Summary of Az Oszmán Birodalom és az európai nagyhatalmak története

## Bevezetés Az Oszmán Birodalom a 19. században gyors változások időszakán ment keresztül: területi veszteségek, nemzetközi konfliktusok, belpolitikai reformok, valamint az európai nagyhatalmak növekvő befolyása jellemezték. Ez az anyag összefoglalja azokat a főbb háborúkat, szerződéseket és eseményeket, amelyek az Oszmán Birodalom történelmét alakították az 1800–1914 közötti időszakban, és áttekintést nyújt ezen események okairól, lefolyásáról és következményeiről. ## Főbb konfliktusok és szerződések (kronológiai sorrendben) ### 16. század vége – 17. század eleje: Zsitvatoroki béke - **Mikor:** 1606 - **Kik között:** Habsburg Monarchia és Oszmán Birodalom > Megjegyzés: A zsitvatoroki béke lezárta a két nagyhatalom közötti hosszú harcokat, és stabilizálta a közép-európai határokat. ### 1683: Bécs második ostroma - **Bécsi csata:** 1683. szeptember 11–12. - **Következmény:** Fordulat kezdete a török közép-európai terjeszkedés ellen; ettől kezdve az oszmán befolyás Közép-Európában gyengül. ### 1774: Kücsük-Kajnardzsi béke - **Mikor:** 1774 - **Jelentőség:** Lezárta az orosz–török háborút; Oroszország jelentős előnyökhöz jutott a fekete-tengeri térségben, és jogot szerzett az ortodox hívők képviseletére az Oszmán Birodalomban. ### 1783: A Krím annektálása - **Mikor:** 1783 - **Ki:** Az Orosz Birodalom annektálta a Krímet, amivel az Oszmán Birodalom elveszített egy fontos támaszpontot az észak-fekete-tengeri térségben. ### 1798: Napóleon Egyiptomban - **Mikor:** 1798 - **Jelentőség:** Napóleon egyiptomi hadjárata meggyengítette az oszmán ellenőrzést Egyiptom felett, és megnövelte az európai érdeklődést a Közel-Kelet iránt. ### 1828–1829: Orosz–török háború és drinápolyi béke - **Lezárás:** Drinápolyi béke - **Következmény:** Az Oszmán Birodalom további területi és politikai engedményei Oroszország felé. ### 1839–1841: Oszmán–egyiptomi konfliktus - **Eredmény:** Muhammad Ali és fiai elismerése Egyiptom uralkodóiként, amivel intézményesült Egyiptom autonómiája Isztambullal szemben. ### 1841: Londoni egyezmény - **Következmény:** Törökország jogot szerzett arra, hogy a Boszporuszt és a Dardanellákat lezárja minden hadihajó előtt, különösen békeidőben. ### 1853–1856: Krími háború - **Apropó:** Vita a jeruzsálemi keresztény szent helyek védelméről - **Szövetség:** Oszmán Birodalom, Franciaország, Nagy-Britannia, Szardínia Oroszország ellen - **Lezárás:** Párizsi kongresszus (eredménye az orosz ambíciók gyengülése a térségben és az Oszmán Birodalom európai védelmének biztosítása) - **Mi nem volt az eredménye:** A krími háború nem vezetett orosz protektorátushoz az Oszmán Birodalom keresztényei felett. ### 1878: San Stefano és Berlini kongresszus - **San Stefanó-i békeszerződés:** Isztambul külvárosában (San Stefano) írták alá - **Berlini kongresszus:** Felülvizsgálta a San Stefanó-i szerződést; csökkentette Bulgária területi nyereségeinek mértékét és korlátozta az orosz befolyást. ### 1882: Urabi felkelés (Urabi) - **A felkelés célja:** Tiltakozás a nyugati hatalmak beavatkozása és Tawfíq khedive ellen - **Következmény:** „Ideiglenes” brit katonai jelenlét Egyiptomban, amely hosszú távú ténnyé vált. ### 1908: Ifjútörök forradalom - **Következmény:** II. Abdul-Hamidot rákényszerítették az alkotmány visszaállítására és a szultán abszolút hatalmának korlátozására. ### 1912–1913: Balkán-háborúk - **Következmények:** Az Oszmán Birodalom szinte teljes európai területének elvesztése; a konfliktusok a Balkán további destabilizálásához vezettek (éppen ellenkezőleg, a stabilizáció és a konfliktusok lezárása nem volt eredmény). ## Politikai és gazdasági trendek a 19. században - Az Oszmán Birodalmat a 19. században **területi visszaszorulás**, egyes régiókban a **politikai autonómia elvesztése** és az **európai nagyhatalmaktól való függőség** jellemezte. - Pénzügyileg a birodalom gyakran eladósodott volt, és **államcsődökkel** szembesült, kénytelen volt európai hiteleket és felügyeletet elfogadni. - A 19. század második felében **Né