Test na Fogyasztói elmélet és hasznosság

Question 1: Az ordinalista hasznosságelmélet feltételezi, hogy a fogyasztó képes pontosan, számszerűen mérni a hasznosságot.

A. Yes

B. No

Explanation: Az ordinalista elmélet éppen ellenkezőleg, abból indul ki, hogy a hasznosság nem mérhető pontosan számszerűen. Ezen elmélet szerint a fogyasztó csak a preferenciái sorrendjét képes meghatározni.

Question 2: A kardinalista hasznosságelmélet feltételezi, hogy a hasznosság számszerűen mérhető.

A. Yes

B. No

Explanation: A kardinalista elmélet feltételezi, hogy a hasznosság számszerűen mérhető, és a fogyasztó képes meghatározni, mennyivel nagyobb hasznosságot biztosít számára az egyik jószág a másikhoz képest.

Question 3: Mit jelent az, hogy „egy jószág hasznossága szubjektív”?

A. Minden egyes egyén másképp érzékeli és értékeli a jószág azon képességét, hogy kielégítse a szükségletet.

B. Ugyanazon jószág fogyasztásából származó teljes hasznosság minden fogyasztó számára mindig fokozatosan csökken.

C. A hasznosság nem mérhető számszerűen, csak a jószágok preferenciáinak sorrendje határozható meg.

D. A határhaszon és az ár arányának minden jószág esetében azonosnak kell lennie ahhoz, hogy a fogyasztó egyensúlyban legyen.

Explanation: A hasznosság szubjektív volta azt jelenti, hogy minden ember másképp értékelheti ugyanazt a jószágot, mivel annak szükségletkielégítő képessége minden egyén számára eltérő. Például valaki számára a sportfelszerelésnek van nagy hasznossága, másnak a könyveknek, ami jól demonstrálja a hasznosság egyéni érzékelését. A többi lehetőség a csökkenő határhaszon törvényét, az ordinalista elméletet vagy a fogyasztói egyensúly feltételét írja le a kardinalista elméletben.

Question 4: Melyik állítás írja le a fogyasztói egyensúly feltételét a kardinalista hasznosságelméletben?

A. A teljes hasznosság és az ár arányának minden jószág esetében azonosnak kell lennie.

B. A fogyasztó az indiferencia görbe és a költségvetési egyenes érintési pontjában maximalizálja hasznosságát.

C. A határhaszon és az ár arányának minden jószág esetében azonosnak kell lennie.

D. Az utolsó elköltött korona azonos határhasznot kell, hogy hozzon minden megvásárolt jószág esetében.

Explanation: A kardinalista elméletben a fogyasztói egyensúly akkor áll fenn, amikor a határhaszon és az ár aránya minden jószág esetében azonos (MUx / Px = MUy / Py). Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó úgy osztja el jövedelmét, hogy az utolsó elköltött korona azonos határhasznot hozzon minden megvásárolt jószág esetében. A teljes hasznosságra vonatkozó lehetőség helytelen, ahogy az indiferencia görbékre és a költségvetési egyenesre hivatkozó lehetőség is, mivel ezek az ordinalista elmélethez tartoznak.

Question 5: A kardinalista hasznosságelmélet említi a hasznosság mérhetőségét.

A. Yes

B. No

Explanation: A tananyagok szerint: 'A kardinalista elméletnél megemlíteném a hasznosság mérhetőségét.'