Test na A növények ásványi táplálkozása

Question 1: A növények nem képesek aktívan változtatni a rizoszféra pH-ját, mivel az ásványi tápanyagok gyökerek általi felvétele nincs kimutatható hatással a talaj kémiai összetételére.

A. Yes

B. No

Explanation: A növények aktívan változtatják a rizoszféra pH-ját. Például a nitrátionok (NO3-) felvételekor a rizoszféra lúgosabbá válik, míg az ammóniumionok (NH4+) felvételekor savasabbá. Ezenkívül a gyökerek szerves anyagokat, például savakat és cukrokat is kiválasztanak, amelyek közvetlenül és közvetve is befolyásolják a talaj kémiai összetételét.

Question 2: Melyik állítás írja le pontosan a fitoszideroforok működését a növények vasfelvételi folyamatában?

A. Membránhoz kötött enzimek, amelyek a gyökerek felületén minden növényben Fe3+-at Fe2+-vá redukálnak.

B. Biztosítják a vas xilémen keresztüli transzlokációját szerves savakkal alkotott komplexek formájában.

C. Ezek a fűfélék gyökerei által kiválasztott specifikus kelátképzők, amelyek a vas megkötése után lehetővé teszik a kelátkomplex felvételét a sejtbe, majd annak intracelluláris redukcióját.

D. A felesleges vas fitoferritinek formájában történő tárolására szolgálnak a vakuólumokban.

Explanation: A fitoszideroforok a fűfélék gyökerei által kiválasztott specifikus kelátképzők. Ezek a kelátképzők megkötik a vasat, és az így létrejövő kelátkomplexet a sejt felveszi, ahol a vas intracelluláris redukciója történik. Ez a mechanizmus kizárólag a fűfélékre jellemző.

Question 3: A citokininek csoportjába tartozó fitohormonok közvetlenül szabályozzák a nitrátionok felvételét a növényi gyökerekbe.

A. Yes

B. No

Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a citokininek csoportjába tartozó fitohormonok indukálják a nitrátreduktáz enzim termelődését, amely részt vesz a nitrátionok asszimilációjában. A nitrátionok felvételének, transzlokációjának és asszimilációjának szabályozását leíró diagramban a citokininek nincsenek feltüntetve a nitrátionok felvételének vagy a transzportergének expressziójának közvetlen szabályozójaként.

Question 4: A nitrogénáz enzim ellenálló az oxigén jelenlétével szemben a környezetben.

A. Yes

B. No

Explanation: A nitrogénáz enzim visszafordíthatatlanul károsodik az oxigén hatására.

Question 5: Melyik állítás írja le helyesen a szimbiotikus nitrogénfixáció folyamatának egy részét a növény és a baktérium között?

A. A nod-faktorok hatására a gazdanövény gyökérszőreinek felszínén lévő lektinek aktiválódása megkönnyíti a baktériumok bejutását.

B. A Rhizobium baktériumok a növényi gyökerekből származó flavonoidokra válaszul indukálják a nod-gének expresszióját és nod-faktorok termelését.

C. Az ammóniumionok nitrátokká alakulása (nitrifikáció) kulcsfontosságú fázis a gyökérgümő-szimbiózis kialakulásában.

D. A baktériumok kéregsejtekbe való bejutása után először a molekuláris nitrogén közvetlen fixációja történik a nitrátreduktáz enzim által.

Explanation: A 0. és 1. opció pontosan leírja a szimbiotikus kapcsolat kialakulásának fázisait, ahogy azt a StudyFi tananyagok „A SZIMBIOTIKUS KAPCSOLAT KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA” című részében olvashatjátok. Pontosabban, a növényi gyökerekből származó flavonoidok kiválasztása váltja ki a Rhizobium baktériumoknál a nod-gének indukcióját és a nod-faktorok termelését (1. és 2. pont). A nod-faktorok ezután aktiválják a lektineket a növény gyökérszőreinek felszínén, ami megkönnyíti a baktériumok bejutását (3. pont). A 2. opció a nitrifikációt írja le, ami a nitrogén átalakulásának folyamata a talajban, nem pedig a szimbiotikus fixáció fázisa. A 3. opció hibás, mert a molekuláris nitrogén fixációját a nitrogénáz enzim végzi, nem pedig a nitrátreduktáz (amely a nitrátok redukciójára szolgál), ráadásul ez nem „először” a bejutás után történik, hanem csak a bakteroidok és a leghemoglobin képződése után (5. és 6. pont).