Summary of Az imperializmus és a kolonializmus kora
Az imperializmus és a kolonializmus kora: Elemzés diákoknak és érettségizőknek
Bevezetés
Az imperialista kor (19. század vége és 20. század eleje) a nagyhatalmak intenzív terjeszkedésének időszakát jelentette, amelyek a saját határaikon kívüli területek meghódítására törekedtek. Ez a korszak kulcsfontosságú a modern világ megértéséhez: a gyarmati birodalmak kialakulásához, a gazdasági hálózatokhoz és a geopolitikai konfliktusokhoz.
Definíció: Az imperializmus a nagyhatalmak azon törekvése, hogy más államokat és területeket politikailag és gazdaságilag uralmuk alá vonjanak.
Definíció: A kolonializmus a gyarmatok létrehozásának gyakorlata az elmaradott országok politikai uralma és gazdasági kiaknázása céljából.
A gyarmati terjeszkedés fő mozgatórugói
- Gazdasági: ásványi nyersanyagok megszerzése és új piacok ipari termékek számára.
- Munkaerő: olcsó munkaerő kihasználása a gyarmatokon.
- Politikai: befolyás és presztízs növelése a nagyhatalmak között.
- Ideológiai és vallási: „civilizációs” küldetés, missziók, nemzeti rivalizálás.
- Demográfiai: reakció az európai túlnépesedésre.
Tudtad, hogy a 19. századi modern gyarmatosítást részben technikai újdonságok ösztönözték, például a gőzhajó és a távíró, amelyek lerövidítették a kommunikáció és a szállítás idejét?
Új kolonializmus vs. régebbi formái
| Kritérium | Régebbi kolonializmus (16–18. század) | Új kolonializmus (19. század) |
|---|---|---|
| Fő motívum | Kereskedelem, telepes gyarmatosítás | Ipari nyersanyagok, piacok, politikai befolyás |
| Ellenőrzés formája | Telepítés, kereskedelmi társaságok | Közvetlen politikai irányítás, befolyási övezetek |
| Technológia | Vitorláshajók, lassú kommunikáció | Gőzhajók, vasút, távíró |
Fő világhatalmak és gyarmataik
Nagy-Britannia
- A legnagyobb gyarmati birodalom, „birodalom, ahol sosem nyugszik le a nap”.
- Kulcsfontosságú gyarmatai: India és az ún. domíniumok (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Unió).
- Gazdasági kihívások: növekvő verseny az USA és Németország részéről.
Franciaország
- A második császárság (1852–1870) időszakát követően a Harmadik Köztársaság jött létre.
- Gyarmatai: Észak- és Egyenlítői-Afrika, Indokína, Madagaszkár.
- Párizs kulturális központ; belső politikai megrázkódtatások (Párizsi Kommün 1871).
Németország
- Frissen egyesült és gyorsan iparosodott; II. Vilmos császár expanzív politikát folytatott.
- Gyarmatai: Kamerun, Német Délnyugat-Afrika (Namíbia), Tanganyika (a mai Tanzánia része), területek a Csendes-óceánon.
- Feszültség Nagy-Britanniával a tengeri és gyarmati verseny miatt.
Egyesült Államok (USA)
- Gazdaságilag és technológiailag erős; demokratikus rendszer és szabad piac.
- Az 1898-as amerikai-spanyol háború eredményeként megszerezte Kubát (valójában protektorátus), Puerto Ricót, a Fülöp-szigeteket és Hawaiit.
- Aktív törekvés a befolyás szerzésére Latin-Amerikában.
Japán
- A 19. század közepi nyitás után gyors iparosodás és reformok (Meidzsi-restauráció).
- Győztes háborúk Kínával és Oroszországgal nagyhatalmi pozícióba emelték Japánt a Távol-Keleten.
Tudtad, hogy Japán Európa és az USA felé való nyitása után támogatta a szakemberek és technológiák importját, aminek köszönhetően néhány évtized alatt versenyképes ipart hozott létre?
Oroszország a 19. században
- Mezőgazdasági jellegű, elmaradottabb ország volt, abszolutista rendszerrel és jobbágysággal.
- Krími háború (1853–1856): konfliktus az Oszmán Birodalommal, amelybe Nagy-Britannia és Franciaország beavatkozott; Oroszország veresége és befolyásának elvesztése a Fekete-tenger térségében.
Definíció: A Krími háború katonai konfliktus volt a balkáni befolyásért, valamint a Boszporusz és a Dardanellák szorosok ellenőrzéséért Oroszország és az Oszmán Birodalom között, amelybe Nagy-Britannia és Franciaország beavatkozott.
Hogyan befolyásolta az imperializmus a világot (gyakorlati hatások)
- Gazdasági újraelosztás: az ipari nagyhatalmak a termékek exportjából és a nyersanyagok importjából gazdagodtak.
- Kultúra és nyelv: az európai nyelvek, vallások
Sign up for the full summaryAlready have an account? Sign in
Imperializmus kora és gyarmatosítás
Klíčové pojmy: Imperializmus = a nagyhatalmak törekvése más államok uralására, Kolonializmus = a gyarmatok politikai uralma és gazdasági kiaknázása, Fő motívumok: nyersanyagok, piacok, presztízs, munkaerő, Az új kolonializmus gőzhajókat, vasutakat és távírót használt, Nagy-Britannia: a legnagyobb gyarmati birodalom, kulcsfontosságú India és a domíniumok, Franciaország: gyarmatok Afrikában és Indokínában, belső megrázkódtatások (Párizsi Kommün), Németország és USA: növekvő verseny a világban és a gyarmatokon, Japán gyorsan iparosodott és nagyhatalommá vált Ázsiában, Oroszország: a krími háborúban elszenvedett vereség gyengítette befolyását, Az ellenőrzés formái: közvetlen igazgatás, protektorátus, érdekszférák, A kolonializmus infrastrukturális változásokhoz és hosszú távú konfliktusokhoz vezetett, A 20. századi dekolonizáció a klasszikus kolonializmus következménye és egyben vége is volt