A gyermek sürgősségi orvostan és a gyermekgyógyászati betegségek a gyógyászat kritikusan fontos területei, amelyek specifikus tudást és gyors döntéshozatalt igényelnek. Ez a cikk átfogó áttekintést nyújt a kulcsfontosságú állapotokról, diagnózisokról és kezelési eljárásokról, amelyek elengedhetetlenek minden orvostanhallgató és egészségügyi szakember számára. Megbeszéljük mind az akut állapotokat, mind a gyermekkorra jellemző krónikus betegségeket.

A gyermek sürgősségi orvostan és gyermekgyógyászati betegségek alapjai

A gyermek sürgősségi orvostan és a gyermekgyógyászati betegségek az egészségügyi problémák széles spektrumát ölelik fel. Az alapvető tünetek megértése és a helyes elsősegélynyújtás kulcsfontosságú a gyermekek életének megmentésében. Az egészségügyi szakembereknek felkészültnek kell lenniük a gyermek szervezetének sajátosságaira, amely eltérően reagál, mint a felnőtt.

Akut légúti állapotok és kezelésük

A légzési nehézségek a leggyakoribb sürgősségi állapotok közé tartoznak gyermekeknél. A helyes diagnózis és a gyors beavatkozás életmentő.

Akut laryngitis (pszeudokrupp):

Tipikus tünetek: inspiratórikus stridor (belégzési nehézlégzés) és „ugatós” köhögés, rekedtség. A hangszalagok alatti gégenyálkahártya vírusos gyulladása.
Prehospitalis kezelés: Hideg levegő belélegzése, esetleg adrenalin inhaláció.
Intubációra figyelmeztető jelek: cianózis és tudatzavar.

Akut epiglotitis:

Tipikus tünetek: nyelési zavar, a köhögés minimális és óvatos, magas láz, a gyermek kényszertartást vesz fel ülve (ún. „szimatoló kutya” pozíció) és nyáladzik, orrhangú a beszéde. Nem szabad hanyatt fektetni a fulladásveszély miatt.
Oka: Leggyakrabban Haemophilus influenzae baktérium.
Kezelés: Intubálás és intravénás antibiotikumok.

Bronchiális obstrukció és asztmás roham:

Tünetek: exspiratórikus nehézlégzés (kilégzési), köhögés, sípoló légzés, tachypnoe (szapora légzés), a gyermek légzéskor behúzza a lágyrészeket. Fulladásra figyelmeztető jel a „néma mellkas” és a cianózis.
Elsősegély: Inhalatív béta-mimetikumok (pl. Ecosal, 2 befúvás 20 percenként, 4x).
Súlyos asztmás roham: Oxigén, béta-mimetikumok, kortikoszteroidok.

Akut bronchiolitis:

Vírusos etiológia (gyakran RS vírus).
Kezelés: Csak támogató (oxigén, hidratálás, nyák leszívása).

Bronchopneumonia:

Tünetek: Láz, köhögés, nehézlégzés. Diagnózis hallgatózással vagy mellkasröntgennel.
Súlyos lefolyás: Levertség, nehézlégzés, dehidráció, infúziós kezelés, antibiotikumok és oxigénterápia indokolt.

Sürgősségi állapotok mérgezésekkel és sérülésekkel kapcsolatban

A gyermekek hajlamosak a balesetekre és mérgezésekre. A helyes eljárások ismerete kulcsfontosságú.

Mérgezések:

Szappanok (és olajok) lenyelése: Aspiráció veszélye áll fenn a habzó reakció miatt, ezért a gyomormosás ellenjavallt. A gyomormosás ellenjavallt savak, lúgok, benzin vagy szerves oldószerek lenyelése, valamint eszméletlenség, nem biztosított légutakkal.
Fagyálló folyadék (Fridex) vagy metanol lenyelése: Az elsősegély szájon át adott alkohol (etanol).
Szén-monoxid mérgezés: Normobarikus oxigént adunk a szaturációtól függetlenül. Gyakran több személy érintett a háztartásban, fejfájás vagy tudatzavar van jelen.
Pervitin mérgezés: Agitációval, nyugtalansággal, agresszióval jelentkezik. Szívritmuszavar kockázata intravénás adrenalin adásakor.
Ópiát túladagolás: Miózissal (pupillaszűkület) és lassú és mély légzéssel jelentkezik. Antidótuma a naloxon.
Paracetamol túladagolás: Májelégtelenség veszélye áll fenn. Antidótuma az N-acetilcisztein (ACC).

Sérülések és sajátosságaik:

Alsó nyaki gerinc sérülése gerincvelő lézióval: A felső és alsó végtagok mozgászavarával jelentkezik, hipotenzió is jelen lehet.
Epidurális hematóma fejsérülés után: Tünetei a lucid intervallum (tünetmentes időszak a sérülés és a tünetek kezdete között) és a jobb vagy bal oldali végtagok mozgászavara vagy görcsei.
Nagy csontok törése (combcsont, medence, lábszár): Gyermekeknél a prehospitalis ellátásban elsődlegesen választandó fájdalomcsillapító a szufentanil (0,2 μg/kg intravénásan vagy intranazálisan). Időben történő oxigénterápia és intravénás krisztalloidok (euvolaemia fenntartása) adása indokolt.
Medencesérülés: Alapvető az immobilizáció és az euvolaemia fenntartása krisztalloidokkal.
Koponyaalapi sérülés: Gyakran „szemüveg-hematóma” és fülből vérzés formájában jelentkezik.
Szemsérülés: Mész vagy sav okozta sérülés esetén a szemet a lehető legtöbb vízzel kell öblíteni.

Égési sérülések:

Infúziós oldat súlyosan égett gyermek prehospitalis ellátásában: Ringerfundin (izotóniás krisztalloid). A sokk kezelésére vonatkozó gyermekprotokoll 20 ml/kg krisztalloid bólust javasol.
Ellátás: Fájdalomcsillapítókat adunk, a ruházatot, karkötőket, gyűrűket a lehető leghamarabb eltávolítjuk. Hűtjük az égett felületeket (max. 10%-ig idősebbeknél, 5%-ig kisgyermekeknél, különben kihűlés veszélye áll fenn).
Serdülőknél súlyosnak tekintett égési sérülés mértéke: 10% felett.

Gyermekek és újszülöttek újraélesztése

A gyermekek újraélesztése sajátosságokkal rendelkezik, és eltér a felnőttekétől. A fő hangsúly a légutakon van.

Alapvető eljárások:

CPR megkezdése gyermekeknél: 5 befúvásos lélegeztetéssel.
Kompressziók és befúvások aránya gyermekeknél: 15:2 (egy segélynyújtó esetén). Újszülötteknél 3:1.
Mellkaskompresszió mélysége: a mellkas anteroposterior átmérőjének 1/3-a.
Oxigénáramlás CPR során: 100% oxigén maximális áramlással (10–15 l/perc).
Defibrillálható ritmusok: pulzus nélküli kamrai tachycardia és kamrai fibrilláció.
Adrenalin gyermekek újraélesztésekor: Intravénásan hígítva (1 ml adrenalin + 9 ml fiziológiás sóoldat) 0,1 ml/kg dózisban adjuk. Indikációi: újraélesztés és anafilaxia.
Légúti elzáródás CPR során: Leggyakoribb okai a rossz fejtartás vagy idegentest aspirációja.
Heimlich-manőver: Nem végezzük újszülötteknél és 1 év alatti gyermekeknél.

Újszülött újraélesztése:

Az újszülött születés után nem lélegzik, pulzusszám 80/perc: stimuláció és 5 befúvásos lélegeztetés. Az első 5 befúvásos lélegeztetés hosszabb (2–3 másodperc) a tüdő kiterjesztése érdekében.
Pulzusszám, amelynél megkezdjük a szívmasszázst: 60/perc alatt (vagy asystolia).
Szívmasszázs technikája: Két hüvelykujjal a szegycsont alsó harmadán.
Pulzusszám ellenőrzése: 30 másodperc után.
Kihűlés megelőzése: Kulcsfontosságú újszülötteknél.

Gasping:

Mély légzéssel, hosszú intervallumokkal, aritmikus végtagfeszüléssel jelentkezik.
Felnőtt laikusnál mindig keringésleállást jelent – meg kell kezdeni a szívmasszázst és a CPR-t.

Újszülött- és csecsemőgondozás: Kulcsfontosságú szempontok

Az újszülöttkor az extrauterin élethez való alkalmazkodás időszaka, számos fiziológiás és patológiás állapottal.

Fiziológiás szempontok:

Újszülöttkor: Születéstől a 28. napig, az extrauterin körülményekhez való alkalmazkodás és a flexiós tartás időszaka.
Érett újszülött: 2500 g feletti súlyú.
Bőr: Rózsaszín, magzatmázzal fedett.
Akrocianózis (végtagok kékes elszíneződése): Gyakori, jellemzően kihűléskor észlelhető.
Mekónium: Fekete és ragacsos, fiziológiásan a születés után 24–48 órán belül ürül.
Súlyvesztés: Fiziológiásan a születési súly 10%-áig, a maximumot a 3–4. napon éri el, a 10. napra normalizálódik.
Pulzusszám: Általában 110–180/perc (nyugalomban 120–140/perc).
Légzésszám: 40–60/perc.
Vizelés: Az újszülöttnek a születés után 12 órán belül el kell kezdenie vizelni.
Magasság: A gyermek születésétől számítva körülbelül 26 cm-t nő 1 éves koráig.
Kutacs: A nagykutacs 12 és 18 hónapos kor között záródik.
Moro-reflex: 3–4 hónapos korra eltűnik.

Apgar-pontszám:

A születés utáni 1., 5. és 10. percben értékelik minden újszülöttnél.
Kritériák: Bőrszín, szívfrekvencia (pulzusszám), légzés, izomtónus, ingerre adott reakció (grimasz).
Értékelési példa: Kékes végtagok, pulzusszám 100/perc felett, felületes és lassú légzés, gyenge izomtónus, spontán mozgás = 7 pont.

Fiziológiás icterus (sárgaság):

A születés után 48 órával jelentkezik, 1–2 hétig tart.
Az indirekt (nem konjugált) bilirubin emelkedett szintjének és a máj éretlenségének következménye.
A bőr, nyálkahártyák és sclera sárga elszíneződésével jelentkezik.
Patológiás sárgaság: 24 órán belül alakul ki.

Táplálkozási ajánlások:

Szoptatás: Kizárólagosan 6 hónapig ajánlott, hozzátáplálással folytatva 2 éves korig. Az anyatej természetes táplálék, megelőzi az allergiákat és a gyomor-bélrendszeri betegségeket.
Nem tejalapú hozzátáplálás: Legkorábban a betöltött 4. hónaptól, legkésőbb a betöltött 6. hónapig kezdhető. Elsőként zöldségpürét adunk.
Az újszülött napi folyadékbevitele: Első nap 60 ml/kg, minden további napon az adag 10 ml/kg-mal emelkedik, egészen a 10. napon elérhető 150 ml/kg-ig.

Megelőzés:

Újszülöttkori vérzékenység: Megelőzés K-vitamin adásával.
Angolkór (rachitis): D-vitamin hiánya okozza, megelőzése D-vitamin (Vigantol) adásával.
Oltás: A hexavalens vakcina véd a szamárköhögés (pertussis), diftéria (torokgyík), tetanusz, gyermekbénulás, B típusú hepatitis és Haemophilus influenzae b típus ellen. A pneumococcus elleni oltás nem kötelező, de beadható a hexavalens vakcinával együtt. Nem véd a TBC ellen.

Gyermekbetegségek: Kulcsfontosságú diagnózisok és kezelések áttekintése

A fejlett gyermekgyógyászati állapotok és krónikus betegségek a gyermekgyógyászat jelentős részét képezik.

Gasztrointesztinális betegségek:

Nekrotizáló enterocolitis: Súlyos ok a székletben lévő vérre koraszülötteknél. Gyakran vérnyomokkal a székletben jelentkezik, mindig táplált gyermeknél. Kezelése konzervatívan antibiotikumokkal és/vagy sebészileg.
Gastrooesophagealis reflux: Gyakori jelenség az élet első hónapjaiban. Megoldás: büfiztetés, etetés után emelt fejtartás.
Pylorusstenosis: Leggyakrabban az élet 2–6. (8.) hetében jelentkezik ívben történő hányással. Homokóra-jelenség figyelhető meg az epigastriumban.
Bélcsavarodás (invagináció): Kólikás hasi fájdalom, nyákos-véres széklet ürülése (ún. málnazselé széklet). Oka a bélkacs befordulása. Elsődlegesen konzervatívan (hidrosztatikus/pneumatikus beöntés) kezelik.
Hasmenéses betegségek (gasztroenteritisek): Leggyakrabban vírusok okozzák. A legfontosabb a rehidrációra való odafigyelés. Vérnyomok esetén gyermekorvosi vizsgálat szükséges.
Hasi fájdalmak gyermekeknél: Többnyire ún. funkcionálisak, az organikus okok ritkábbak. Hányás és székletürítés hiánya esetén gyorsan ki kell zárni az akut hasi katasztrófát.
Csecsemőkori kólika: Gyakoribb fiúknál, korral elmúlik, semmi sem segít garantáltan.
Akut appendicitis: Ultrahanggal, klinikai tünetekkel és emelkedett gyulladásos paraméterekkel diagnosztizálják. Komplikációk: perforáció, peritonitis, szepszis.
Crohn-betegség: Gyermekkorban növekedési retardációval és fejlődésbeli elmaradással jelentkezik. Az emésztőrendszer endoszkópos vizsgálatával diagnosztizálják.
Cöliákia: Autoimmun gluténintolerancia. A megerősítés életre szóló gluténmentes diétát igényel. Diagnózisa laboratóriumi, esetleg gasztroszkópiával történik.

Urológiai problémák:

Akut cystitis (húgyhólyaggyulladás): Tünetei a dysuria (égő érzés), pollakisuria (gyakori, cseppenkénti vizelés) és a szeméremcsont feletti hasi fájdalom.
Akut pyelonephritis (vesegyulladás): A cystitistől magas láz (38,5 °C felett) és laboratóriumi gyulladásos jelek (CRP, leukociták, süllyedés) különböztetik meg.
Vesicoureteralis reflux: Mikciós cystourethrographiával diagnosztizálják. Gyakran a vese üregrendszerének tágulatával, húgyúti fertőzés és parenchymális hegesedés kockázatával jár.
Pyelonephritises hegek: Statikus veseszcintigráfiával – DMSA – diagnosztizáljuk.
IgA nephropathia: A leggyakoribb krónikus glomerulonephritis gyermekeknél. Mikroszkópos hematuriával jelentkezik fertőzéseken kívül, makroszkópos hematuria (a vizelet hirtelen kólaszerűen vörössé válik).
Proteinuria: Napi 1g/m2 feletti proteinuria és 25g/l alatti hipoalbuminémia a nephrosis szindróma tipikus jele. Nem tartozik hozzá makroszkópos hematuria és leukociták a vizeletben.
Vesehypoplasia: A legsúlyosabb rendellenességek közé tartozik (különösen a kétoldali).
Urolithiasis: Gyermekeknél ritka, metabolikus okot keresnek, kólikával vagy vérrel a vizeletben jelentkezik.
Vizeletvétel: A suprapubikus punkció preferált.
Húgyúti fertőzések kórokozója: Gyakran E. Coli.

Endokrinológiai rendellenességek:

1-es típusú DM: Inzulinnal és diétával kezelik, gyakran ketoacidózissal manifesztálódik. Rendszeresen végeznek thyreopathia (TSH, antitestek), glikált hemoglobin és cöliákia vizsgálatokat.
2-es típusú DM: Elhízással jár, inzulin-független.
DM akut szövődményei: Ketoacidózis és hipoglikémia.
Diabéteszes ketoacidózis: Akut hasi katasztrófát imitáló hasi fájdalom, dehidráció, tudatzavar hiperventilációval (Kussmaul-légzés), az állapot szeptikus állapotra emlékeztethet.
Hipoglikémia görcsökkel: Kezelése intravénás glükózzal vagy intramuszkuláris/szubkután glükagonnal.
Diabetes insipidus centralis: Antidiuretikus hormon szekréciójának hiánya. Polyuriával, polydipsiával, alacsony vizeletkoncentrációval jelentkezik.
Cushing-szindróma: Kortizol túltengés okozza, centrális elhízással jelentkezik.
Feochromocytoma: Paroxizmális hipertóniával jelentkezik, katekolaminokat termel, rohamokban jelentkező sápadtsággal és szorongással jár.
Congenitalis adrenalis hyperplasia: Klinikailag korai pubertással, sóháztartás zavarával, genitális virilizációval manifesztálódik.
Addison-kór: Dehidrációval, hiponatrémiaval, hiperkalémiaval és a bőr hiperpigmentációjával jelentkezik.
Hyperthyreosis: Tachykardia, hipertónia, exophthalmus (kidülledő szemek), izzadás, hasmenés, tremor.

Vérbetegségek:

Újszülöttkori anémia: Hemoglobin érték 140 g/l alatt.
Koraszülött fiziológiás anémiája: Eritropoetin szint csökkenése, gyors növekedés, vörösvértestek rövidebb élettartama, ismétlődő fertőzések, iatrogén vérveszteség, elégtelen vasraktárak.
Sideropeniás anémia: A leggyakoribb anémiatípus 2 év alatti gyermekeknél. Okai: elégtelen vasbevitel, vashiány krónikus vérzés miatt, vas felszívódási zavar.
Krónikus anémia: A gyermek képes alkalmazkodni, de hátrányosan befolyásolja a növekedést és fejlődést.
Thrombocytopenia: A vérlemezkeszám 150 x 10^9/l alá csökkenése. Klinikailag petechiákkal a bőrön és nyálkahártyákon, valamint fokozott hematóma képződéssel jelentkezik. Az ITP kezelése hosszú távú kortikoszteroid vagy egyéb immunszuppresszív terápia.
Akut autoimmun thrombocytopeniás purpura (ITP): Jellemzően 1–3 héttel vírusfertőzés után jelentkezik.
Hemofília A: Fiúk szenvednek tőle (anyák hordozók), VIII-as faktor hiánya okozza. Vérzési hajlammal jelentkezik. Hemokoagulációs vizsgálattal, prenatálisan molekuláris genetikai vizsgálattal diagnosztizálják. VIII-as faktor koncentrátum adásával kezelik.
Vérzékenységi betegségek: Okozhatja érfal, vérlemezkék vagy véralvadási mechanizmus zavara.
Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC): Súlyos állapot vérzési kockázattal, trauma, égési sérülés után alakulhat ki.
Hemolitikus-urémiás szindróma: Hemolitikus anémiával, thrombocytopeniával, akut veseelégtelenséggel jelentkezik.
Újszülöttkori hemolitikus betegség: Leggyakoribb oka az Rh faktor (vagy AB0 rendszer) inkompatibilitása.

Szívbetegségek:

Tünetek: Fejlődésbeli elmaradás, fáradtság, hepatomegalia.
Leggyakoribb szívfejlődési rendellenességek: Fallot-tetralógia és kamrai, valamint pitvari sövényhiányok.
Bal-jobb söntök a szívben: A vér a szív bal oldaláról a jobb oldalára áramlik (sövényhiányok, nyitott Botallo-vezeték).
Magzati vérkeringés: Alapvető összeköttetések a ductus arteriosus (Botallo-vezeték) és a foramen ovale. Születés után záródnak.
Vizsgálatok: EKG, echokardiográfia, mellkasröntgen.
Normál pulzusszám csecsemőnél: 110–160/perc.
Normál vérnyomás csecsemőnél: Hipotónia a 60/40 Hgmm vérnyomás.

Daganatos betegségek:

A daganat befolyásolhatja a szervezet működését szervek nyomásával, hormontermeléssel, erek pusztításával.
A daganatok tipikus szervi tünetei közé nem tartozik: szisztolés zörej és habituális polydipsia.
Leggyakoribb daganatos betegségek gyermekeknél: Leukémia, központi idegrendszeri tumorok, limfómák.
Akut limfoblasztos leukémia (ALL): Leggyakrabban 2–5 éves kor között fordul elő, gyakran észrevétlen kezdetű. Kemoterápiával kezelik. Diagnózis: vérkép, csontvelő-biopszia.
Limfóma (Hodgkin, non-Hodgkin): Gyakran nyirokcsomó-duzzanattal jelentkezik.
Nephroblastoma: Veséből indul ki, magas vérnyomással jelentkezhet.
Retinoblastoma: Retinadaganat, 1/3-ban kétoldali, szürkehályog szűréssel derül ki.
Teratoma: Különböző szövetek (fogak, haj, körmök) sejtjeiből áll, leggyakrabban újszülötteknél.
Daganatok kezelése: Nem alkalmazható antibiotikus kezelés és klímaterápia.

Neurológiai betegségek:

Gyermekkori agyi bénulás (DMO): Hosszú távú és nem progrediáló betegség, az agy sérülése okozza születés előtt, alatt vagy után. A gyermekek fejlődése késik, gyakoriak a légúti fertőzések és az immunzavar. A spasticus forma gyakran mentális fogyatékossággal és epilepsziával jár. Kezelés: rehabilitáció, ortopédiai beavatkozások.
Autizmus spektrumzavar: Oka nem teljesen tisztázott (genetikai hajlam és külső környezeti tényezők). Jellemzői az atipikus érdeklődés, a szociális kapcsolatok és a kommunikáció zavara. Kezelés: speciális oktatási program és nevelési megközelítés. Diagnózisa pszichológiai és pszichiátriai klinikai vizsgálaton alapul.
ADHD: Motoros nyugtalansággal és figyelemzavarral, gondolkodási és észlelési zavarral, érzelmi labilitással és gyengébb önkontrollal, gyakoribb nevelési nehézségekkel és kortársakkal való konfliktusokkal jelentkezik. Diagnózis: klinikai tünetek megfigyelése. Kezelés: megfelelő nevelési megközelítés.
Epilepszia: A diagnózis alapja az EEG és az agyi MRI. A kezelés hosszú távú, egy gyógyszer alacsony dózisával. Életmódbeli intézkedések: ne menjen magas helyekre esésveszéllyel, úszni csak képzett felnőtt felügyelete mellett szabad.
Fókális roham tudatzavarral: A gyermek áll, távolba néz, nyel, ruhájához nyúl, nem válaszol (30 másodpercnél hosszabb ideig).
Lázas görcsök gyermekeknél: Vírusos encephalitis vagy lázgörcsökkel járó vírusfertőzés megnyilvánulása lehet.
Diazepamra nem reagáló görcsös állapot: Ismételjük meg a benzodiazepint (diazepam/midazolam) vagy adjunk második vonalbeli gyógyszert (fenitoin, levetiracetam).
Intracranialis hipertónia: Tünetei a hányás (hányinger nélkül), a fejfájás reggel a legrosszabb és rosszul reagál fájdalomcsillapítókra.
Gyermek bántalmazása/egészségének veszélyeztetése: Kórházi felvétel és bejelentés a Policii ČR és OSPOD-nak.

Fertőző betegségek:

Congenitalis fertőzések (TORCH): Rubeola, szifilisz, toxoplazmózis. Következményekkel járnak a magzatra és az újszülöttre.
Kullancs encephalitis: 5 év alatti gyermekeknél általános vírusfertőzés képében zajlik. Fertőzött kullancsok a forrásai.
Ekcémás gyermek: Herpes simplex vírus (HSV) és varicella (bárányhimlő) fertőzés veszélyének van kitéve.
Fertőző mononukleózis: Valószínű, ha az antibiotikumokkal megfelelően kezelt angina a 4. napon is lázzal és toroklelettel, duzzadt nyirokcsomókkal fennáll.
Köldökgyulladás/hólyagok az újszülöttek bőrén: Jellemzően Staphylococcus aureus okozza, gondos higiénia szükséges.
Fertőzések koraszülötteknél: Gyakoribbak az immunrendszer éretlensége miatt. Antibiotikumokkal kezelik.
Angina: A streptococcusos penicillinszármazékokkal kezelendő.
Herpes fertőzés: Súlyos formáit acyclovirral kezelik, cseppfertőzéssel terjed. A herpetikus encephalitis rettegett betegség görcsökkel, a gyors diagnózishoz a legelőnyösebb az akut agyi MRI.
Szamárköhögés (pertussis): Kisgyermekeknél apnoéhoz, akár központi idegrendszeri vérzéshez is vezethet. Rohamokban jelentkező, hosszan tartó, görcsös köhögés.
Skarlát: Cseppfertőzéssel és kézzel terjed.
Akut gingivostomatitis (aftás stomatitis): Gyakran lázzal, fájdalommal és étel elutasítással jár. A legnagyobb panaszok 5–7 napig tartanak.

Allergia és immunrendszer:

Immunrendszer: Korral fejlődik, képes felismerni a károsat a nem károsról, a nem károsat tolerálni és a károsat elpusztítani.
Allergia: Patológiás (túlzott) reakció idegen (külső) antigénre (pollen, étel, por), amelyet az egészséges szervezet tolerál. A szervezet IgE osztályú antitesteket termel. Családi hajlam van az allergiára.
Anafilaxia: Patológiás reakció olyan anyagra, amelyet az egészséges szervezet tolerál, IgE antitestek képződése. Okai: élelmiszerek (tehéntej, földimogyoró, hal), méh-/darázscsípés, intramuszkuláris/intravénás penicillin adása. Elsősegély: Adrenalin i.m. (EpiPen), majd a lehető leghamarabb intravénás kortikoszteroid és vénás hozzáférés biztosítása. Felső légúti ödéma esetén keringésileg stabil betegnél: inhalatív adrenalin, hideg levegő belélegzése.
Quincke-ödéma: Gyorsan terjedő ajak-, nyelv- és felső légúti duzzanat. Akut allergiás angioödéma, az anafilaxiás reakció része lehet, és fulladásveszély miatt veszélyes.
Tehéntejallergia kezelése: Ne adjunk tehéntejet és tejtermékeket, az anya szoptathat, tehéntej-hidrolizátumot tartalmazó készítményeket adhatunk.

Egyéb betegségek:

Cisztás fibrózis: A leggyakoribb örökletes betegség. Autosomális recesszíven öröklődő betegség. Érintettek a légutak és a hasnyálmirigy (gyakran működési zavar). Diagnózis izzadságteszttel, mellkasröntgennel.
Juvenilis idiopathiás arthritis (JIA): Autoimmun betegség, elsősorban az ízületeket érinti. Jellemző a reggeli ízületi merevség, amely a nap folyamán enyhül.
Kawasaki-szindróma: Kisgyermekek érgyulladása tisztázatlan okkal. Érintheti a szívartériákat. Első választandó gyógyszer az intravénásan adott immunglobulin.
Szisztémás lupus erythematosus: Sok szervet érintő autoimmun betegség. Diagnózis: pozitív ANA/ANF antitestek.
Anyagcsere-betegségek: Örökölhetők, közös jellemzőik vannak. Diagnózis újszülöttkori szűréssel, vizelet-/liquormintából. A kezelés a felhalmozódó anyag bevitelének csökkentéséből (diéta) vagy a nem működő enzim pótlásából áll. Gyakran drágák.

Gyermek fejlődése és értékelése

A növekedés és fejlődés nyomon követése kulcsfontosságú a problémák korai felismeréséhez.

Növekedési időszakok:

Újszülöttkor: Lásd fent.
Csecsemőkor: A 29. naptól 1 éves korig. A gyermek megháromszorozza születési súlyát, pulzusszáma kb. 120/perc, kb. 26 cm-t nő. Jellemzően 6 hónapos korban fordul hasra a hátáról.
Kisgyermekkor: 1 éves kortól 3 éves korig, a beszédfejlődés időszaka.
Infantilis növekedési időszak: Kb. 2 éves korig tart, kizárólag a gyermek táplálkozásától függ.
Pubertáskori növekedési időszak: Átlagosan 12 éves kor körül kezdődik fiúknál. Nemihormonok befolyásolják, növekedési ugrás időszaka, a növekedési porclemezek záródásával fejeződik be.

Növekedés és fejlődés értékelése:

Növekedési potenciál: A felnőttkori magasság előrejelzése a szülők magassága alapján történő számítással. 2 éves kor után alkalmazható.
Növekedési zavar mutatói: Csontkor, BMI, növekedési görbe (növekedési sebesség cm/évben).
Tanner-skála: A másodlagos nemi jellegek fejlődését értékeli (lányoknál a mell és a szeméremtest szőrzetének fejlődését).
Eutrófiás újszülött: Születési súly az 5–95. percentilis (vagy 10. és 90. percentilis) között.
Hipotrófiás újszülött: Születési súly az 5. (vagy 10.) percentilis alatt a gesztációs korhoz képest.
Koraszülöttek: Születési súly és gesztációs kor (37. terhességi hét alatt) alapján osztják fel. Szurfaktánthiányuk van (RDS oka), apnoés szünetek (fertőzés, bradycardia, cianózis jele), anyatejjel, szondával táplálják őket az első naptól. Jellemzően náluk jelentkezik a respiratorikus distress szindróma (RDS) és a bronchopulmonalis dysplasia (krónikus tüdőbetegség, oxigénfüggőség). Nincs barázda a talpukon és a tenyerükön.

Összefoglalás és ajánlások hallgatóknak

A gyermek sürgősségi orvostan és a gyermekgyógyászati betegségek egy kiterjedt és dinamikus szakterület. Ez a kulcsfontosságú témák elemzése alapul szolgál a tanulmányaihoz és a gyakorlatra való felkészüléshez. A gyermekek fiziológiás különbségeinek és a specifikus eljárásoknak alapos megértése elengedhetetlen a hatékony és biztonságos ellátáshoz. Ne feledkezzen meg a vitális funkciók monitorozásának és a figyelmeztető jelek időben történő azonosításának fontosságáról.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Melyek a fő különbségek a gyermekek újraélesztésében a felnőttekhez képest?

A gyermekek CPR-je 5 befúvásos lélegeztetéssel kezdődik, míg felnőtteknél a mellkaskompresszióra helyezik a hangsúlyt. A gyermek CPR jobban figyelembe veszi a légzésleállás elsődleges légúti okait.

Mi az a Quincke-ödéma és miért veszélyes?

A Quincke-ödéma gyorsan terjedő ajak-, nyelv- és felső légúti duzzanat, amely azonnali fulladáshoz vezethet. Ez egy súlyos allergiás reakció, gyakran az anafilaxia része.

Melyek az akut laryngitis és epiglotitis leggyakoribb tünetei?

Az akut laryngitis belégzési nehézlégzéssel és ugatós köhögéssel jelentkezik. Az akut epiglotitisre jellemző a nyelési zavar, nyáladzás és a gyermek ülő pozíciója, a köhögés minimális. Az epiglotitis sokkal veszélyesebb, és azonnali orvosi segítséget igényel.

Miért fontos az újszülötteknél a kihűlés megelőzése?

Az újszülöttek kihűlése súlyos szövődményekhez vezethet, mint például hipoglikémia és bradycardia, ami veszélyeztetheti az extrauterin élethez való alkalmazkodásukat és általános egészségi állapotukat.

Mikor adunk nem tejalapú hozzátáplálást és mit elsőként?

A nem tejalapú hozzátáplálást legkorábban a betöltött 4. hónaptól, legkésőbb a betöltött 6. hónapig javasolt bevezetni, mégpedig zöldségpüré formájában.

Gyermekgyógyászati sürgősségi orvostan és gyermekbetegségek