Koragyermekkori fejlődés

A gyermek koragyermekkori fejlődése: Átfogó útmutató a kulcsfontosságú szakaszokhoz 3 éves korig diákok számára

TL;DR / Rövid összefoglaló

A gyermek koragyermekkori fejlődése, amely a fogantatástól három éves korig tartó időszakot öleli fel, kritikus fázis a személyiség és a kulcsfontosságú készségek kialakulásában. Ez az átfogó elemzés lefedi a prenatális, perinatális, újszülött-, csecsemő- és kisgyermekkor időszakát, részletesen bemutatja a fizikai, pszichikai, szociális és nyelvi fejlődést, valamint az azt befolyásoló tényezőket. Ezen szakaszok ismerete alapvető fontosságú mind a diákok, mind a szülők számára, segít megérteni minden gyermek egyedi útját az önállóság felé. Ideális gyermek koragyermekkori fejlődése összefoglaló érettségihez és vizsgákhoz.

Bevezetés a gyermek koragyermekkori fejlődésébe

A gyermek koragyermekkori fejlődése egy lenyűgöző és dinamikus időszakot jelent, amely már a fogantatással elkezdődik és körülbelül három éves korig tart. Az élet első évei során hihetetlen változások mennek végbe a fizikai, kognitív, érzelmi és szociális fejlődésben. Ezen szakaszok megértése kulcsfontosságú a pszichológia, pedagógia hallgatói, valamint a szülők számára, akik támogatni szeretnék gyermekük optimális fejlődését. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a gyermek koragyermekkori fejlődésének jellemzőit és tárgyaljuk annak kulcsfontosságú szakaszait.

A gyermek koragyermekkori fejlődése: Kulcsfontosságú szakaszok és jellemzők

Prenatális időszak: Élet a születés előtt

A prenatális időszak, más néven méhen belüli fejlődés, körülbelül 9 naptári hónapig (40 hétig) tart, és a fogantatással kezdődik. Ez az az időszak, amikor a magzat az anya testében fejlődik, és fejlődését számos tényező befolyásolja.

A prenatális fejlődés három fázisa:

• Zigóta: A megtermékenyítés után 14 napig tart. Intenzív sejtosztódás zajlik, és megjelennek az idegrendszer első jelei.
• Embrionális (csíra-) fázis: A 14. naptól a 63. napig. Kialakulnak a szervek, és az embrió egy úgynevezett rövidített filogenezisen megy keresztül, amikor az alacsonyabb rendű állatok bizonyos jegyeit mutatja (pl. kopoltyúval lélegzik, farka van).
• Fetális (magzati) fázis: A 63. naptól a szülésig. Kialakulnak a tipikusan emberi szervek és az idegrendszer. Az anya biztosítja a külső környezettel való kapcsolatot, és a táplálkozás a placentán keresztül történik. Az anya általában a 20-22. héten érzi a baba mozgását.

A magzatot befolyásoló tényezők:

• Negatív tényezők: Genetikai rendellenességek, mechanikai sérülések (esés következtében), fertőző betegségek (különösen az első 4 hónapban – rubeola, herpesz, toxoplazmózis, amelyek génmutációkat okozhatnak), toxikáció és intoxikáció (dohányzás, alkohol, drogok), oxigénhiány (hipoxia, amelyet például a köldökzsinór elszorítása okoz), gyógyszerek, kenőcsök, gyógynövények használata (orvosi konzultáció nélkül), röntgen, anya pszichikai traumája vagy tartós stressze, anya egészségtelen életmódja.
• Fontos tényezők: Egészséges életmód (egészséges ételek, mozgás, pihenés), az anya pozitív kapcsolata a születendő gyermekkel és a vele való kommunikáció. A nem kívánt gyermekek gyakran pszichikailag depriváltak. A méhen belüli gyermek reagál a hangokra, ízekre, helyzetváltozásra és érintésre. A születendő gyermek képes tanulni, aktív és együttműködik a szülés során.

Perinatális időszak: A szülés körüli idő és az első lélegzet

A perinatális időszak egy rövid, de kritikus fázis a szülés körül és közvetlenül utána, amely a gyermek első önálló lélegzetvételével ér véget. A szülés jelentős fejlődési mérföldkő, amely hosszú távon befolyásolja az egyén további fejlődését.

Kulcsfontosságú szempontok és komplikációk:

• Hipoxia: Az oxigénhiány a szülés során (pl. elhúzódó szülés vagy köldökzsinór-összetekeredés esetén) az értelmi képességek csökkenéséhez (mentális retardációhoz) vezethet.
• Kíméletes bánásmód: A gyermeket közvetlenül a szülés után az anya mellkasára kell helyezni. Hangsúlyt fektetnek a méhből a külső világba való kíméletes átmenetre, hogy minimalizálják a sokkot. Az apa jelenléte a szülésnél támogatott az anya pszichikai támogatása és a gyermekkel való jobb kötődés kialakulása érdekében.

Szüléstípusok:

• Fiziológiás: A terhesség 38. és 42. hete között, a gyermek fejjel születik.
• Elhúzódó: Nagyon hosszú szülés.
• Rohamos: Nagyon gyors szülés.
• Koraszülés: A 37. hét előtt bekövetkező szülés, a gyermekeket gyakran inkubátorba helyezik.
• Császármetszés: Sebészeti beavatkozás.
• Terminus túllépése utáni szülés.
• Alternatív szülések: Kádban, vízben, fekvő helyzettől eltérő pozícióban, fájdalommentes szülésre való törekvés.
• Gyengéd szülés (Leboyer): A 70-es években egy francia orvos által bevezetett módszer, amely magában foglalja a félhomályt, a nyugalmat, a köldökzsinór elvágását csak a pulzálás megszűnése után, és a meleg kádban való fürdetést a folyó víz alatti mosás helyett.
• Rooming-in: A baba és az anya együtt vannak a szobában, ami kielégíti a biológiai és pszichikai szükségleteket.

A szülés fázisai:

1. Első szakasz: Felkészülés a szülésre, a szülőutak tágulása (fájdalmak, magzatvíz elfolyása), átlagosan 4-16 óráig tart.
2. Második szakasz: Maga a szülés, a gyermek áthalad a szülőutakon, 10-60 percig tart.
3. Harmadik szakasz: A placenta megszületése.
4. Negyedik szakasz: Két órával a szülés után az anyát a szülőszobán megfigyelik. Ekkor történik a bonding (a gyermeket közvetlenül az anya mellkasára helyezik, bőr-bőr kontaktusban).

Komplikációk a perinatális időszakban:

• Elhúzódó szülés (hipoxia).
• Patológiásan szűk szülőutak (pl. balett-táncosoknál).
• Fogós szülések.
• Idősebb korban szülő nők.
• Rohamos, gyors szülés (az elégtelen ellátás kockázata).
• Koraszülés (a 37. hét előtt).
• Terminus túllépése utáni szülés.

Újszülöttkor: Az élet első hetei

Az újszülöttkor az első lélegzetvételtől az élet 4-8. hetéig tart. Ennek az időszaknak a fő célja az anya testén kívüli új életkörülményekhez való alkalmazkodás, mint például a levegővétel, a testhőmérséklet fenntartása, az önálló táplálékfelvétel és a kiválasztás.

A kihordott újszülött jellemzői:

• A terhesség 38. és 42. hete között születik (körülbelül 280 nap).
• Átlagos súlya 2,5 kg – 3,5 kg, átlagos hossza 50 – 52 cm.
• Kialakult körmei, haja és szempillái vannak.
• Jellemző az úgynevezett „negatív passzivitás”, amikor a gyermek nem érdeklődik a külvilág iránt, alszik és csak sírással reagál. Ez az időszak akkor ér véget, amikor a gyermek abbahagyja a negatív reakciókat, és megjelenik az első mosoly (általában a második hónapban).

Az újszülött viselkedése:

• Naponta akár 20 órát is alszik, az alvás több szakaszra töredezett.
• Szenzomotoros viselkedést mutat, ami azt jelenti, hogy az érzékszervi ingerekre mozgással reagál.
• Viselkedése túlnyomórészt feltétlen reflexeken alapul (pl. fogó-, kereső-, ijedtség- és nyelési reflex).
• Kétféle mozgást végez: spontán (önkéntelen) és reaktív (ingerekre adott reakció).
• A 2. hónap körül megjelenik a mosoly.

Protoszociális viselkedés:

• Gyermek: Sokkal élénkebben reagál az emberi hangra és arcra, mint más hangokra vagy ingerekre. Szorosabban fogja az emberi ujjat, és élénkebben mozog, ha az anya testén van.
• Anya: Érzékszervi érzékenységet mutat, automatikusan a bal kezébe veszi a gyermeket (közelebb a szívhez, ami megnyugtatja a gyermeket), a gyermekhez igazítja a beszédet (lassabban és más hangszínnel beszél), és igyekszik szemkontaktust teremteni.

Az újszülött érzékenysége:

• Látás: Nem teljesen kifejlett, megkülönbözteti a fényt és a sötétséget. Az arcot körülbelül 14 nappal a születés után ismeri fel.
• Hallás: Jól fejlett, a gyermek erős hanghatásokra ijedtségreflexszel reagál. Az 1. hónap végén kezd reagálni a hangra.
• Szaglás, ízlelés: Kevésbé fejlettek.
• Hő, nyomás, érintés, helyzetváltozás és egyensúly: Ezekre az ingerekre a gyermek reagál.
• A belső érzések közül a legerősebb az éhség.

Csecsemőkor: Gyors fejlődés 4 hetes kortól 1 éves korig

A csecsemőkor 4-8 hetes kortól egy éves korig tart. A negatív passzivitás leküzdésével és a világ iránti érdeklődés megnyilvánulásával kezdődik. Ez az emberi élet leggyorsabb fejlődési időszaka, amely az első lépések és szavak elsajátításával ér véget. Ebben az időszakban alakul ki a gyermek személyiségének alapja – a bizalom vs. bizalmatlanság a külvilág felé, amelyet erősen befolyásol az anyával (vagy más gondozó személlyel) való interakció.

Testi fejlődés:

• Az időszak elején 2,5 – 3,5 kg, a végén 7,5 – 10,5 kg súlyú. A gyermeket rendszeresen mérni kell (átlagos súlygyarapodás napi 1,5 g), fél éves korára megduplázza, egy éves korára megháromszorozza születési súlyát.
• Átlagosan havi 2 cm-t nő, az időszak végén 70-75 cm magas.
• A test arányai változnak: a fej a test ¼-ét teszi ki, a törzs viszonylag hosszú, a végtagok rövidek.
• A szív, a tüdő, az emésztőszervek és az idegrendszer nem teljesen fejlettek, ami befolyásolja a gyermek életmódját. A napirendet a gyermek diktálja.
• Az étrend eltér a felnőttekétől, ideális az anyatej.

Mozgásfejlődés:

• Nagymotoros mozgás: Az idegrendszer érésével függ össze. Magában foglalja a helyzetváltoztató mozgásokat (oldalra és hasra fordulás) és a helyváltoztató mozgásokat (kúszás, mászás, járás).

1. Fejtartás: Első próbálkozások az 1. hónapban, elsajátított szokás 3-4 hónaposan.
2. Ülés: Első próbálkozások a 4. hónap körül, elsajátított szokás 6-8 hónaposan (akár 11 hónapos korig).
3. Állás: Első próbálkozások 5-14 hónaposan, elsajátított szokás 10-15 hónaposan.
4. Járás: Első próbálkozások 6-9 hónaposan, elsajátított szokás 1-2 éves korban.

• Finommotoros mozgás: A 3-4. hónapban a gyermek tárgyak után nyúl és megfogja azokat. Az 5. hónapban mindkét kezével nyúl a játékok után. A 9. hónaptól megjelenik az „ollós fogás” (a hüvelykujj a többi ujjal szemben), ami fontos fejlődési mutató.

A pszichika fejlődése csecsemőkorban:

• Érzékelés: A 3. hónapban befejeződik a szemfixáció (a tekintet tárgyon tartása) és az akkomodáció (fókuszálás). A szemkonvergencia (párhuzamos nézés) 1 éves korig instabil. A 4. hónap körül a gyermek elkezdi látni a színeket. A hallás fontos a beszédfejlődés szempontjából. A 3. hónapban a gyermek a hangforrás felé fordítja a fejét, a 4. hónapban felismeri az ismerős hangot. Az egész időszak alatt fejlődik a ritmus- és dallamérzék.
• Memória: Felismerésként nyilvánul meg (a gyermek felismeri az ismerős hangot és arcot) a 4. és 6. hónap között. A gyermek csak néhány napig emlékszik, de az 1 éves kor körüli traumatikus élményekre örökre emlékezhet (pl. orvostól való félelem).
• Gondolkodás: A gondolkodás első megnyilvánulásai a második félévben célszerű reakciók formájában jelennek meg (pl. sírással hívja az anyát).
• Beszédfejlődés (preverbális időszak):
• Gőgicsélés: Veleszületett beszédtendencia, amikor a gyermek különböző hangokat ad ki, a 3. hónaptól (süket gyermekek is gőgicsélnek).
• Gagyogás: Az 5. hónap körül a gyermek magánhangzókhoz vagy szótagokhoz hasonló hangokat artikulál (a süket gyermeknek nincs vokalizációja).
• A preverbális időszakot a saját beszédfejlődés követi körülbelül a 12. hónapban.
• Tevékenységfejlődés: A tevékenységek alapját a veleszületett feltétlen reflexek képezik. Főként kísérletezés (véletlenszerű manipuláció tárgyakkal) és funkcionális játékok (mozgáson alapuló, ujjak mozgása stb.) zajlanak.
• Szociális fejlődés: Három fázisra oszlik:

1. Preobjektális stádium: 3 hónapos korig a gyermek minden tárggyal szemben ugyanúgy viselkedik.
2. Előzetes objektum stádiuma: 3-6/7 hónap, a gyermek mosollyal kezd reagálni az arc látványára, de nem alakít ki kapcsolatot az arccal.
3. Objektum stádiuma: A gyermek különbséget tesz az ismerős és ismeretlen arc között, az ismeretlenektől fél. Kialakul az úgynevezett szeparációs szorongás (3 éves korig), amelyet az anyától való elszakadás vált ki. Az anya nyugtatja meg leggyorsabban a babát.

• Szükségletek fejlődése: Elsődleges (biológiai, az élethez elengedhetetlen) és másodlagos szükségletekre oszlik. Ide tartozik a tevékenység és aktivitás szükséglete (a mozgás akadályozása deprivációhoz vezet) és a szociális kontaktus szükséglete.
• Érzelmek fejlődése: A szükségletek kielégítésével függ össze. Megjelenik az ismeretlentől való félelem érzése. Körülbelül 1 éves kor körül megjelenhet a tanult félelem (pl. orvostól vagy fehér köpenytől). A biztonságérzet a gyermek környezet általi elfogadásával jön létre.

Kisgyermekkor: 1 éves kortól 3 éves korig – Én-tudat és individualitás

A kisgyermekkor 1 éves kortól 3 éves korig tart. A beszéd és a járás elsajátításával kezdődik, és az én-tudat időszakával ér véget. A gyermek ebben az időszakban tökéletesíti a járását, és kezdetben „tipeg”.

Az időszak jellemzői:

• Körülbelül 1 éves kor körül megjelennek az első szavak és lépések. Fejlődik a térben való mozgás és a mások segítségétől való függetlenség.
• Fejlődik a megismerés és új tapasztalatok szerzése.
• Kezd kialakulni a gyermek individualitása (a temperamentumjegyek 3 éves kor körül érik el csúcspontjukat). Megtörténik az „én” fogalmának és az öntudatnak a fejlődése.
• Összetettebb viselkedési formák is megjelennek, beleértve az utánzást, amikor a gyermeket nagyon erősen befolyásolhatjuk.
• Fejlődik a beszéd tartalmi (szókincs) és formai (kifejezésmód) szempontból is.

A kisgyermek testi fejlődése:

• Ebben az időszakban 17-18 cm-t nő és 3-4 kg-ot hízik. A növekedési változások minden szerven megnyilvánulnak (agy, szív, tüdő, szélesedik a mellkas, erősödik a csontváz, izmosodik az izomzat).
• Kialakul a tejfogazat (20 fog). A test arányai változnak, „kisebb lesz a fej” a testhez képest.
• Érik az idegrendszer, ami összefügg a finommotoros mozgás és a beszéd fejlődésével.
• A gyermek nagyon sérülékeny és hajlamos a fertőző betegségekre, az immunrendszer még nem fejlődik ki teljesen.
• 3 éves korában a gyermek körülbelül 90 cm magas.

Mozgásfejlődés:

• Nagymotoros mozgás:
• 1 év: Első önálló lépések.
• Körülbelül 1,5 év: A járás biztosabbá válik, a gyermek fut.
• 2 év: Jól fut, boldogul az egyenetlen terepen való járással, lábát áthúzva átlépi a küszöböt.
• 3 év: Megbirkózik a lépcsőkkel, a mozgások koordinációjával, képes triciklizni.
• Finommotoros mozgás:
• 1 év: 2 kockából tornyot épít.
• 1,5 év: 3-4 kockából tornyot.
• 2 év: 6-7 kockából tornyot épít, a könyvben egyes lapokat lapoz, utánozza a függőleges vonalat és a kört, gombolyagot rajzol.
• 2,5 év: Vonatot épít kéménnyel együtt kockákból.
• 2-3 év: Vízszintes vonalakat rajzol, fejlábút rajzol (első emberi figura).

A kisgyermek beszédfejlődése:

• Az időszak elején az „egyszavas beszéd” dominál (pl. „vau” jelentése kutya).
• A 2. évtől megjelennek az egyszerű mondatok (kb. 300 szó).
• A 3. évtől a főnevek dominálnak, de megjelennek az igék és melléknevek is (kb. 1000 szó).
• A gyermek még nem ismeri a beszéd nyelvtani szerkezetét, kialakul az úgynevezett gyermeki zsargon.
• Gyakran rosszul ejt ki szavakat – diszlália (pöszeség), ami ebben az időszakban normális (normális 5 éves korig, az R és Ř hangoknál 7 éves korig).
• A jó beszédfejlődés feltételei: Minőségi beszédminta (ne gügyögjünk a gyermekre), elegendő kommunikáció, jó érzelmi kapcsolat a beszélő személlyel, érzékeny hozzáállás a beszédhibák javításához. A lányok beszédfejlődése gyorsabb. A beszéd összefügg a gondolkodással és a megismerés szükségletével.

A megismerési folyamatok fejlődése:

• Érzékelés: Bővül a kör és javul a minőség. A látás megtanulja megkülönböztetni a színeket (piros, sárga, zöld, kék) és kiemelni az alakot a háttérből. A hallás megkülönbözteti a hang erejét, magasságát és színét. Fejlődik a ritmusérzék, ami a mondókás mozgásos játékokban nyilvánul meg.
• Memória: A memória hossza több hónapra növekszik. A bevésés, megtartás és felidézés tökéletesedik. A memória jellemzői a konkrétság, az érzelmesség (ami tetszik neki és ami nem), akaratlan és nem szándékos.
• Gondolkodás: Konkrét (csak konkrét dolgokra vonatkozik). Manipulatív jellegű (megnyilvánul a dolgok célszerű használatában, pl. a sapka a fejre való). A gondolkodás megelőzi a beszédet. A 2. év körül megjelenik az első kérdések időszaka: „Mi ez?”, a gyermek fogalmakra kérdez, szókincset épít.

Az érzelmek fejlődése:

• Gyakori affektus (erős, kifejezett érzelem). Az érzelmek dominánsak a gyermek viselkedésében. A gyermek a környezet tárgyait szükségleteinek kielégítése alapján ítéli meg.
• Alapvető érzelmi megnyilvánulások: félelem, öröm, harag, féltékenység.
• Félelem: Ismeretlen dolgoktól, változástól, intenzív hangtól. Megjelenik a tanult félelem (fehér köpenytől, állatoktól), amely a szükségletek kielégítésével függ össze.
• Öröm: Saját aktivitás, siker, szociális kontaktus során éli át.
• Féltékenység: Reakció a szeretet vagy figyelem vélt vagy valós elvesztésére.
• Fontosak a szociális érzelmek, amelyek más emberekkel való kapcsolatokból fakadnak, dominálnak a gyermekről gondoskodó személy iránti érzelmek, és ezek az öröm forrásai. A más gyermekekkel való kapcsolatok gyakran konfliktusosak, a gyermek természetesen egocentrikus (énközpontú).
• Az érzelmek jellemzői: Átmenetiek, kevéssé tartósak, gyorsan keletkeznek és múlnak. Kifejezettek, a gyermek nem kontrollálja érzelmi megnyilvánulásait. Inkább affektívak, impulzívak (a gyermek kiszámíthatatlanul reagál). Könnyű befolyásolhatóság (szuggesztibilitás), azaz az érzelmek átvitele a gyermekre.

Személyiség és játékok fejlődése:

• Az időszak fordulóján (körülbelül 3 éves kor körül) bekövetkezik az öntudat és az „én” fogalmának fejlődése, ami összefügg az önállósodással.
• Megnyilvánul az önellátásban és az önkiszolgálásban. Amikor akadályozzuk a gyermeket saját aktivitásában, bekövetkezik a dackorszak („én magam”, „én akarom”, „nem, nem akarom, nem fogom”, negativizmus), amely körülbelül 1,5 éves kor körül jelentkezik.
• Nappali higiénia, 3 éves korig nappali és éjszakai önkiszolgálás (egyéni, a lányok általában gyorsabbak; a nevelés nem lehet szigorú, különben szorongás fenyeget).
• Önellátás fejlődése: Az öltözködés, cipőhúzás, étkezés alapjai (evőeszközök csak 6 éves korban).
• A gyermek elkezdi próbára tenni saját képességeit, képet alkot magáról a tevékenységek és játékok révén.
• Játéktípusok kora gyermekkorban:

1. Mozgásos játékok: A gyermek fut, ugrál, átmászik, átbújik. Kiegészítője gyakran egy játék, amelyet maga után húz vagy amelyen mozog.
2. Manipulatív játékok: Különböző tárgyakkal kísérletezik és megismeri azok tulajdonságait (pl. fiókok, ajtók nyitása, kulcs bedugása a zárba).
3. Utánzó játékok: Babával, kalapáccsal való bánásmód során. A játékok nagyon zajosak, gyakran változnak, és a gyermek rosszul viseli a játéktevékenység korlátozását.

Összefoglalás: A gyermek koragyermekkori fejlődésének megértése

A gyermek koragyermekkori fejlődésének komplex megközelítése felbecsülhetetlen értékű mindenki számára, aki gyermekekkel dolgozik, vagy erre a munkára készül. A prenatális fázistól a kisgyermekkorig minden szakasz tele van egyedi kihívásokkal és mérföldkövekkel, amelyek formálják a jövőbeli személyiséget. Reméljük, hogy ez az elemzés hasznos útmutatóként szolgál majd tanulmányaihoz és gyakorlatához.

Gyakran Ismételt Kérdések érettségihez és a gyermek koragyermekkori fejlődésének tanulmányozásához

Melyek a gyermek koragyermekkori fejlődésének főbb szakaszai?

A gyermek koragyermekkori fejlődésének főbb szakaszai a prenatális időszak (születés előtt), a perinatális időszak (szülés körül), az újszülöttkor (első 4-8 hét), a csecsemőkor (1 éves korig) és a kisgyermekkor (1-3 éves kor).

Mit jelent a „negatív passzivitás” az újszülöttnél?

A „negatív passzivitás” az újszülöttkor tipikus jellemzője, amikor a gyermek nem érdeklődik a külvilág iránt, túlnyomórészt alszik, és negatívan, leggyakrabban sírással reagál az ingerekre. Ez az időszak az első mosoly megjelenésével ér véget, körülbelül a második élet hónapban.

Melyek a nagymotoros mozgás kulcsfontosságú mérföldkövei csecsemő- és kisgyermekkorban?

Csecsemőkorban a kulcsfontosságú mérföldkövek a fejtartás (3-4 hónap), az ülés (6-8 hónap) és az állás (10-15 hónap). Kisgyermekkorban a járás tökéletesedik (1,5 évesen biztosabb, 2 évesen fut), 3 évesen boldogul a lépcsőkkel és a triciklizéssel.

Mi a gyermeki zsargon és a diszlália kisgyermekkorban?

A gyermeki zsargon az az időszak, amikor a gyermek ugyan bővíti a szókincsét és egyszerű mondatokat alkot, de még nem ismeri a beszéd nyelvtani szerkezetét. A diszlália, vagyis pöszeség, a rossz kiejtés, ami kisgyermekkorban normális, és általában 5 éves korig (az R és Ř hangoknál 7 éves korig) eltűnik.

Melyek a személyiségfejlődés fontos aspektusai kisgyermekkorban?

Kisgyermekkorban megjelenik az öntudat és az „én” fogalmának fejlődése, ami az önállósodáshoz és a dackorszakhoz („én magam”) vezet. Fontos továbbá az önellátás, az önkiszolgálás és a fejlődés különböző játéktípusok (mozgásos, manipulatív, utánzó) révén.