Test na A mikroökonómia alapjai
Közgazdaságtan alapjai: GDP, IS-LM, Infláció és Fiskális politika
Makroökonómia alapjai Nemzeti és hazai termék (GDP) Nemzeti számlarendszer és a GDP Makroökonómia – pénz és pénzügyi piacok IS-LM modell: az IS görbe és az aggregált kereslet IS-LM modell: politika és reakciók Fiskális politika és a makroökonómia Monetáris politika és fiskális kapcsolatok Nemzetközi fiskális és monetáris politika Közpénzügyek és a nyitott gazdaság Adók és a fiskális politika Közpénzügyek és az adósságpolitika Infláció és pénz: alapok és kapcsolatok Monetáris politika és a pénzkínálat Infláció és pénz: monetáris politika és a piac IS-LM modell: az LM görbe és a monetáris politika Aggregált kínálat és kereslet Munkaerőpiac és a munkanélküliség A monetáris politika alapjai Monetáris politika és az infláció Nyitott gazdaság – makroökonómiai alapok Nyitott gazdaság – árfolyamok és pénzügyek Nyitott gazdaság – modellek és politika Gazdasági ciklus és növekedés – makroökonómia Gazdasági ciklus és növekedés – növekedés és növekedési elméletek
20 questions
Question 1: A hazai valuta reálfelértékelődése növeli a termékek és szolgáltatások nettó exportját.
A. Yes
B. No
Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a hazai valuta reálfelértékelődése csökkenti a termékek és szolgáltatások nettó exportját, vagy növeli a nettó importot. Ezzel szemben a hazai valuta reálleértékelődése növeli a nettó exportot.
Question 2: Milyen hatással van a költségvetési hiány növekedése ceteris paribus a hazai valutára egy nyitott gazdaságban, a StudyFi tananyagok szerint?
A. A hazai valuta reálleértékelődését váltja ki.
B. A hazai valuta reálfelértékelődését váltja ki.
C. A külföldről érkező nettó beruházások csökkenését okozza.
D. Nincs közvetlen hatása az árfolyamra.
Explanation: A StudyFi tananyagok egyértelműen kimondják, hogy „A költségvetési hiány növekedése cet. par. a hazai valuta reálfelértékelődését váltja ki”, és hogy „Megbomlik a külső egyensúly: a hazai valuta felértékelődik, amíg a nettó import nem növekszik a magasabb külföldi beruházásoknak megfelelő szintre.”
Question 3: A fizetési mérleg könyvelési egyensúlya mindig azt jelenti, hogy a gazdaság külső egyensúlyban van.
A. Yes
B. No
Explanation: Bár a fizetési mérleg könyvelési egyensúlya a hitel- és tartozik tételek összegeinek egyenlőségét fejezi ki, ez nem jelenti a gazdaság külső egyensúlyát, mivel nem egyensúlyi helyzetről van szó. A külső egyensúly az az állapot, amikor a folyó fizetési mérleg egyenlegét a pénzügyi mérleg ellentétes egyenlege kiegyenlíti.
Question 4: A StudyFi tananyagok szerint melyik tényező teszi elsődlegesen lehetővé a valutaárfolyamok túllövését a pénzkínálat növelése után, és mi ennek a közvetlen hatása a hazai kamatlábra?
A. A valutaárfolyamok rendkívül rugalmasak, míg a bérek és az áruk árai rövid távon merevek, ami a hazai kamatláb azonnali csökkenéséhez vezet.
B. A tökéletesen rugalmas árak és bérek lehetővé teszik a valutaárfolyam számára, hogy közvetlenül az új egyensúlyi szintre depreciálódjon, miközben a hazai kamatláb változatlan marad.
C. A valutaárfolyamok merevek, de a bérek és az áruk árai rugalmasak, ami a hazai kamatláb kezdeti emelkedését okozza.
D. Az arbitrázs költségei nullák, és a hazai kamatláb azonnal kiegyenlítődik a külföldivel, megakadályozva ezzel a túllövést.
Explanation: A StudyFi tananyagok szerint a valutaárfolyamok túllövését az okozza, hogy „a valutaárfolyamok rendkívül rugalmasak, a bérek és az áruk árai rövid távon merevek”. A pénzkínálat növelésének következtében, amikor az árszínvonal nem azonnal igazodik, a reálpénzkínálat megnő, ami a hazai kamatláb azonnali csökkenéséhez vezet. A befektetők ekkor nem akarnak koronaalapú eszközöket tartani, és a korona jobban leértékelődik, mint amennyit az új egyensúlyi szintje indokolna (túllő).
Question 5: A nyitott gazdaság aggregált kereslete a hazai fogyasztási kiadások, a magán hazai beruházási kiadások, a kormányzati áru- és szolgáltatásvásárlások, valamint a nettó export összegeként definiálható.
A. Yes
B. No
Explanation: A nyitott gazdaság aggregált kereslete (AD) egyenlő C (hazai fogyasztási kiadások) + I (magán hazai beruházási kiadások) + G (kormányzati áru- és szolgáltatásvásárlások) + X (export értéke) – M (import értéke). Mivel X – M = nettó export, az állítás igaz.