés módjainak alapvető felosztása 1. Eszközök vagy adathordozók biztosítása 2. Közvetlen hozzáférés szerzése az adatokhoz rendszerekben 3. Adatok beszerzése szolgáltatótól (internetszolgáltatótól vagy információs szolgáltatótól) ### > Definíció: Digitális bizonyíték > A digitális bizonyíték elektronikusan tárolt vagy továbbított információ, amely tények bizonyításakor alapul felhasználható. ## 1. Eszközök vagy adathordozók lefoglalása - Ez az egyik leghatékonyabb módszer az adatok hozzáférhetősége szempontjából. - Előnye, hogy a dolgot birtokló személy köteles azt kiadni. ### Főbb szempontok - A dolgot annak kell kiadnia, aki azt ténylegesen birtokolja, nem csupán a tulajdonosnak. - Az érintett személyt tájékoztatni kell az engedetlenség következményeiről. - Határozat alapján a dolog elvehető; ehhez független személynek kell jelen lennie, és jegyzőkönyvet kell felvenni. - A lefoglaláshoz igénybe vehető házkutatás vagy más helyiségek átkutatása; gyakran jelen van szakértő, és jegyzőkönyv készül. ### Gyakorlati példa - Házkutatás során a rendőrség lefoglal egy laptopot és egy külső merevlemezt, jegyzőkönyvet vesz fel, a szakértő pedig másolatot készít az adatokról a további elemzés céljából. ## 2. Távoli adatok elérése - Ha az információ szabadon hozzáférhető az interneten, bizonyítékként felhasználható (az eljárást jegyzőkönyvben rögzíteni kell). - Ha az adatok védettek, a hozzáférés önkéntesen megadott belépési adatokkal vagy bírósági engedély alapján szerezhető meg. ### > Definíció: Védett adatok > A védett adatok olyan magánjellegű feljegyzések és írásos anyagok, amelyekhez való hozzáférést belépési adatok vagy egyéb intézkedések védik. ### Eljárások és szabályok - Önkéntes belépési adatok megadása kihallgatás során: jegyzőkönyvben rögzítendő. - Belépési adatok hiányában: bírósági engedély szükséges; jegyzőkönyvben rögzítendő. - Sürgősség: ha a halasztás nem lehetséges, az adatokhoz hozzá lehet férni, majd utólag kell engedélyt kérni; ha az engedélyt 48 órán belül nem adják meg, az adatokat meg kell semmisíteni. - A kommunikációs tartalom (e-mailek, csevegések) lehallgatásnak minősülhet. ### Gyakorlati példa - A nyomozó a kihallgatás során megszerzi a tanútól a belépési adatokat, bejelentkezik a fiókba, és másolatot készít a releváns üzenetekről; mindez dokumentálva van. ## 3. Adatgyűjtés szolgáltatóktól (Internetszolgáltatók és információs szolgáltatók) - Megkülönböztetünk távközlési szolgáltatókat (távközlési forgalom) és információs szolgáltatókat (tárhely, e-mail, közösségi hálózatok). - Különböző adattípusok (tartalom, metaadatok, naplók) különböző jogi eszközöket és eljárásokat igényelnek. ### Mit adhat ki a szolgáltató - Titoktartási kötelezettség alá nem eső adatok: bárki köteles kiadni. - Eljáró hatóságok megkeresésére: a felhasználó által nyilvánosságra hozott információk, fiókadatok, naplók, metaadatok. - Védett adatok magánjellegű, bizalmasan kezelt feljegyzéseknek minősülnek, és speciális eljárásokat igényelnek. - Adatmegőrzés lehetősége (preservation): a szolgáltató ideiglenesen megőrizheti az adatokat, azok törlésének megakadályozása érdekében. ### Adatok befagyasztása és zárolása (gyakorlati eszközök) - Befagyasztás: elrendelés, hogy az adatok változatlan formában megőrzésre kerüljenek, ha azok elvesztése vagy módosítása fenyeget. - Zárolás: a felhasználó adatokhoz való hozzáférésének zárolására vonatkozó elrendelés (legfeljebb 90 nap). ### Táblázat: Adatbeavatkozási típusok összehasonlítása | Beavatk