Summary of A mentális állapot vizsgálata büntetőeljárásban

## Bevezetés Az anyagi büntetőjog (Büntető Törvénykönyv) szabályozza, hogy mi minősül bűncselekménynek, melyek a fajtái, és milyen büntetések szabhatók ki. Védelmi, megelőző, represszív és szabályozó funkciót tölt be, és többek között az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájából indul ki. A 40/2009. sz. törvény az anyagi büntetőjogot általános és különös részre felosztja. ## Általános rész: alapfogalmak ### Mi a bűncselekmény > Bűncselekmény az a jogellenes cselekmény, amely a büntető törvénykönyvben meghatározott ismérveket mutatja. - Nem minden jogellenes cselekmény büntetendő. - A büntetőjogi felelősség megállapításához meghatározott bűnösség (szándékosság vagy a büntető törvénykönyv által kifejezetten elegendőnek tartott gondatlanság) szükséges. ### Bűncselekmény — felosztás | Típus | Jellemző | Büntetési tétel (áttekintés) | |---|---:|---:| | Szabálysértés | Más jogszabály rendezi, nem bűncselekmény | - | | Szabálysértés vs. fiatalkorúak bűncselekménye | Fiatalkorúak bűncselekménye = fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény | - | | A szabálysértések nincsenek a Büntető Törvénykönyvben | - | - | | A szabálysértések nem bűncselekmények | - | - | ### Bűntettek és vétségek | Kategória | Mi tartozik ide | Megjegyzés | |---|---:|---:| | Vétségek | Minden gondatlan bűncselekmény és az 5 évig terjedő felső büntetési tétellel járó szándékos cselekmények | Általában kevésbé súlyos | Bűntettek | Minden olyan bűncselekmény, amely nem vétség | Nagyobb társadalmi veszélyesség ### Fiatalkorúak bűncselekménye > A fiatalkorúak bűncselekménye egy $15$–$18$ éves fiatal által elkövetett bűncselekmény. - Fiatalkorúak esetében gyakran csökkentik a büntetési tételt (pl. felére). ### Bűnösség (a bűncselekmény szubjektív oldala) > A bűnösség az elkövető cselekményhez és következményhez fűződő belső viszonya; a bűncselekmény tényállásának kötelező eleme. - **Szándékosságra** és **gondatlanságra** oszlik. - Szándékosság: egyenes (az elkövető akarta a következményt) és eshetőleges (az elkövető tudta, hogy a következmény be fog következni, és ebbe belenyugodott). - Gondatlanság: tudatos (az elkövető számított a következmény lehetőségére, de bízott abban, hogy az nem következik be) és hanyagság (az elkövetőnek nem volt tudomása, de tudnia kellett volna, és tudhatott is volna). ### További fogalmak az általános részben - Életkor - Beszámíthatatlanság - Végszükség - Jogos védelem - Egészségkárosítás és súlyos testi sértés > Definíció: A beszámíthatatlanság olyan állapot, amikor az elkövető nem képes felismerni cselekménye jelentőségét, vagy nem képes e felismerésnek megfelelően cselekedni, ezért nem büntethető. ## Különös Rész: egyes bűncselekmények - A Különös Rész tartalmazza az egyes bűncselekmények leírását, tényállását és a büntetési tételeket. - Minden leírás tartalmazza a tényállási elemeket, a lehetséges bűnösségi formákat és a büntetési tételt. ## Gyakorlati példák 1. Egy sofőr elüt egy gyalogost a zebrán: ha a sofőr tudott a kockázatról és akarta a következményt, akkor szándékosságról van szó; ha kockáztatott, de bízott benne, hogy nem történik baj, akkor tudatos gondatlanságról van szó. 2. Egy 17 éves fiatalkorú lopást követ el: vétségként ítélik meg, a büntetési tétel csökkentésének lehetőségével. 3. Egy orvos tévedésből rossz gyógyszert ad be, holott gondosan kellett volna eljárnia: tudattalan gondatlanságról van szó, ha nem felelt meg az ellátás standardjának. ## A bűnösség megállapításának áttekintése (táblázat) | Bűnösség formája | Leírás | Példa | |---|---:|---| | Egyenes szándék | Az elkövető akarta a következményt | Szándékos testi sértés | Esetleges szándék | Az elkövető tudta, hogy a következmény be fog következni, és ebbe belenyugodott | Robbanás szándékos gyújtogatás során | Tudatos gondatlanság | Az elkövető előre látta a következmény lehetőségét, de bízott abban, hogy az nem fog bekövetkezni | A vezető gyorshajtással kockáztat | Gondatlan gondatlanság | Az elkövető nem tudta, de tudnia kellett volna és tudhatott vo