Shrnutí na A vértranszfúziók és az őssejt-transzplantáció patofiziológiája
Transzfúziók és őssejt-transzplantáció patofiziológiája
Bevezetés
A vérátömlesztés (transzfúzió) orvosi beavatkozás, melynek során a páciens vért vagy vérkészítményeket kap a vérvolumen helyreállítása, a szövetek oxigénellátásának javítása vagy a hiányzó vérkomponensek pótlása érdekében. Ez az anyag összefoglalja a transzfúziók patofiziológiáját, indikációit, kockázatait és lehetséges szövődményeit, érthetően és gyakorlatiasan.
Definíció: A vérátömlesztés a teljes vér vagy annak alkotóelemeinek (vörösvértest-koncentrátum, trombocita-koncentrátum, plazma, izolált koncentrátumok) terápiás célból történő beadása egy másik személynek.
Főbb transzfúziós indikációk
- Vérvolumen pótlása (pl. akut vérzés esetén)
- Albuminoldatokat alkalmaznak, súlyos sokk esetén teljes vér is adható.
- A szövetek oxigénellátásának javítása (anaemia)
- Az eritrocita-koncentrátum (vörösvérsejt-koncentrátum) növeli a Hb-t, és ezzel az O2-szállító kapacitást.
- Vérzés kontrollálása vagy megállítása
- Trombocitopénia vagy koagulopátia esetén trombocita-koncentrátumot, friss fagyasztott plazmát vagy specifikus koagulációs faktorokat adnak.
- Az immunitás fokozása
- Intravénás immunglobulinok (Ig) bizonyos fertőző vagy immunállapotokban.
- Agranulocitózis
- Granulocita-koncentrátumot adnak súlyos fertőzések esetén agranulocitózisban.
Definíció: Az eritrocita-koncentrátum egy vörösvérsejt-koncentrátum, melyet anaemia kezelésére szánnak azzal a céllal, hogy javítsa a szövetek oxigénellátását.
A transzfúzió immunizációs aspektusai
- Allogén transzfúzió során idegen antigének (aloantigének) kerülnek a recipiens szervezetébe.
- Az antigének fő forrásai a leukociták, a trombociták (HLA-antigének) és a plazma polimorf fehérjéi.
- Az immunizáció a recipiensben antitestképződéshez vezethet, ami növeli a késői hemolitikus reakciók vagy a jövőbeni transzfúziók előtti szenzibilizáció kockázatát.
A transzfúzió kockázatai és mellékhatásai
Az alábbiakban felsoroljuk a főbb kockázati területeket és patofiziológiai alapjaikat.
1) Fertőzés átvitele
- A szűrés ellenére fennáll a vírusok (HBV, HCV, HIV, CMV) és baktériumok átvitelének elméleti kockázata.
- Ezért donorvizsgálatokat, izolációt és speciális tárolási eljárásokat végeznek.
2) Vastúlterhelés (szekunder hemokromatózis)
- Egy 400 ml vér transzfúziója körülbelül 200 mg Fe-t tartalmaz; ismételt transzfúziók esetén a vas felhalmozódik, mivel a szervezetnek nincs hatékony mechanizmusa a kiválasztására.
- A vas felhalmozódásának következményei:
- Májkárosodás: a vas lerakódása a hepatocitákban és a Kupffer-sejtekben is cirrózis és hepatocelluláris karcinóma kockázatához vezet.
- A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek károsodása: ún. bronzdiabétesz alakulhat ki az inzulintermelő sejtek pusztulása következtében.
- Szívkárosodás: kardiomegália és szívműködési zavarok a vas lerakódása következtében.
- A toxicitás patofiziológiája: a vas katalizálja a Fenton-reakciót, pl. $$\ce{H2O2 + Fe^{2+} -> HO^- + OH\cdot + Fe^{3+}}$$ ahol a hidroxilgyök OH\cdot egy erős reaktív oxigénfajta (ROS), amely károsítja a biomolekulákat.
Tudtad, hogy ismételt, keláció nélküli transzfúziók esetén életveszélyes rendellenességek alakulhatnak ki a vas szervekben való felhalmozódása miatt?
3) A 2,3-BPG csökkenése és az endogén vérképzés gátlása
- A 4 °C-on tárolt vérben a 2,3-biszfoszfoglicerát (2,3-BPG) koncentrációja csökken az eritrocitákban, ami növeli a hemoglobin O2 iránti affinitását (a disszociációs görbe balra tolódása) és átmenetileg csökkenti az O2 felszabadulását a szövetekbe.
- Megjegyzés: az adagolást követő több mint 24 óra elteltével a 2,3-BPG koncentrációja emelkedni kezdhet, és ezzel javulhat az eritrociták O2-szállító képessége.
- A transzfúzió utáni Hb-szint emelkedése csökkenti a vesék eritropoetin (EPO) termelésére irányuló stimulációját, ami a recipiensnél a vérképzés átmeneti gátlásához vezet.
4) Szívritmuszavarok
- A jelentősen hideg (nem melegített) készítmény gyors beadása centrális vén
Sign up for the full summaryAlready have an account? Sign in
Vérátömlesztés - alapok
Klíčové pojmy: A transzfúziók pótolják a térfogatot, javítják az oxigénellátást és pótolják a hiányzó vérkomponenseket., Az eritrocitatömeg (vörösvértest-koncentrátum) vérszegénység kezelésére szolgál, és növeli a Hb-t (hemoglobint) és az oxigenizációt., Az allogén transzfúziók alloantigéneket juttatnak be a leukocitákból, trombocitákból és plazmafehérjékből., Az ismételt transzfúziók vas felhalmozódásához vezetnek, körülbelül 200 mg Fe/400 ml vér arányban., Fenton-reakció: $$\ce{H2O2 + Fe^{2+} -> HO^- + OH\cdot + Fe^{3+}}$$ magyarázza a vas toxicitását., A tárolt vérben a 2,3-BPG (2,3-biszfoszfoglicerát) csökkenése növeli a Hb oxigén iránti affinitását (balra tolódás)., Akut hemolitikus reakció ABO inkompatibilitás esetén alakul ki, DIC (disszeminált intravaszkuláris koaguláció) és akut veseelégtelenség kockázatával., A késleltetett hemolitikus reakció 1–2 héten belül jelentkezik, IgG opsonizációval és extravaszkuláris hemolízissel.