Test na Elektroanalitikai módszerek

Question 1: Az elektroanalitikai módszerek során mért elektromos mennyiségek kizárólag a feszültség és az áram.

A. Ano

B. Ne

Explanation: Az elektroanalitikai módszerek során mért elektromos mennyiségek a feszültség, az áram, a töltés és az ellenállás (vagy vezetőképesség), nem csupán a feszültség és az áram.

Question 2: Melyik az alábbi állítások közül írja le helyesen a kalibrálás célját vagy lényegét az instrumentális analízisben a mellékelt StudyFi tananyagok szerint?

A. A kalibrálás a mért mennyiség és a koncentráció közötti összefüggést keresi.

B. A kalibrálás a mért jel és a minta összetétele (kvalitatív analízis) közötti összefüggés megállapítását jelenti.

C. A kalibrálás a mért jel és a minta összetevőinek tartalma (kvantitatív analízis) közötti összefüggés megállapítását jelenti.

D. A kalibrálás a hőmérséklet elektrokémiai mérésre gyakorolt hatásának kiküszöbölésére szolgál.

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a legtöbb műszeres módszer kalibrálást igényel, amely a mért mennyiség és a koncentráció közötti összefüggést keresi. Továbbá, a kalibrálás a mért jel és a minta összetétele (kvalitatív analízis) vagy a minta összetevőinek tartalma (kvantitatív analízis) közötti összefüggés megállapítását jelenti. A hőmérséklet hatásának kiküszöbölésére vonatkozó opciót a tananyagok nem említik a kalibrálással összefüggésben.

Question 3: A Nikolsky-Eisenman egyenlet a redox elektródok egyensúlyi elektródpotenciálját írja le.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A Nikolsky-Eisenman egyenlet az ionszelektív elektródokra (ISE) vonatkozik, nem pedig a redox elektródokra. Potenciálja nem redox folyamattól függ, hanem az ionok aktivitásának arányától a membrán mindkét oldalán. Az egyensúlyi elektródpotenciált a Nernst-egyenlet írja le.

Question 4: Az ionszelektív elektródok szelektivitása határozza meg az elektróda azon képességét, hogy egy adott specifikus ionra reagáljon az oldatban, miközben figyelmen kívül hagyja más ionok jelenlétét.

A. Ano

B. Ne

Explanation: Az elektródok szelektivitása az ionszelektív elektródok (ISE) kulcsfontosságú tulajdonsága, amely meghatározza az elektróda azon képességét, hogy egy adott specifikus ionra (analit) reagáljon az oldatban, miközben figyelmen kívül hagyja más ionok (interferensek) jelenlétét.

Question 5: Mi az elektróda túlfeszültsége, és milyen körülmények között jelentkezik?

A. A túlfeszültség az elektróda árammentes állapotban mért potenciálja és az árammal terhelt állapotban mért potenciálja közötti különbség, és elektrolízis során jelentkezik, amikor az anyagok koncentrációja megváltozik az elektróda felületénél.

B. A túlfeszültség egy konstans, amely az elektróda azon képességét jellemzi, hogy specifikus ionokra reagáljon az oldatban, és független az átfolyó áramtól.

C. A túlfeszültség egy egyensúlyi elektródpotenciál, amelyet a Nernst-egyenlet ír le, és akkor jelentkezik, amikor nem folyik áram az elektrokémiai cellán keresztül.

D. A túlfeszültség egy membránelektróda potenciálja, amely a specifikus ionok aktivitásának felel meg az oldatban, és csak a szelektivitási együttható befolyásolja.

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a 'túlfeszültség = az elektróda árammentes (egyensúlyi) állapotban mért potenciálja és az árammal terhelt állapotban mért potenciálja közötti különbség'. Továbbá szerepel, hogy 'elektrolízis = az anyagok koncentrációja megváltozik, és így a Nernst-egyenlet szerint az elektródok potenciálja is megváltozik (az elektródok polarizációjának változása)', ami összefügg a voltametriában folyó árammal, ahol a túlfeszültséget alkalmazzák.