Gasztrointesztinális vérzés

  • Orvostudomány
  • Emésztőrendszeri vérzés
  • GIT vérzés
  • Hematemesis Melaena
  • Nyelőcsővarixok
  • Divertikulózis okozta vérzés
  • A bélvérzés okai
In 2 languages:ČeštinaPolski

Gyors összefoglaló: Gasztrointesztinális vérzés

A gasztrointesztinális vérzés gyakori és potenciálisan életveszélyes tünete súlyos betegségeknek. Felosztása történhet lokalizáció (felső, középső, alsó GIT), etiológia (varicosus, nem varicosus) és lefolyás (akut, krónikus) szerint. Kulcsfogalmak közé tartozik a haematemesis (vérhányás), a melaena (fekete, szurokszerű széklet) és az enterorrhagia (friss vér a végbélen át). Az akut vérzés, különösen a felső GIT-ből (fekélyek, nyelőcsővarixok), hypovolaemiás sokkhoz vezethet. A krónikus vérzés gyakran sideropeniás anaemiával (vashiányos vérszegénységgel) jelentkezik. Az okok és megnyilvánulások megértése alapvető a korai diagnózis és kezelés szempontjából.

Mi a gasztrointesztinális vérzés és hogyan csoportosítjuk?

A gasztrointesztinális vérzés (GIT vérzés) súlyos állapot, amely gyakran a tápcsatorna rejtett betegségére utal. Lehet akut és masszív, a beteg életét vérzéses sokk kialakulásával fenyegető, vagy krónikus, hosszú ideig észrevétlen.

A vérzés lokalizáció szerinti felosztása

A vérzést a tápcsatornában való keletkezésének helye szerint osztjuk fel:

  • Felső GIT-ből: A Treitz-szalag (a vékonybél felfüggesztése a duodenum és a jejunum határán) felett. Itt fontos a további felosztás varicosus (nyelőcsővarixokból eredő) és nem varicosus vérzésre.
  • Középső GIT-ből: A vékonybél területe, amely a standard gasztroszkópia és kolonoszkópia hatókörén kívül esik.
  • Alsó GIT-ből: A Treitz-szalag alatt.

A vérzés típusai a lefolyás szerint

A vérzés sebessége és időtartama alapján is osztályozható:

  • Akut vérzés: Hirtelen kezdet jellemzi. A gasztroenterológia egyik leggyakoribb akut eseménye.
  • Olyannyira masszív lehet, hogy vérzéses sokk kialakulásával életveszélyes.
  • A súlyos akut felső GIT vérzés leggyakoribb forrásai a peptikus fekélyek, a kritikus állapotú betegek stresszfekélyei és a nyelőcsővarixok.
  • Az akut súlyos alsó GIT vérzés ritkább, leggyakrabban diverticulosis, angiodysplasia vagy ischaemiás colitis okozza.
  • Az alsó GIT vérzés leggyakoribb forrása az aranyér, de ez általában nem nagy mértékű és nem életveszélyes.
  • Krónikus vérzés: Hosszú ideig észrevétlen maradhat, és például sideropeniás anaemiával jelentkezik, vagy a széklet hemoglobin-tartalmának vizsgálatával derül ki.

Practise it with flashcards

37 cards · first 3 free, no account

1 / 37

Mi a hematemézis, és honnan származik általában a vérzés hematemézis esetén?

Hematemézis = vér a hányadékban (friss vagy emésztett, kávézaccra emlékeztető) a felső tápcsatornából (gyomor- és nyombélfekélyek, erozív gasztropátia

Tap to flip · Swipe to navigate

Melyek a gasztrointesztinális vérzés alapfogalmai?

A GIT vérzés helyes megértéséhez és leírásához fontos ismerni a következő fogalmakat:

Haematemesis: Vérhányás

  • Friss vagy emésztett vér (ún. „kávézacc-szerű”) hányása a felső GIT-ből.
  • Okai közé tartoznak a gasztroduodenális fekélyek, erozív gasztropathiák és oesophagitisek, nyelőcsővarixok és a Mallory-Weiss szindróma.
  • A színezés a vérzés intenzitásától, a gyomorürülés sebességétől és a sósav jelenlététől függ.

Melaena: Fekete, szurokszerű széklet

  • Fekete, ragacsos, kellemetlen szagú, félig folyékony állagú széklet ürítése.
  • Az emésztőenzimek és a bélflóra vérre gyakorolt hatásának következménye (a hemoglobin haematinra való átalakulása).
  • A vérzés forrása általában a felső GIT-ben van. Legalább 50–100 ml vérvesztés esetén jelentkezik.
  • Ha haematemesis és melaena is jelen van egyszerre, a halálozási arány kétszeres.

Enterorrhagia: Friss vér a székletben

  • Vörös, emésztetlen vér vagy vérrögök ürítése a végbélen át.
  • Általában az alsó GIT-ből származik (a Treitz-szalag alatt).
  • Nagyon masszív vérzés esetén a felső GIT-ből is származhat (a gyors áthaladás miatt, amikor a vér emésztése nem történik meg), ebben az esetben súlyos vérzés egyéb jelei is jelen vannak (hypotonia, tachycardia).
  • Ha friss vér csak a széklet felszínén található, az ok leggyakrabban az aranyér.

Haemobilia: Vérzés az epeutakba

  • Az epeutakban megjelenő vérzés, amelyet leggyakrabban májsérülés vagy a májartéria aneurizmája okoz.

Okkult vérzés: Rejtett vérvesztés

  • Láthatatlan vérvesztés, amely csak speciális vizsgálattal mutatható ki (hemoglobin kimutatása a székletben).
  • Súlyos betegségek, például kolorektális karcinóma tünete lehet.
  • Gyakori okai közé tartoznak az adenomák, vastagbélrákok, angiodysplasiák, GIT fekélyek, eróziók és gyógyszerek (NSAID-ok, antikoagulánsok).

Ismeretlen eredetű (obscurus) vérzés

  • Olyan vérzés, amelynek okát sem gasztroszkópiával, sem kolonoszkópiával nem sikerült azonosítani.
  • A vérzés forrása többnyire a vékonybélben található.
  • Megnyilvánulhat „csak” sideropeniás anaemia tüneteivel (sápadtság, légszomj, syncope, palpitáció, mellkasi fájdalom). A megmagyarázhatatlan vashiányos anaemia mindig fel kell, hogy vesse a GIT vérzés gyanúját.

A gasztrointesztinális vérzés okai: Részletes elemzés

A GIT vérzés okai sokrétűek, és a lokalizációtól, valamint egyéb tényezőktől függenek.

Okok a felső GIT-ben (Nyelőcső, Gyomor és Duodenum)

  • Nyelőcső:
  • Nyelőcsővarixok: Kígyózóan tágult vénák a disztális nyelőcső és a gyomor proximális részének submucosus plexusában. Portális hypertonia következtében alakulnak ki (leggyakrabban májcirrózis talaján). A varixok ruptúrája és vérzése életveszélyes állapot, magas mortalitással. Kiválthatja erőlködés, köhögés, hányás. A vérzés kockázata összefügg a portális hypertonia fokával, a cirrózis súlyosságával és a varixok méretével.
  • Mallory-Weiss szindróma: Vérzés a nyelőcső-gyomor átmenet területén lévő hosszanti repedésekből, amelyek nem hatolnak át a nyelőcső teljes falán. Hirtelen megnövekedett intraabdominális nyomás hatására alakul ki, gyakran ismételt, erőteljes hányás után (pl. alkoholos túlzás, terhes nőknél hyperemesis gravidarum esetén) vagy erős köhögéskor. Magasabb a kockázat alkoholistáknál és gastrooesophagealis reflux esetén.
  • Reflux oesophagitis, fekély, daganat, idegen test vagy korrozív anyagok okozta károsodás.
  • Gyomor és duodenum:
  • Peptikus fekély, NSAID-ok okozta gastropathia, eróziók, daganat, vascularis malformációk.

Okok a vékonybélben

  • Ulcerációk, Crohn-betegség, ischaemia, divertikulumok, NSAID-ok által kiváltott eróziók vagy fekélyek.
  • Meckel-diverticulum: Az embrionális ductus omphaloentericus (amely a magzati szikzacskót kötötte össze a primitív béllel) perzisztáló része, a populáció körülbelül 2%-ánál fordul elő, leggyakrabban az ileumban. Tartalmazhat heterotóp nyálkahártyát (gyomor-, hasnyálmirigy-eredetűt). Többnyire tünetmentes, de lehet vérzés (fekély az ektópiás nyálkahártyán), gyulladás forrása, vagy utánozhatja az akut hasi kórképeket.
  • Daganat, vascularis malformációk.

Okok a vastagbélben és a végbélben

  • Diverticulosis: Nagy mennyiségű bélkiboltosulás (diverticulum) előfordulása a vastagbélben (különösen a szigmabélben). A megnövekedett intraluminális nyomás következtében alakul ki az izomzat meggyengült pontjain. Prevalenciája az életkorral nő. Kockázati tényezők a rostszegény táplálkozás, az elégtelen fizikai aktivitás, az elhízás és a krónikus székrekedés. Székrekedéssel, puffadással, hasi fájdalommal és vérzéssel jár.
  • Angiodysplasia (angiectasia): Abnormálisan tágult, kanyargós erek. Az idősebb (60 év feletti) személyeknél a bélből származó okkult vérzés egyik leggyakoribb oka, leggyakrabban a vastagbélben, de előfordulhat a teljes tápcsatornában.
  • Idiopátiás bélgyulladások (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), ischaemiás colitis, polipok, fertőzések (Salmonella, E. coli O157:H7), NSAID-ok által kiváltott gyulladás vagy fekélyek, ételallergiák, sugárterápia utáni állapot, sterkorális fekély, bélintusszuszcepció, daganat.
  • Végbél: Aranyér (tágult végbélvénák) és fissurák, polipok, angiodysplasiák, gyulladások, daganat.

Vérzés kockázatát növelő állapotok

Néhány állapot hajlamosít gyakoribb és súlyosabb vérzésre:

  • Krónikus májbetegségek (cirrózis, krónikus hepatitis).
  • Véralvadási zavarok.
  • Gyógyszerek: Antikoagulánsok (heparin, warfarin), thrombocytaaggregáció-gátlók, NSAID-ok (nem-szteroid gyulladáscsökkentők).
  • Magasabb életkor és komorbiditások (malignus betegségek, krónikus vesebetegség, szívelégtelenség).

A tápcsatornán kívüli okok és a vérzés imitációi

  • Lenyelt vér: Orrvérzés (epistaxis), légúti vérzés (haemoptysis), fogakból származó vérzés (fogászati beavatkozás után), ínyből, nyelv sérüléséből stb.
  • Májból származó vérzés: Biopszia, percutan transhepatikus cholangiográfia (PTC) után.
  • Hematológiai betegségek: Leukaemia (leukaemiás infiltrátumok + thrombocytopenia) és lymphoma.
  • Vascularis betegségek: Atherosclerosis (ischaemiához vezet), kollagenózisok (vasculitissel járó).
  • Vérzést utánzó okok: Cékla, áfonya fogyasztása; carbo medicinalis (aktív szén), vaskészítmények szedése. A széklet konzisztenciája segíthet a megkülönböztetésben.

A GIT vérzés szövődményei és figyelmeztető jelei

A GIT vérzés, különösen az akut és masszív, súlyos szövődményekhez vezethet:

  • Hypovolaemiás sokk és annak következményei (pl. akut vesekárosodás - AKI, akut respiratoricus distressz szindróma - ARDS).
  • Szervi hypoperfúzió: Myocardialis infarctus (szívinfarktus), tranziens ischaemiás attak (TIA) / cerebrovascularis esemény (stroke).
  • Hányadék aspirációja és aspirációs pneumonia.
  • Fertőzések.
  • A vér karbamid (urea) szintjének emelkedése (oka a vérfehérje felszívódása a bélből; dehidráció vagy vesefunkció romlása súlyosbíthatja).
  • Hepaticus encephalopathia (cirrózisban szenvedő betegeknél).

A hypovolaemia és a sokk figyelmeztető jelei

A korai felismerés kulcsfontosságú az életmentés szempontjából. A figyelmeztető jelek közé tartoznak:

  • Tachycardia (szapora szívverés).
  • Orthostaticus hypotonia (vérnyomásesés felálláskor).
  • Konfúzió, syncope (ájulás).
  • Sápadtság, verejtékezés, hideg végtagok (akrák).
  • A hypotonia (alacsony vérnyomás) már a közelgő sokk késői jele!
  • Akut vérzés esetén a hemoglobinszint kezdetben normális szokott lenni, mivel a beteg vörösvértesteket és plazmát is veszít, és a kompenzációs volumenpótlás hosszabb időt vesz igénybe.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a GIT vérzésről

Mi az akut súlyos felső GIT vérzés leggyakoribb oka?

Az akut súlyos felső tápcsatornai vérzés leggyakoribb okai a peptikus fekélyek, a kritikus állapotú betegek stresszfekélyei és a nyelőcsővarixok. Ezek az állapotok gyors orvosi segítséget igényelnek.

Hogyan nyilvánul meg a krónikus GIT vérzés?

A krónikus GIT vérzés hosszú ideig észrevétlen maradhat, és gyakran csak sideropeniás anaemia tüneteivel jelentkezik, mint például sápadtság, légszomj, fáradtság, palpitáció vagy mellkasi fájdalom. Kimutatható a széklet rejtett vér tartalmának vizsgálatával is.

Lehet-e életveszélyes a gasztrointesztinális vérzés?

Igen, az akut és masszív gasztrointesztinális vérzés életveszélyes lehet, mivel gyors vérvesztéshez és hypovolaemiás sokk kialakulásához vezethet. Ilyen esetekben azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

Milyen gyógyszerek növelik a vérzés kockázatát?

A GIT vérzés kockázatához különösen az antikoagulánsok (mint a heparin és a warfarin), a thrombocytaaggregáció-gátlók és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) járulnak hozzá. Az ezeket a gyógyszereket szedő betegeket tájékoztatni kell a potenciális kockázatról.

Mikor utal a melaena felső GIT vérzésre?

A melaena, amelyet fekete, szurokszerű és bűzös széklet jellemez, a felső tápcsatornai vérzés tipikus jele. A fekete színt a hemoglobin gyomorsav és emésztőenzimek általi emésztése okozza. Általában legalább 50–100 ml vérvesztés esetén jelentkezik.

Practise it, don't just read it

37 flashcards for this topic. The account is free and you pick up right where you left off.

  • No credit card
  • Web and mobile app
  • 330,000+ students
Start for free

Related topics