Test na A mikro- és makroökonómia alapjai

Mikro- és makroökonómia alapjai: Teljes elemzés és összefoglalás

Question 1 of 50%

Az optimális termelési tényező-allokáció a termelésben akkor valósul meg, ha a technikai helyettesítés határrátája (MRTS) egyenlő a kibocsátási árak arányával (Px/Py).

A mikroökonómia alapjai Kereslet és rugalmasság Fogyasztói magatartás Döntéshozatal és kockázat Nemzetközi makroökonómia Aggregált kereslet és multiplikátorok Monetáris politika és pénzpiacok IS-LM és gazdaságpolitika Makroökonómiai politika és AS-AD Munkapiac, munkanélküliség és infláció Fiskális politika és államháztartás Gazdasági ciklusok és monetáris hatások Nemzetközi közgazdaságtan Termelés és költségek Piaci struktúrák és verseny Monopólium és szabályozás Oligopólium és monopolista verseny Termelési tényezők piacai Mikroökonómia Állami beavatkozás és piaci kudarcok A makroökonómia alapjai Nemzeti számlarendszer és GDP Hosszú távú gazdasági növekedés és intézmények

20 questions

Question 1: Az optimális termelési tényező-allokáció a termelésben akkor valósul meg, ha a technikai helyettesítés határrátája (MRTS) egyenlő a kibocsátási árak arányával (Px/Py).

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyag szerint az optimális termelési tényező-allokáció a termelésben akkor valósul meg, ha az MRTS egyenlő a bemeneti árak arányával (w/r), nem pedig a kibocsátási árak arányával (Px/Py). A kibocsátási árak aránya (Px/Py) a fogyasztási hatékonyság (MRSC = Px/Py) és a termelési-fogyasztási hatékonyság (MRPT = Px/Py = MRSC) szempontjából releváns.

Question 2: Az alábbi feltételek közül melyiknek kell teljesülnie a cserehatékonyság eléréséhez?

A. A terméktranszformáció határrátája (MRPT) minden vállalat számára azonos.

B. A termelési tényezők határterméke minden vállalat számára azonos.

C. A helyettesítés határrátája (MRSC) egy árupár között minden fogyasztó számára azonos.

D. A munka és tőke technikai helyettesítésének határrátája (MRTS) mindkét termék előállítása során azonos.

Explanation: Cserehatékonyság akkor áll fenn, ha a megtermelt javakat nem lehet úgy újraosztani a fogyasztók között, hogy valaki jobban járjon anélkül, hogy más rosszabbul járna. Ennek a hatékonyságnak az eléréséhez az a feltétel, hogy a helyettesítés határrátája (MRSC) egy árupár között minden fogyasztó számára azonos legyen.

Question 3: Az állami mikroökonómiai politika korrigálhatja a negatív externáliák okozta piaci kudarcokat adóztatás vagy kibocsátási kvóták (engedélyek) segítségével.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A StudyFi tananyag szerint az állami mikroökonómiai politika az externáliák kezelésére beavatkozási eszközként adókat és kibocsátási korlátokat (kvótákat/engedélyeket) alkalmaz.

Question 4: Miért vezetnek az externáliák erőforrások nem hatékony elosztásához a szabadpiacon?

A. A vállalatok csak a magánköltségeket és -hasznokat veszik figyelembe, nem pedig az összes (társadalmi) költséget és hasznot.

B. A piac nem képes összehangolni a keresletet a kínálattal a relatív árak különbsége miatt.

C. Negatív externáliák esetén a termelés túl magas, mert a határköltség alacsonyabb, mint a teljes határköltség.

D. Pozitív externáliák esetén a termelés túl alacsony, mert a határhaszon alacsonyabb, mint a teljes határhaszon.

Explanation: A piaci kudarc externáliák esetén azért következik be, mert a vállalatok csak a magánköltségeket és -hasznokat veszik figyelembe, nem pedig az összes (társadalmi) költséget és hasznot. Ennek következtében negatív externáliák esetén a termelés túl magas (MC < SMC), pozitív externáliák esetén pedig túl alacsony (MU < SMU), ami ineffektivitáshoz vezet. A relatív árak különbségére vonatkozó opció a tökéletlen versenyre vonatkozik, nem az externáliákra.

Question 5: A rágógumi piacát részleges egyensúlyi modellel lehet vizsgálni, mert a rágógumi árának változása elhanyagolható hatással van más termékek keresletére és kínálatára.

A. Ano

B. Ne

Explanation: A részleges egyensúlyi modell feltételezi, hogy a vizsgált piac „elszigetelt” más piacoktól, és önállóan vizsgálható. Az anyagok szerint a rágógumi piaca részleges egyensúlyi modellel vizsgálható, mivel az árának változása elhanyagolható hatással van más termékek keresletére és kínálatára.