Summary of Infláció és munkanélküliség a makroökonómiában
Infláció és munkanélküliség a makroökonómiában: Útmutató
Bevezetés
A munkaerőpiac a gazdaság azon része, ahol a háztartások felajánlják munkaerejüket, a vállalatok pedig keresik ezt az erőt. Ez egy nagyon heterogén piac, tele különböző pozíciókkal, követelményekkel és munkakörülményekkel. A munka árának fő kifejeződése a bér, illetve a bértarifa.
Definíció: Munka = tudatos emberi tevékenység, bérért végzett.
Alapvető felosztás és a munkaerő-kínálat
Egyéni és piaci munkaerő-kínálat
- Egyéni munkaerő-kínálat az egyén viselkedését írja le, amikor eldönti, hány órát dolgozzon.
- Szubsztitúciós hatás: növekvő bér esetén az emberek több munkát kínálnak a szabadidő rovására (többet akarnak keresni).
- Jövedelmi hatás: növekvő bér esetén egyesek megengedhetnek maguknak több szabadidőt, ezért kevesebb munkát kínálnak.
Definíció: Szubsztitúciós hatás = az a tendencia, hogy a szabadidőt munkával helyettesítik, ha a bér növekszik; Jövedelmi hatás = az a tendencia, hogy növelik a szabadidőt, ha a magasabb bér növeli a reáljövedelmet.
- Piaci munkaerő-kínálat az egyéni kínálatok összege. A piaci kínálat esetében általában feltételezik, hogy a jövedelmi hatás kevésbé érvényesül (az egyéni preferenciák összege kiegyenlíti a hatásokat).
Példa
- Egy diák belép a munkaerőpiacra: rövid távon a frikciós munkahelykeresés dominál. Ha magasabb órabért ajánlanak neki, többet dolgozhat (szubsztitúciós hatás), de ha eléri a megfelelő jövedelmi szintet, csökkentheti a ledolgozott órák számát (jövedelmi hatás).
Munkanélküliség – alapfogalmak
Ki az aktív és ki az inaktív kereső
- Gazdaságilag aktív: foglalkoztatottak + munkanélküliek (a munkanélküliek aktívan keresnek munkát és 14 napon belül képesek munkába állni).
- Gazdaságilag inaktív: gyerekek, nyugdíjasok, olyan személyek, akik nem akarnak dolgozni stb.
Definíció: Munkanélküliség = az a helyzet, amikor a gazdaságilag aktív népesség egy része nem rendelkezik munkával.
A munkanélküliség típusai keletkezés (ok) szerint
| Typus | Ok | Jellemző |
|---|---|---|
| Súrlódásos (frikciós) | Munkahelyváltás, első munkahely keresése iskola után | Rövid távú, természetes fluktuáció a munkaerőpiacon |
| Strukturális | Ágazati változások, technológiai változások, magasabb képzettségi követelmények | Átképzést vagy földrajzi mobilitást igényel |
| Ciklikus | Gazdasági visszaesés, recesszió | Konjunktúrától függ, kevesebb szabad állás |
| Szezonális | Évszakok, szezonális munka (mezőgazdaság, turizmus) | Évente rendszeresen ismétlődik |
A munkanélküliség formái
- Önkéntes: az illetőnek van ajánlata vagy lehetősége dolgozni, de inkább a szabadidejét preferálja.
- Kényszerű (nem önkéntes): az illető szeretne dolgozni, de nem talál megfelelő állást.
Természetes vs. teljes foglalkoztatottság melletti munkanélküliség
- A munkanélküliség természetes rátája: magában foglalja a súrlódásos és strukturális munkanélküliséget; Csehországban megközelítőleg 4%; ez egy hosszú távú egyensúlyi állapot.
- Teljes foglalkoztatottság: a gazdaság a potenciális termék szintjén működik, minden termelési tényező kihasznált.
Tudtad, hogy a munkanélküliség természetes rátája általában magában foglalja azoknak az embereknek egy bizonyos százalékát, akik átmenetileg munkahelyek között vannak, vagy átképzésen vesznek részt?
A munkanélküliség következményei
- Gazdasági: termeléskiesés, a tényleges és a potenciális kibocsátás közötti különbség, a bérek és a termelékenység befolyásolása.
- Okun törvénye: egyszerűsítve azt mondja, hogy a munkanélküliség 1%-os növekedése körülbelül 2%-kal csökkenti a GDP-t (ez egy iránymutató összefüggés, amelyet a makroökonómiában használnak).
Definíció: Okun törvénye = empirikus összefüggés a munkanélküliség változása és a reál GDP potenciális szinttől való eltérése között.
- Társadalmi hatások: pszichikai terhelés, munkaszokások elvesztése, betegségek, bűnözés, az életszínvonal romlása.
Érdekesség: Egyes ágazatokban, például a szezonális turisztikai régiókban, a foglalkoztatottak száma
Sign up for the full summaryAlready have an account? Sign in
Munkaerőpiac - áttekintés
Klíčové pojmy: A munkaerőpiac összeköti a háztartásokat mint munkaerő-kínálatot és a vállalatokat mint munkaerő-keresletet., Egyéni munkaerő-kínálat: a helyettesítési hatás növeli, a jövedelmi hatás csökkenti a munkavállalási hajlandóságot., A piaci kínálat az egyéni kínálatok összege, amelyen a jövedelmi hatás kevésbé érvényesül., Munkanélküliség = a gazdaságilag aktív népesség azon része, amely munka nélkül van., A munkanélküliség típusai: frikciós, strukturális, ciklikus, szezonális., A természetes munkanélküliségi ráta magában foglalja a frikciós és strukturális típusokat., Okun törvénye: +1% munkanélküliség ≈ -2% GDP (tájékoztató jellegű)., Munkanélküliségi ráta $u = \frac{U}{E+U} \cdot 100$, Phillips-görbe: rövid távon fordított arányosság a munkanélküliség és a bérnyomás között., Eszközök: aktív politika (átképzések, munkaügyi hivatalok) és passzív politika (juttatások).