Summary of # A színházi tér és a szcenográfia fejlődése
A színházi tér és a szcenográfia fejlődése: A történelemtől napjainkig
Bevezetés
Röviden áttekintjük, hogyan alakította át a technológiai fejlődés a 19. és 20. század fordulóján a színházi gyakorlatot és a szcenográfiát. Fókuszálunk az elektromosság, a vetítések és az olyan innovatív koncepciók hatására, mint a „totális színház” vagy a theatergraph, valamint az avantgárd konkrét cseh példáira.
Definíció: A szcenográfia ebben a szövegben a színpadi tér megteremtésére használt technikai és vizuális eszközöket jelenti (fény, vetítések, konstrukciók, mozgatható elemek), nem pedig történelmi áttekintést vagy színészi játékot.
Főbb technológiai változások a 20. század elején
Az elektromosság a színházban
- Az elektromosság lehetővé tette a fényforrások pontos vezérlését és a színpadi atmoszféra gyors változtatását.
- Felváltotta a gyertyákat és a gázvilágítást, növelte a biztonságot, és lehetővé tette az intenzív reflektorfények használatát.
Definíció: Reflektorfény = erős, keskeny fénysugár, amely egy adott helyet vagy személyt emel ki a színpadon.
Vetítés és film a színházban
- A 20. század elején a film néma és technikailag tökéletlen volt, mégis gyorsan bevált eszközként a zökkenőmentes díszletváltásokhoz és olyan jelenségek megjelenítéséhez, amelyek egyébként költségesek vagy lehetetlenek lettek volna.
- Az első vetítési kísérletek már a 18. század első felére nyúlnak vissza (Athanasius Kircher: állóképek plusz lencsék viharok, démonok stb. megjelenítésére).
Érdekesség: Erwin Piscator 1935-ben némafilmet integrált az előadásaiba, és A TOTÁLIS SZÍNHÁZ koncepcióján dolgozott Walter Gropiusszal együtt.
Theatergraph (színház + biográf)
- A színészi játék és a filmvetítés ötvözése.
- Tüllfüggöny/vetítővászon bevezetése: a színészek áttetsző függöny mögött játszanak; megvilágításkor a színészek a vetítőfelület részévé válnak, és létrejön egy „kettős kép” (vetítés + színész).
A „totális színház” koncepciója és a rugalmas tér
- A „totális színház” célja az volt, hogy egy egységes rendszert hozzon létre, amely mind a rendezőt, mind a nézőt kielégíti, felhasználva a kor legjobb technikáit.
- Az elképzelés: a színpadot és a nézőteret egy egységgé kapcsolni, és egy új, rugalmas játéktér felületet létrehozni.
A cseh út a totális színházhoz
- Josef Svoboda hasonló célokat követett Csehszlovákiában: többfunkciós modern színház, rugalmas játéktér.
- A D34 Színház (1933), E. F. Burian és M. Kouřil technikus vezetésével, egy baloldali orientációjú avantgárd színpad volt; minden évadban megváltoztatta a nevét.
Definíció: Többfunkciós játéktér = olyan színpad, amelyet úgy terveztek, hogy gyorsan változtathassa formáját és funkcióit az előadás igényei szerint (mozgatható falak, különböző szintek, vetítések, moduláris világítás).
Példák rendezésekre és rendezői gyakorlatra
- Burian Máj című rendezése: a hagyományos díszletek elhagyása, dinamika és gyors helyszínváltások.
- Osvobozené divadlo (a Devětsil színházi részeként jött létre, 1925): Voskovec, Werich, Jaroslav Ježek; a rendezések kritizálták a politikát, a munkanélküliséget és a társadalom ostobaságát, hangsúlyt fektettek a képzeletre és a poétizmusra.
Tudtad, hogy az Osvobozené divadlo konstruktivista elvekből és gyors rendezési változásokból indult ki, amelyek megfeleltek Voskovec és Werich szatirikus és ritmikus színészi stílusának?
Kapcsolat más irányzatokkal: abszurd és epikus színház
- A második világháború után egyre inkább előtérbe kerültek az olyan formák, mint az abszurd dráma és az epikus színház.
- A Staniszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko által alapított Moszkvai Művész Színház (MCHAT) fontos intézmény maradt, amely befolyásolta a színészi és rendezői gyakorlatot (különösen a karakterrel és a szöveggel való szisztematikus munkára helyezett hangsúlyt).
Kiválasztott megközelítések összehasonlítása
| Irányzat / elem | Fő jellemző | Technikai eszközök | Cél a díszlettervezésben |
|---|---|---|---|
| Theatergraph | Film és élő színészi játék ötvözése | Vetítőfelületek, tüllfüggöny, vetí |
Already have an account? Sign in
Színház és színpadtervezés – technikai fejlődés
Klíčové pojmy: Az elektromosság lehetővé tette a pontos és biztonságos színházi világítást, A vetítés segített gyorsan változtatni a jeleneteket és jelenségeket megjeleníteni, Athanasius Kircher már a 18. században kísérletezett a vetítéssel, A Theatergraph ötvözi az élő színészi játékot és a filmet egy tüllfüggöny segítségével, A totális színház összekapcsolja a színpadot és a nézőteret egy egységes térré, Josef Svoboda Csehországban népszerűsítette a rugalmas, többfunkciós színházat, A D34 Színház (E. F. Burian) csökkentette a díszleteket és növelte az előadások dinamikáját, Az Osvobozené divadlo konstruktivista elemeket és szatírát használt, Gyakorlati tippek: áttetsző függönyök, moduláris platformok, világítási teszt színészekkel, A vetítésnek ki kell egészítenie az akciót és az érzelmeket, nem pedig elnyomnia azokat, A kettős kép a vetítés és az élő színész együttes megjelenésével jön létre