Test na Cseh igék, ismeretterjesztő irodalom és mondattan

Question 1: A feltételes mód használható udvarias kívánság, kérés vagy parancs kifejezésére.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a feltételes mód udvarias kívánság, kérés vagy parancs kifejezésére is szolgál, enyhítő hatással.

Question 2: Melyik állítás helyes az alábbiak közül a visszaható igékkel kapcsolatban?

A. A visszaható igék mindig csak a visszaható személyes névmás rövidebb, tárgyesetű alakjával állnak.

B. Az olyan igék, mint a „megérteni egymást” és a „látogatni egymást” kölcsönösségi viszonyt fejeznek ki, és a visszaható igék közé tartoznak.

C. Azok közé a kizárólag visszaható igék közé, amelyek csak visszaható névmásokkal fordulnak elő, tartozik például a „csinálni magának” és a „hozni magát”.

D. A visszaható igék mindig befejezettek, és befejezett cselekvést fejeznek ki.

Explanation: A visszaható igék a visszaható személyes névmás rövidebb, tárgyesetű (4. eset) vagy részesesetű (3. eset) alakjával állnak. A B állítás helyes, mert a StudyFi tananyagok szerint a visszaható igék kölcsönösségi viszonyt is kifejeznek, például a „megérteni egymást” és a „látogatni egymást” igékkel. Az A állítás helytelen, mert tárgyesettel VAGY részesesettel állnak. A C állítás helytelen, mert a kizárólag visszaható igékre példa a „nevetni”, „félni”, „panaszkodni”, „megjegyezni”, nem pedig a „csinálni magának” vagy a „hozni magát”. A D állítás helytelen, mert az igeszemlélet (befejezettség/folyamatosság) nincs a tananyagokban a visszaható igék kizárólagos tulajdonságaként meghatározva, és az sem szerepel, hogy a visszaható igék mindig befejezettek lennének.

Question 3: A mondat olyan gondolat nyelvi kifejezéseként definiálható, amely csak tartalmi és hangzásbeli szempontból zárt.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A mondat olyan gondolat kifejezéseként definiálható, amely tartalmi és hangzásbeli szempontból zárt, belsőleg rendezett, és kifejezi a beszélő valósághoz való viszonyát. Tehát nem csupán tartalmi és hangzásbeli zártságról van szó.

Question 4: Melyik állítás helyes az alábbiak közül az igék vonzatosságáról a StudyFi tananyagok szerint?

A. A vonzatosság az ige azon képessége, hogy bizonyos szintaktikai pozíciókat kössön magához, amelyeket meghatározott kifejezések töltenek be.

B. A nulla vonzatosságú ige nem fordul elő a magyar nyelvben.

C. Példa egy jobbról egy vonzatosságú igére: 'Fagy'.

D. A 'mesélt' ige a 'Mirek mindent elmesélt a kirándulásról' mondatban a tananyagban szereplő példa szerint három vonzati pozícióval rendelkezik.

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a vonzatosság valóban úgy van definiálva, mint az ige azon képessége, hogy bizonyos szintaktikai pozíciókat kössön magához, amelyeket meghatározott kifejezések töltenek be. A 'mesélt' ige a 'Mirek mindent elmesélt a kirándulásról' mondatban a tananyagban három vonzati pozícióval rendelkező igeként szerepel (jobbról kettővel). Nulla vonzatosságú igék előfordulnak a magyar nyelvben (pl. 'Fagy', 'Hajnalodik'), ezért a második opció hibás. A 'Fagy' egy nulla vonzatosságú ige példája, nem pedig egy jobbról egy vonzatosságú ige.

Question 5: František Běhounek 1928-ban írta meg A sarki tenger hajótöröttei című művét eredetileg gyermekeknek szánt regényként.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A sarki tenger hajótöröttei című mű az 1928-as regényének átdolgozása volt, amelyet eredetileg felnőtteknek írt, és csak 1955-ben készült el a gyermekeknek szóló változata.