Test on Forráspont-összetétel fázisdiagram

Question 1: A nyomás változása nem módosítja a forráspontokat és a görbék alakját egy forráspont-összetétel fázisdiagramon.

A. Yes

B. No

Explanation: A tanulmányi anyag egyértelműen kimondja, hogy a nyomás változása módosítja a forráspontokat és a görbék alakját, sőt az azeotróp pont helyét is eltolhatja vagy akár meg is szüntetheti azt. A diagramok állandó nyomásra vonatkoznak.

Question 2: A forráspont-összetétel fázisdiagramok értelmezésekor mely állítások helytállóak a forráspont és harmatpont görbékre vonatkozóan, valamint az általuk határolt tartományra?

A. A forráspont görbe feletti tartományban az elegy teljes egészében folyékony fázisban van.

B. A harmatpont görbe azt a hőmérsékletet mutatja, amelyen a folyékony elegy forrni kezd az adott összetételnél.

C. A harmatpont görbe alatti tartományban az elegy teljes egészében gőzfázisban van.

D. A forráspont görbe és a harmatpont görbe közötti tartományban a folyékony és a gáznemű fázisok egyensúlyban vannak egymással.

Explanation: Az első állítás helyes, mert a forráspont görbe felett az anyag még nem érte el a forráspontját, így teljes egészében folyékony. A második állítás helytelen, mert a harmatpont görbe a gőzfázis kondenzációjának kezdetét mutatja, míg a folyékony elegy forrásának hőmérsékletét a forráspont görbe adja meg. A harmadik állítás helyes, hiszen a harmatpont görbe alatt még nem kezdődött meg a kondenzáció, így az elegy teljes egészében gőzállapotban van. A negyedik állítás is helyes, mivel a két görbe közötti régió a folyadék-gőz egyensúlyi tartomány.

Question 3: Az etanol és víz azeotróp elegy körülbelül 95,6 tömegszázalék etanolt tartalmaz.

A. Yes

B. No

Explanation: Az etanol és víz elegye minimális forráspontú azeotróp, melynek összetétele körülbelül 95,6 tömegszázalék etanol.

Question 4: Speciális eljárások, mint például az azeotróp desztilláció vagy az extraktív desztilláció, szükségesek az azeotróp elegyek szétválasztásához.

A. Yes

B. No

Explanation: Az azeotróp elegyek nem választhatók szét egyszerű desztillációval, és a tananyag szerint „Speciális eljárásokra (pl. azeotróp desztilláció, extraktív desztilláció) van szükség a szétválasztásukhoz.”

Question 5: Milyen molekuláris kölcsönhatási jelenség vezet az azeotróp elegyek kialakulásához a megadott tanulmányi anyag szerint?

A. A komponensek közötti molekuláris kölcsönhatások megegyeznek az ideális viselkedéssel.

B. A komponensek közötti molekuláris kölcsönhatások eltérnek az ideális viselkedéstől, ami pozitív vagy negatív eltérést okoz a Raoult-törvénytől.

C. Az elegy forráspontja megegyezik a legmagasabb forráspontú komponensével.

D. Az azeotróp elegyek mindig két tiszta anyag forráspontjának átlaga alapján alakulnak ki.

Explanation: A tanulmányi anyag szerint az azeotróp elegyek kialakulásához az vezet, hogy a komponensek közötti molekuláris kölcsönhatások eltérnek az ideális viselkedéstől, ami pozitív vagy negatív eltérést okoz a Raoult-törvénytől. Az ideális viselkedés megegyezése vagy a forráspontok átlaga nem a jelenség oka.