Summary of A nemzetközi kapcsolatok fejlődése

## Bevezetés A nemzetközi kapcsolatok az államok és más szereplők közötti kölcsönös politikai, gazdasági, katonai és kulturális interakciók összessége a nemzetközi színtéren. Ez az anyag összefoglalja a nemzetközi kapcsolatok fejlődését a 17. századtól a 20. század végéig, kiemelve a főbb eseményeket, a politikai motivációk változásait és a nemzetközi intézmények létrejöttét. Az anyag önálló tanulásra készült, és nem igényel előzetes mélyreható ismereteket. ## 1. 17. század: Átmenet a vallástól az érdekekhez ### Háttér A 17. században a vallás hosszú ideig meghatározó tényező volt a külpolitikában: a katolikus és protestáns Európa közötti viták formálták a szövetségeket és a konfliktusokat. > Definíció: Vesztfáliai elv – egy olyan rendszer, amelyben a szuverén államok saját érdekeik és területi integritásuk alapján cselekszenek, ahelyett, hogy elsősorban vallási vagy nemzetek feletti tekintélyekre támaszkodnának. ### Példák és jelentőség - Richelieu bíboros (Franciaország) újfajta politikát képviselt: nem csupán vallási hűség, hanem az államérdek vezérelte. Azon az oldalon állt, amely Franciaországot erősíthette. - Ez a megközelítés az államérdekek racionalizálásához és a vallási elsőbbség meggyengüléséhez vezetett a külpolitika irányításában. Tudtad, hogy Richelieu-t a modern állampolitika úttörőjének tekintik azért, mert az állam hatalmi érdekeit a vallási hovatartozás elé helyezte? ## 2. Vesztfáliai béke (1648) ### Mi történt A Vesztfáliai béke lezárta a harmincéves háborút, és megerősítette az államok szuverenitásának elveit. > Definíció: Szuverenitás – az állam joga, hogy saját belső ügyeiről külső beavatkozás nélkül döntsön. ### Következmények - Területi átrendeződés a győztes hatalmak között. - A legnagyobb nyertes: Franciaország, amely megerősítette hatalmát Közép-Európában. ### Gyakorlati hatás - A vallás szerepének csökkenése az államközi kapcsolatok kezelésében. - A modern államrendszer megszületése, mint a nemzetközi kapcsolatok fő szereplője. ## 3. Bécsi kongresszus (1815) ### Kontextus A Bécsi kongresszus lezárta a napóleoni háborúkat, és átrendezte az erőviszonyokat Európában. > Definíció: Restauráció – arra irányuló törekvés, hogy visszaállítsák a forradalom előtti politikai berendezkedést és a stabilitást a háborús változások után. ### Főbb pontok - Fő nagyhatalmak: Ausztria, Oroszország, Poroszország, Nagy-Britannia, részben Franciaország is mint legyőzött, de újra beillesztett szereplő. - Cél: az erőegyensúly helyreállítása és a további forradalmi terjeszkedések megakadályozása. Tudtad, hogy a Bécsi kongresszus létrehozta az „erőegyensúly” rendszerét, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza egyetlen nagyhatalom dominanciáját, és ezzel csökkentse a nagy európai háborúk valószínűségét? ## 4. 20. század: alakító konfliktusok és új rendek A 20. században három fő konfliktus alapjaiban változtatta meg a nemzetközi rendszert: az első világháború, a második világháború és a hidegháború. ### a) Első világháború (1914–1918) - Főbb blokkok: Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, később Olaszország és az USA) vs. Központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom, Bulgária). > Definíció: Versailles-i békeszerződés – az 1919-es békeszerződés, amely szigorú feltételeket és jóvátételt rótt Németországra. #### Következmények - Az Osztrák–Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom felbomlása. - Új államok létrejötte Közép- és Kelet-Európában, beleértve Csehszlovákiát is. - Monarchiák bukása Németországban és Oroszországban. - Az USA felemelkedése világhatalommá. - A Népszövetség megalakulása mint az első nemzetközi szervezet, amely a kollektív biztonságra törekedett. Tudtad, hogy a versailles-i békeszerződés olyan jóvátételt rótt ki, amely megterhelte a Weimari Köztársaság gazdaságát, és hozzájárult a németországi politikai instabilitáshoz? ### b) Második világháború (1939–1945) - A háború azzal kezdődött, hogy Németország megtámadta Lengyelországot 1939. szeptember 1-