Test na Emberi szövetekkel és szervekkel kapcsolatos bűncselekmények

Bűncselekmények és a Büntető Törvénykönyv: Alapvető áttekintés hallgatóknak

Question 1 of 50%

A Büntető Törvénykönyv az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájából ered.

Teszt: Anyagi büntetőjog

20 questions

Question 1: A Büntető Törvénykönyv az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájából ered.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Büntető Törvénykönyv többek között az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájából ered, amely kimondja, hogy csak törvény határozhatja meg, mely cselekmény minősül bűncselekménynek, és milyen büntetés szabható ki érte.

Question 2: A Büntető Törvénykönyv, a 2009. évi 40. törvény, az anyagi büntetőjogot szabályozza, és általános, valamint különös részre tagolódik.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Büntető Törvénykönyv (a 2009. évi 40. törvény) az anyagi büntetőjogot szabályozza, és meghatározza, mi minősül bűncselekménynek, valamint milyen büntetés szabható ki érte. Általános részre tagolódik, amely a fogalmakat határozza meg, és különös részre, amely az egyes bűncselekményekre összpontosít.

Question 3: A Büntető Törvénykönyv diagnosztikai funkciót is betölt?

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Büntető Törvénykönyv a StudyFi tananyagok szerint védelmi, megelőző, represszív és szabályozó funkciót tölt be. Diagnosztikai funkció nincs említve.

Question 4: Bűncselekmény esetén mindig kizárólag szándékos bűnösség szükséges, függetlenül a Büntető Törvénykönyv konkrét rendelkezéseitől.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A büntetőjogi felelősség szándékos bűnösséget követel meg, kivéve, ha a Büntető Törvénykönyv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy gondatlan bűnösség is elegendő.

Question 5: Tudatos gondatlanság akkor áll fenn, ha az elkövető nem tudott a következmény bekövetkezésének lehetőségéről, de tudnia kellett volna és tudhatott is volna róla.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A tudatos gondatlanságot az jellemzi, hogy az elkövető tudta, hogy okozhatja a következményt, de megfelelő ok nélkül bízott abban, hogy nem fogja okozni. Hanyagság (nem tudatos gondatlanság) akkor áll fenn, ha az elkövető nem tudta, hogy okozhatja a következményt, bár a körülményekre és személyes viszonyaira tekintettel tudnia kellett volna és tudhatott is volna róla.